Papp Zoltán

Kucsma vejéé az ukrán acélmű

Az ukrán állami vagyonkezelő társaság a külföldi pályázókat kizárva Leonyid Kucsma államfő vejének adta el a legnagyobb acélgyár, a Krivorizssztal 93 százalékát, 800 millió dollárnak megfelelő összegért. A tender első fordulójában pályázott a brit-holland LNM Group - a világ második legnagyobb acélgyártója - és az amerikai U.S. Steel konzorciuma, valamint az orosz Szeversztal, amely 1,2 milliárd dollárt ajánlott a tulajdonrészért, s amelyhez partnerként csatlakozni készült a világ vezető acélgyártója, az európai Arcelor. A második körben azonban a vagyonkezelő már nem engedte részt venni a külföldi cégeket. Az egyik legnagyobb ukrán exportőr vállalat többségi tulajdona így ahhoz a befektetési társasághoz került, amelyet Kucsma elnök veje, a fém-, az energia- és a médiaszektorban jelentős érdekeltségekkel rendelkező Viktor Pincsuk hozott létre Renat Ahmetov üzletemberrel közösen.

Két változatban újul meg a Porsche 911-es

A német Porsche AG bemutatta a jelenleg futó 911-es modell utódját, pontosabban utódjait, mivel 1977 óta első ízben két változatban is gyártani fogja a sportkocsit. Az új 911-es Carrera 3,6 literes motorjával 325 lóerőre képes, a nála is izmosabb 911 Carrera S verzióban 3,8 literes motor szolgáltatja a 355 lóerős teljesítményt. Az előbbi modell végsebessége 285, az utóbbié 293 kilométer óránként. Az autók a kontinentális Európában július közepétől, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban szeptembertől lesznek kaphatók. Az újításra azért volt szükség, mert a vállalat számára meghatározó jelentőségű 911-es mostani változata már kezd erősen kiöregedni, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a júliussal záruló üzleti év első felében eladásai 26 százalékkal visszaestek. Wendelin Wiedeking, a Porsche vezérigazgatója a bemutatón elmondta, hogy az új 911-esnek az elődhöz képest jobb az üzemanyag-hatékonysága és kisebbek a fenntartásai költségei. Az alapmodell - adók nélkül - 64 700 eurónál kezdődik, így 600 euróval drágább ugyan a mostaninál, de Wiedeking szerint a többletfelszereltséget tekintve valójában 2500 euróval olcsóbb. A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a folyó üzleti évben minden bizonnyal sikerül elérniük a 75 ezres eladási darabszámot, és megvalósul az árbevétel és a nyereség növelésére vonatkozó célkitűzés. A 2002/2003-as üzleti évben a Porsche - a világ legnagyobb nyereségrátájú autógyára - közel 67 ezer autót értékesített, és 5,58 milliárd eurós forgalom mellett 565 millió euró adózott eredménnyel zárt. A vállalat jelenleg három modellt gyárt - a 911-est, a Boxstert és a Cayenne-t -, s fontolgatják egy negyedik bevezetését is, ám erről csak jövőre születik végső döntés.

Az Accor beszáll a Club Medbe

ä PAPP ZOLTÁN Európa vezető szállodacsoportja, a francia Accor SA lesz az üdülőtelepeket üzemeltető Club Mediterranée SA legnagyobb tulajdonosa, miután 252 millió euróért 28,9 százalékos részesedést szerez az ugyancsak francia társaságban. Az Accor 21,2 százalékot vásárol a FIAT-csoportot ellenőrző olasz Agnelli családtól, amely így harminc év után teljesen kivonul a Club Medből, a fennmaradó 7,7 százalékot pedig a Caisse des Depots et Consignations (CDC) francia állami tulajdonú banktól veszi meg. A vételár a Club Med eredményétől függően még emelkedhet. Az ügylet finanszírozására az Accor 280 millió euró értékben részvényre váltható kötvényeket bocsát ki, amelyeket a CDC kész maradéktalanul lejegyezni. Pénteken az Accor árfolyama több mint négy százalékkal gyengült, a befektetők ugyanis sokallják a részvényenként 45 eurós, a Club Med csütörtöki záróáránál 31 százalékkal magasabb vételárat. Számos ágazati elemző az ügylet logikáját is megkérdőjelezi, mondván, az Accornak nem kellene kilépnie központi üzletágából, a szállodaüzemeltetésből. Mások ellenben úgy vélik, hogy az idegenforgalom remélt fellendülése előtt indokolt a diverzifikáció. A megállapodással egyidejűleg közölték, hogy üzleti évének áprilissal zárult első felében a Club Med 784 millió eurós - az egy évvel korábbinál egymillió euróval kisebb - árbevétel mellett 29 millióról 4 millió euróra csökkentette nettó veszteségét, üzemi szinten pedig 12 millióról 32 millió euróra növelte nyereségét.

Kamatemelésre készül az ECB?

Tévedés azt gondolni, hogy magasabb infláció mellett erősebb volna a gazdasági növekedés – jelentette ki Christian Noyer, a francia jegybank elnöke, miután előzőleg Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter nyíltan megkérdőjelezte az Európai Központi Bank (ECB) által alkalmazott kétszázalékos inflációs küszöböt (NAPI Gazdaság, 2004. június 10., 2. oldal). Noyer, aki pozíciójánál fogva tagja az ECB kamatügyekben döntő kormányzótanácsának, azzal vágott vissza Sarkozynek, hogy a tapasztalatok tanúsága szerint a magasabb infláció visszafogja a lakossági kiadásokat, s így éppenséggel fékezi a növekedést. Egyúttal alig burkolt utalást tett arra, hogy az ECB a következő lépésben inkább emelni, mintsem csökkenteni fogja az alapkamatot, mondván, a világ jegybankjai eddig nagyon „előzékeny” monetáris politikát folytattak, most azonban vissza kell térniük a semleges állásponthoz. Elemzők ezzel együtt valószínűnek tartják, hogy az ECB az idén nem szigorít, szemben a Feddel, amely várhatóan már e hónapban kamatot emel. Az ECB-t bíráló beszédében Sarkozy arra is javaslatot tett, hogy a valutauniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsát, az Ecofint alakítsák át nagyobb hatáskörű gazdasági kormányzattá. Hasonló elképzelést fogalmazott meg most Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter, sürgetve az európai gazdaságpolitika erősebb koordinálását. Egyúttal gazdaságélénkítést is szorgalmazott, amit Rocco Buttiglione európai ügyekért felelős miniszter – Silvio Berlusconi kormányfő múlt szerdai ötletét visszhangozva – azzal toldott meg, hogy jelzéseket kell adni az ECB-nek arra vonatkozóan, milyen kamatszintet alkalmazzon. Wolfgang Clement német gazdasági miniszter ellenben védelmébe vette az ECB függetlenségét, s leszögezte, hogy az egész vita káros.

Elárverezik a köztársaságot

Nem lett jó vége annak, hogy a világ legkisebb köztársasága a világ legnagyobb piaci értékű vállalatához folyamodott kölcsönért. A csendes-óceáni Nauru szigete 1998-ban 160 millió dollár jelzáloghitelt vett föl az amerikai General Electric Co.-tól ausztráliai hoteljeire és más ingatlanjaira. Az idén januárban azonban nem tudta teljesíteni adósságszolgálati kötelezettségét, így a GE Real Estate megbízott egy ausztrál céget, hogy adja el az ingatlanokat, amelyek 200 millió dollár körüli összértékükkel Nauru vagyonának legnagyobb részét adják. Az ország kormánya most megpróbálja elérni a hitel újrafinanszírozását, de ha ez sikerül is, a 21 négyzetkilométeres, 12 ezer lakosú Nauru aligha lesz képes pénzügyileg talpra állni. A sziget a hatvanas-hetvenes években élte fénykorát a – madárürülékből képződött – foszfátnak köszönhetően, majd a kilencvenes években a világ egyik pénzmosó központjává vált, miután négyszáz offshore bankengedélyt adott el. Az orosz maffia dollármilliárdokat mosott tisztára naurui bankokon keresztül. A hetvenes években az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 50 ezer dollár volt, ma csupán 5 ezer. A teljes GDP 60 millió dollár, ehhez képest a GE árbevétele tavaly 133,6 milliárd dollár volt.

Valutauniós gazdasági kormányt javasol Sarkozy

Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Ecofin csoport hatalmának növelésére tett indítványt Nicolas Sarkozy, a francia pénzügyi tárca vezetője. A kormányzó UMP pártszövetség aktivistáival folytatott megbeszélésen kifejtette, hogy a jelenleg informális alapon működő Econfinnek gazdasági kormányzattá kellene válnia, gazdaságpolitikai koordinációs jogkörrel, élén pedig egy két és fél évre kinevezett elnökkel. E testület döntene többek közt arról, mely országok csatlakozhatnak a jövőben az eurózónához. Sarkozy bírálta az Európai Központi Bankot (ECB), amiért az mindent az infláció kordában tartásának rendel alá. Mint mondta, az infláció elleni harc nem zavarja őt, a kétszázalékos inflációs limit azonban már igen, s az ECB-nek elsődlegesen a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás javítását kellene szem előtt tartania. Hivatkozott az amerikai Federal Reserve-re, amelynek mandátuma az árstabilitás mellett a gazdaságélénkítésre is szól. Kifogásolta továbbá, hogy Jean-Claude Trichet ECB-elnök értelmezésében a függetlenség a tagállamokkal való párbeszéd mellőzését jelenti. Szavaira reagálva a német pénzügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az ECB függetlensége nem vonható kétségbe, s ez érvényes a monetáris politikára is. A szóvivő korábban is megnyilvánulhatott volna, ugyanis előzőleg Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azzal a képtelen javaslattal állt elő, hogy ha az ECB nem hajlandó kamatcsökkentésre, létre kellene hozni egy, a tagállamok kormányainak képviselőiből álló politikai bizottságot, amely irányt mutatna a monetáris politikai döntésekhez. Elemzők nem mondtak szépeket az ötletről, a legenyhébb megfogalmazás szerint Berlusconi frusztrálva érzi magát pártja hazai támogatottságának csökkenése miatt, s így akarja javítani népszerűségét a hét végi európai parlamenti választások előtt.

Kínát ostromolják az autógyárak

A pekingi autókiállítás alkalmából a világ autógyárai sorra jelentik be, illetve erősítik meg kínai expanziós terveiket, de egyre erősödnek a kapacitásfelesleg kialakulásával kapcsolatos félelmek is.

Rákapcsolt a lengyel gazdaság

A magas, 6,2 százalékos elemzői konszenzust is meghaladó mértékben, 6,9 százalékkal gyarapodott a bruttó hazai termék Lengyelországban az idei első negyedévben éves összehasonlításban – jelentette tegnap a varsói statisztikai hivatal. Ennél nagyobb növekedést utoljára 1997 harmadik negyedében regisztráltak. A pénzügyminisztérium előzőleg 6,5 százalékra becsülte az ütemet. Az állóeszköz-beruházások a tavalyi negyedik negyedévi 0,1 százalékos növekedés után 3,5 százalékkal bővültek éves viszonylatban, a lakossági fogyasztás 4 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedése az előző negyedévi 9,7-ről 14,5 százalékra gyorsult, a szolgáltatási szektor 5,7 százalékkal bővült, az építőipar teljesítménye viszont 3,9 százalékkal romlott. A lengyel kormány informálisan elfogadta a jövő évi államháztartási terv sarokszámait, eszerint a kiadási főösszeg 207,2 milliárd, a bevételi 168,4 milliárd zloty lesz az ez évre előirányzott 199,85, illetve 154,55 milliárd után (1 euró=4,60 zloty). A költségvetésben a GDP 5 százalékos növekedésével és 2,8 százalékos átlagos inflációval számoltak, a 38,8 milliárd zlotyra tervezett hiány így a GDP 4,1 százalékának felel meg, ami 1,2 százalékponttal kisebb az ez évre várt deficitnél. Andrzej Raczko pénzügyminiszter szerint a kiadások döntően az európai uniós tagság miatt emelkednek, az idei 9,5 milliárd után ugyanis jövőre már 14,9 milliárd zlotyt kell befizetni a közös kasszába. Elemzők ezzel együtt csalódottak, amiért a lendületes gazdasági növekedés mellett a kormány nem vállalkozott nagyobb arányú deficitcsökkentésre.

Szupermodell és űrhajós az EP-listákon

Bár az Európai Unió országainak többségében a hét végi európai parlamenti választások nem hozzák különösebben lázba az embereket, egyes jelölteknek sikerült izgalmat kelteni a közvéleményben. Az új parlament legfeltűnőbb alakja Carmen Kass észt szupermodell lehet, aki a Res Publica párt színeiben indul. A Chanel arcának, aki sokszor szerepelt már a Vogue magazin színlapján, van némi politikai tapasztalata, a minap ugyanis hosszan beszélgetett Tony Blair miniszterelnökkel. Cicciolina példáját követve Csehországban indul Dolly Buster ex-pornószínésznő a Független Kezdeményezés listavezetőjeként, egyik vetélytársa Vladimir Remek űrhajós lesz. Szlovákiában Peter Stastny igyekszik kihasználni jégkorongozóként szerzett népszerűségét, míg Lengyelországból egy másik űrhajós, Miroslaw Hermaszevszki pályázik strasbourgi mandátumra, s rajta kívül megméretteti magát az ottani Big Brother két korábbi résztvevője is, akik közül Sebastian Florek már tagja a szejmnek. Portugáliában José Saramago szeretné a Kommunista Párt javára kamatoztatni az irodalmi Nobel-díj hozta ismertségét. Két országban, Olaszországban és Belgiumban a kormányfők is indulnak, igaz, sem Silvio Berlusconi, sem Guy Verhofstadt nem kíván parlamenti képviselő lenni, céljuk csupán a pártlista erősítése. A páneurópaiság jegyében többen országukon kívül szerepelnek, így például Daniel Cohn-Bendit, aki jelenleg francia EP-képviselő, német színekben hosszabbítana, Ari Vatanen finn ralivilágbajnok Franciaországban indul, az ír Declan Kennedy pedig a független német jelöltek listáját vezeti, mondván: a nacionalizmus kora lejárt.