Tévedés azt gondolni, hogy magasabb infláció mellett erősebb volna a gazdasági növekedés – jelentette ki Christian Noyer, a francia jegybank elnöke, miután előzőleg Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter nyíltan megkérdőjelezte az Európai Központi Bank (ECB) által alkalmazott kétszázalékos inflációs küszöböt (NAPI Gazdaság, 2004. június 10., 2. oldal). Noyer, aki pozíciójánál fogva tagja az ECB kamatügyekben döntő kormányzótanácsának, azzal vágott vissza Sarkozynek, hogy a tapasztalatok tanúsága szerint a magasabb infláció visszafogja a lakossági kiadásokat, s így éppenséggel fékezi a növekedést. Egyúttal alig burkolt utalást tett arra, hogy az ECB a következő lépésben inkább emelni, mintsem csökkenteni fogja az alapkamatot, mondván, a világ jegybankjai eddig nagyon „előzékeny” monetáris politikát folytattak, most azonban vissza kell térniük a semleges állásponthoz. Elemzők ezzel együtt valószínűnek tartják, hogy az ECB az idén nem szigorít, szemben a Feddel, amely várhatóan már e hónapban kamatot emel.
Az ECB-t bíráló beszédében Sarkozy arra is javaslatot tett, hogy a valutauniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsát, az Ecofint alakítsák át nagyobb hatáskörű gazdasági kormányzattá. Hasonló elképzelést fogalmazott meg most Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter, sürgetve az európai gazdaságpolitika erősebb koordinálását. Egyúttal gazdaságélénkítést is szorgalmazott, amit Rocco Buttiglione európai ügyekért felelős miniszter – Silvio Berlusconi kormányfő múlt szerdai ötletét visszhangozva – azzal toldott meg, hogy jelzéseket kell adni az ECB-nek arra vonatkozóan, milyen kamatszintet alkalmazzon. Wolfgang Clement német gazdasági miniszter ellenben védelmébe vette az ECB függetlenségét, s leszögezte, hogy az egész vita káros.
Papp Zoltán