Őrizetben a Vivendi volt vezére
Őrizetben a Vivendi volt vezére
Kínában terjeszkedik az Interbrew
A belga Interbrew SA söripari vállalat 53,2 millió dollárért 70 százalékos tulajdonrészt szerez a kínai Zhejiang Shiliang Brewery Company Ltd.-ben. A Magyarországon a Borsodi Sörgyár tulajdonosaként jelen lévő Interbrew – amely a brazil AmBev folyamatban lévő bekebelezésének eredményeként a világ legnagyobb sörgyártójává válik – már jelenleg is piacvezető a 47 millió lakosú, a Jangce deltavidékét magában foglaló Zsecsiang tartományban, ahol hat sörgyárat és egy palackozóüzemet birtokol, a mostani felvásárlással pedig 37-ről közel 50 százalékosra bővíti piaci részesedését. A főleg a Stella Artois és a Beck’s márkákról ismert Interbrew a teljes kínai piacon a második legnagyobb szereplő, a mostani felvásárlás után 17 gyárában évi 30 millió hektolitert sört fog előállítani az országban, ami tíz százalékot meghaladó piaci részesedést jelent. Rövid időn belül ez már a második nagy söripari ügylet Kínában, a hónap elején ugyanis az amerikai Anheuser-Busch Cos. Inc. 720 millió dolláros ajánlatával kiütötte a SABMiller Plc-t a Harbin Brewery Group Ltd.-ért folyó versenyből. A vezető gyártók nyomulása érthető, mivel Kína az eladott mennyiség alapján már most is a világ legnagyobb sörpiaca, noha az egy főre jutó éves fogyasztás csak 19 liter, míg az USA-ban 84, Japánban pedig 50.
Kamatemeléssel fenyeget az ECB
Újabb fegyverként már a kamatemeléssel való fenyegetést is bevetette az Európai Központi Bank (ECB) a béremelkedések gerjesztette infláció megelőzése érdekében: Axel Weber, a német jegybank elnöke - aki e minőségében az ECB kamatügyekben döntő kormányzótanácsának is tagja - kijelentette, hogy magas bérkiáramlás esetén a bank rákényszerülhet a monetáris szigorításra. Előzőleg Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke szintén arra szólította föl a munkaadókat és a munkavállalókat, hogy az olajár emelkedése nyomán megugrott inflációt ne fokozzák még tovább a magas bérekkel, ő azonban a kamatemelést még nem említette (NAPI Gazdaság, 2004. június 21., 2. oldal). Weber szerint az inflációnak az olaj drágulása okozta erősödése átmeneti jelenség, viszont ha a szociális partnerek nem tanúsítanak önmérsékletet, az ECB-nek mérlegelnie kell a hitelköltségek növelését - írta a Reuters. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Német Bankszövetség (BDB), amely havi jelentésében úgy látja, hogy az 1970-es évekbeli olajárrobbanáshoz képest most csekély a bér- és áremelkedési spirál kialakulásának veszélye. Az idén az átlagos infláció várhatóan magasabb lesz ugyan az ECB kétszázalékos küszöbénél, de a BDB szerint az alacsony kapacitáskihasználtság és a gyenge lakossági kereslet miatt a vállalatok nemigen emelhetik áraikat, így nincs szükség monetáris beavatkozásra.
Rekordhiány az USA folyó mérlegében
Az idei év első negyedében az Egyesült Államok folyó fizetési mérlegének hiánya 144,9 milliárd dollárra nőtt a tavalyi negyedik negyedévi 127 milliárdról – derül ki a kereskedelmi minisztérium jelentéséből. A hiány a valaha mért legmagasabb. Az előző rekord 138,2 milliárd dollár volt, ez 2003 első negyedében keletkezett. Az elemzők számítottak ugyan a rekorddöntésre, de a Dow Jonesnál csak 141,5 milliárd dollár volt a konszenzus. Az áruk és szolgáltatások forgalmának egyenlege 136,9 milliárd dollár hiányt mutat, ez jóval magasabb az előző negyedévi 125,5 milliárdnál. Az áruimport értéke 326,3-ról 344,7, az exporté 186,9-ről 193,9 milliárd dollárra nőtt. A folyó átutalások kategóriájában 20,6 milliárd dolláros hiány szerepel, ugyanakkor a befektetések egyenlege 14,1 milliárdos többletet mutat. A jelentésből kitűnik az is, hogy januártól márciusig a külföldi befektetők 66,4 milliárd dollárért vásároltak amerikai államkötvényeket, szemben az előző negyedévi 4,7 milliárddal, igaz, az amerikai részvényekbe invesztált külföldi pénzek összege 22,8-ról 4,1 milliárd dollárra esett. Kisebb mértékben, de csökkent a vállalati kötvények iránti kereslet is, ezekből a külföldiek 58,2 milliárd dollár értékben vásároltak, szemben a tavalyi negyedik negyedévi 61 milliárddal.
Centralizál a GM Europe
A kiszivárgott híreknek megfelelően (NAPI Gazdaság, 2004. június 15., 6. oldal) az amerikai General Motors Corp. autógyár európai divíziója pénteken bejelentette azt a döntését, amellyel drasztikusan megnyirbálja három részlege - a német Opel, a brit Vauxhall és a svéd Saab - önállóságát. Az egyes részlegektől a GM Europe zürichi központjához kerülnek át a legfontosabb funkciók, így a mérnöki tevékenység, a gyártásszervezés, a pénzügyek kezelése, a beszerzés, sőt még a formatervezés is. A változtatás miatt nem zárják be a tizenegy európai gyár egyikét sem, és a 63 ezer alkalmazott közül sem bocsátanak el senkit. Fritz Henderson, aki alig egy hónapja vette át a GM Europe irányítását, az újonnan létrehozott elnöki posztot kapja meg, közvetlen helyettese pedig az eddig az Opel élén álló Carl-Peter Forster lesz. A GM Europe vesztesége az első negyedévben 116 millió dollárra nőtt az egy évvel korábbi 65 millióról, s az átszervezéstől azt várják, hogy a nagyobb hatékonyság - például a márkák közös alkatrész-felhasználása - révén jövőre már nyereséges lesz a működés.
Elítélték a Hyundai-vezért
Egy szöuli bíróság kétévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legnagyobb dél-koreai autógyár, a Hyundai Motor Co. vezérigazgatóját. Kim Dong Dzsint bűnösnek találták abban, hogy a 2002-es elnökválasztási kampány idején törvénytelenül juttatott jelentős összegeket politikusoknak. A bíróság ugyanakkor figyelembe vette, hogy a pénzek később visszakerültek a társasághoz, továbbá hogy Kim megbánást tanúsított. Kim - aki egyben az anyavállalat, a Hyundai Motor Group alelnöke is - nem nyilatkozott, és a Hyundainál is csak annyit közöltek, hogy megtartja tisztségeit. Hasonló vád alapján egy év, szintén felfüggesztett börtönre ítélték a Korean Air légitársaság vezérigazgatóját, Cso Jang Hót. Ro Mu Hjun elnök kormánya hadjáratot indított az üzleti és a politikai világ közti összefonódások felszámolásáért, ennek jegyében idén számos prominens vállalatvezetőt, politikust és államigazgatási tisztviselőt ítéltek el.
Nyugdíjastempóra vált az európai gazdaság
A jelenlegi trendek fennmaradása esetén az évszázad közepére drámaian átalakul az európai népesség szerkezete az aktívak és az inaktívak megoszlását tekintve. Ma még négy aktívra jut egy nyugdíjas, 2050-re ez az arány kettő az egyhez lesz. Ahhoz, hogy a nyugdíjak mostani szintjét fenn lehessen tartani, az állami kiadásoknak a bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékának megfelelő mértékben kellene nőniük – idézi a Wall Street Journal Europe Kieran McMorrow-t, az Európai Bizottság közgazdászát, egy a népesség öregedésének gazdasági hatásaival foglalkozó könyv társszerzőjét. A probléma fő forrása az, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Európában az emberek többsége azonnal nyugdíjba megy, mihelyt eléri a korhatárt, sőt sokan élnek a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségével. Ebben természetesen nagy szerepe van a magas, a fizetés akár 80 százalékát elérő nyugdíjaknak, miként annak a kulturális ténynek is, hogy az európaiak életfelfogásához szervesen hozzátartozik a nyugodt, a munkától visszavonultan telő öregkor képe. Jelenleg az 55–64 éves korosztálynak csupán 40 százaléka aktív, míg az USA-ban ez a hányad 66 százalék. E mutató szerint Magyarország helyzete a második legrosszabb, a nevezett korosztálynak ugyanis 22 százaléka dolgozik. Ennél csak Szlovákiában kisebb az arány, 21 százalék, Magyarország előtt pedig Luxemburg és Belgium áll, 24, illetve 27 százalékkal. Morrow szerint az elkövetkező évtizedekben az európai GDP évente átlagosan csak 1,25 százalékkal fog nőni, viszont ha mindenki 65 éves koráig dolgozna, a bővülés egy százalékponttal magasabb lenne. Néhány kormány a közelmúltban döntött ugyan a nyugdíjkorhatár vagy a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő emeléséről, de a német, a francia, az olasz és az osztrák példa azt mutatja, hogy egy ilyen intézkedéssel a választók tömegeit lehet elveszíteni.
Folytatódik a francia sztrájk
A francia villamos művek (EdF) és gázművek (GdF) alkalmazottai tegnap folytatták a kedden megkezdett sztrájkot. A dolgozók 3000 megawatt (MW) kapacitást vontak ki az áramtermelésből, és megbénították a gázművek egyes termináljainak és tárolóinak működését. Egy nappal korábban 15 ezer MW-tal, azaz a teljes kapacitás 15 százalékával csökkentették az áramtermelést. Az akciót szervező CGT baloldali szakszervezet szóvivője közölte: megegyezés híján az akciók július 14-ig folytatódnak. Az akció kezdetét annak az általuk ellenzett törvényjavaslatnak a beterjesztéséhez időzítették, amely előírja a két közszolgáltató státusának átalakítását, lehetővé téve részleges – maximum 30 százalékos – tőzsdei értékesítésüket.
Stabilan magas az orosz GDP-bővülés
Oroszországban a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben éves összevetésben 7,4 százalékkal bővült, ezzel 2070 milliárd rubelre (71,4 milliárd dollár) nőtt. A globálisan is kiemelkedő ütem elsősorban a meredeken emelkedő olajárnak köszönhető, de mutatkoznak jelei a belső fogyasztás erőteljes emelkedésének is – közölte az Interfax hírügynökség a moszkvai statisztikai bizottság adataira hivatkozva. Az egy évvel korábbi azonos időszakban a GDP szinte teljesen azonos mértékben, 7,5 százalékkal nőtt. A moszkvai gazdasági fejlesztési és kereskedelmi minisztérium változatlanul arra számít, hogy a GDP 6,6 százalék körüli mértékben növekszik az idén Oroszországban.
Hazárdjáték Las Vegasban
Kevesebb mint két hét alatt megszületett a világ legnagyobb kaszinócsoportja, miután a Mandalay Resort elfogadta az MGM Mirage mintegy 7,9 milliárd dolláros ajánlatát. A nyolcvanas éveit taposó legendás milliárdos, Kirk Kerkorian által ellenőrzött Mirage akvizíciója a legnagyobb a szerencsejátékok történetében, amivel a korábbi csúcstartó Kerkorian saját magát is túllicitálta: 2000-ben az akkor még rekordösszeget jelentő 4,4 milliárd dollárért vette meg a Mirage Resortot. A most létrejövő csoport összesen 28 kaszinót és 30 szállodakomplexumot birtokol Nevadától Atlantic Cityig az USA-ban, és mintegy 6 milliárd dolláros éves árbevételével lehagyja az eddig világelső Ceasar Entertainmentet is. A szerencsejátékosok Mekkájában, Las Vegasban a kaszinók harmada lesz a csoport kezében és a hotelszobák fele felett fog rendelkezni.