Papp Zoltán

Harry Potter újra tarol

A pénteki bemutatótól vasárnap estig 92,7 millió dollár jegybevételt hozott az Egyesült Államokban és Kanadában a Harry Potter filmsorozat harmadik darabja, a „Harry Potter és az azkabani fogoly”. Ez magasabb az előző két rész bevételénél: a „Harry Potter és a bölcsek köve”, amelynek 2001 novemberében volt a premierje, 90,3 millió, az egy évvel későbbi „Harry Potter és a titkok kamrája” 88,4 millió dollárral zárta az első hétvégét, igaz, a mostani filmet valamivel több moziban kezdték vetíteni. Az „azkabani fogoly” máshol is jól nyitott, 114,1 millió dollár bevételt eredményezve Észak-Amerikán kívül. A Time Warner Inc.-hez tartozó Warner Bros. filmstúdiónak eddig 2,7 milliárd dollár bevétele származott J. K. Rowling angol írónó műveinek megfilmesítéséből – az első rész közel egymilliárd, a második 880 millió dollárt hozott világszerte, ehhez jönnek még az egyéb források –, s elvben a sorozatnak még több mint a fele hátra van, mivel Rowling összesen hét kötetet tervez – jelenleg a hatodikon dolgozik –, a Warner pedig valamennyit filmre kívánja vinni. Az első két részt Chris Columbus rendezte, a mostani a mexikói Alfonso Cuaron munkája, a negyedik megrendezésére viszont a „Négy esküvő és egy temetés” alkotóját, Mike Newellt kérték föl.

Az ötödik lovas üldözi a légitársaságokat

A világ légitársaságai költségcsökkentési intézkedésekről állapodtak meg az üzemanyag drágulását ellensúlyozandó. Az easyJet a magas olajárra hivatkozva adott ki profit warningot, s részben ennek tulajdonítható a német autóeladások visszaesése is.

Egy Big Mac, egy dal

NAPI GAZDASÁG Az amerikai McDonald’s Corp. megállapodott a japán Sony Corp.-pal, hogy a gyorséttermeibe betérő fogyasztók egy Big Mac vásárlásakor automatikusan kapnak egy kupont, amellyel ingyen letölthetnek egy tetszőleges számot a Sony által üzemeltetett, félmillió dalt kínáló Connect online zeneboltból. A forgalom fellendítése érdekében tervezett, hat–tíz hétig tartó akció holnap kezdődik az USA-ban, Európában július elején indul. A megállapodás pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra, de Jay Samit, a Sony Connect igazgatója annyit elárult a Reutersnak, hogy a McDonald’s több millió kupont megvásárolt előre. A szórakoztatóipar szereplői közül a McDonald’s eddig csak a Walt Disney Co.-val folytatott együttműködést – a kapcsolat már nyolc éve tart –, a Sonyval való mostani szövetkezés elemzők szerint azt jelzi, hogy a világ legnagyobb gyorsétterem-hálózata a gyerekek mellett a kamaszok és a huszonéves korosztály körében akarja erősíteni pozícióját.

Három új taggal bővül a Star Alliance

Az eddigi tizenötről tizennyolc tagúra bővül a Star Alliance, miután szombaton bejelentették, hogy 2005-től a South African Airways, a finn Blue1 és a TAP-Air Portugal is csatlakozik a világ legnagyobb légi közlekedési szövetségéhez. Az amerikai United Airlines és US Airways, a német Lufthansa és a Singapore Airlines által vezetett szövetség ezzel 1,3 százalékponttal, 28,8 százalékra növeli részesedését a világ légi forgalmán belül – nyilatkozta Jaan Albrecht, a Star vezérigazgatója. A skandináv SAS-hoz tartozó Blue1 az első regionális, a South African pedig az első afrikai légitársaság a csoporton belül. A Star céljai között szerepel az oroszországi, kínai és dél-ázsiai terjeszkedés, de Albrecht szerint az ottani légitársaságoknak javítaniuk kell technológiájukat és szolgáltatásaik színvonalát, mielőtt beléphetnének. Kínai partnert a szövetség mindenképpen szeretne tagjai sorában, ám a döntést végső soron a kínai vezetésnek kell meghoznia. A Starnak tagja még az Austrian Airlines, az Air Canada, az Air New Zealand, az All Nippon Airways, az Asiana Airlines, a bmi, a LOT Polish Airlines, a SAS, a Spanair, a Thai Airways International és a brazil Varig. A Star és a hozzá hasonló Oneworld és SkyTeam szövetségek a közös jegyértékesítés és a járatok összehangolása révén csökkentik költségeiket, amit az üzemanyagárak, a biztonsági és biztosítási költségek emelkedése, valamint a fapados légitársaságok terjeszkedése tesz szükségessé. A Star tagjai múlt december óta az üzemanyagot is közösen szerzik be egy e célra létrehozott cégen keresztül.

Észtország és Litvánia már belépne az ERM 2-be

Észtország várhatóan már idén július elején belép az eurózóna előszobájának számító ERM 2 árfolyam-mechanizmusba – nyilatkozta Siim Kallas, az Európai Bizottság észt tagja, hozzátéve, hogy a pontos dátumról még nincs döntés. Az euró bevezetése előtt a közös pénzt átvenni szándékozó országoknak legalább két évet el kell tölteniük a nemzeti fizetőeszközüknek az euróhoz viszonyítva maxium plusz-mínusz 15 százalékos árfolyamváltozást engedő ERM 2-ben. Kevéssel Kallas bejelentése után Algirdas Brazauskas litván miniszterelnök szóvivője kifejezetten rá hivatkozva azt közölte, hogy Litvánia szintén már júliusban be akar lépni az ERM 2-be. Egy nemrég készül Reuters-felmérés szerint (NAPI Gazdaság, 2004. május 21., 2. oldal) a piacok az Európai Unió új tagjai közül épp ezt a két balti országot tartják esélyesnek arra, hogy a legkorábban, már 2007-ben áttérjen az euróra, utánuk következhet Lettország, Szlovénia és Ciprus. A többi ország 2009-ben és 2010-ben vezetheti be az eurót.

Lenyomta az olajárat az OPEC-döntés

Számottevően csökkent pénteken az olaj ára a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) előző napi döntése nyomán, amely szerint júliustól kétmillió, augusztustól további félmillió hordóval növelik a napi kitermelést (NAPI Gazdaság, 2004. június 4., 2. oldal). New Yorkban az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára 97 centtel, 38,31 dollárra süllyedt, ami több mint négy dollárral kevesebb a múlt hét közepi 42,45 dolláros rekordnál, Londonban a Brent 50 centtel, 35,90 dollárra olcsóbbodott. A piacot befolyásolta az amerikai energetikai minisztérium azon bejelentése is, hogy az USA-ban a múlt héten 2002 augusztusa óta a legmagasabb szintre nőtt a nyersolajkínálat. Elemzők szerint az elkövetkező hetek fejleményeit a finomítási kapacitások szűkössége mellett a biztonsági tényezők fogják meghatározni. Az Al-Kaida terrorszervezet szaúd-arábiai vezetője egy iszlám honlapon ünnepelte a legutóbbi drágulást kiváltó május végi khobari merényletet – amelyben 22 külföldi olajipari alkalmazottat öltek meg –, s jelezte, hogy az olajlétesítmények a terroristák stratégiai célpontjaivá váltak. Ali al-Naimi szaúdi olajminiszter viszont leszögezte, hogy az országban a létesítmények biztonságosak, és a terrorizmus nem fenyegetheti az ellátást.

Véget ért a kínai sörháború

A dél-afrikai–brit SABMiller Plc elvesztette a Harbin Brewery Group Ltd.-ért folytatott versenyt, miután a rivális amerikai Anheuser-Busch Cos. Inc. (AB), a világ legnagyobb söripari vállalata 720 millió dolláros, részvényenként 5,58 hongkongi dolláros vételi ajánlatot tett a negyedik legnagyobb kínai sörgyárra. A Magyarországon a Dreher Rt. tulajdonosaként jelen lévő SABMiller a múlt hónapban 4,3 hongkongi dollárral indított, de az AB ajánlatának nem tudott ellenállni, és közölte: teljes 28 százalékos pakettjét eladja a riválisnak. A 211 millió dolláros bevétel 124 millió dolláros nyereséget jelent a tavaly júliusban megvett tulajdonrészen, így az eladás szolgálta legjobban a részvényesek érdekét – közölte a SABMiller, amely a Reuters által megkérdezett elemzők szerint bölcsen döntött, amikor nem emelte tovább a fundamentumoktól alaposan elrugaszkodott vételárat, hiszen az AB ajánlata 35-szöröse a Harbin ez évre várható profitjának. A SABMiller visszavonulásával is meghatározó szereplő maradt a kínai sörpiacon, ahol 49 százalékos tulajdonosa a második legnagyobb gyártó China Resources Breweriesnek. Az AB, amely a hosszú távú stratégiai értéket hangsúlyozta, csak 10 százalékos pakettet birtokol a legnagyobb kínai sörgyárban, a Tsingtao Breweryben.

Csúcssebességen a kínai gazdaság

Az előzetes számítások szerint Kína bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben 11,4 százalékkal bővült éves összehasonlításban - derül ki az állami fejlesztési és reformbizottság gazdaságkutató intézetének jelentéséből. A számot némileg torzítja, hogy a tavalyi SARS-járvány miatt a bázisadat viszonylag gyenge. A SARS-hatás szerint korrigálva a növekedés 9,5 százalék lenne, ami valamivel kisebb az első negyedévre kimutatott 9,8 százalékos gyarapodásnál, de így is azt jelzi, hogy egyelőre nincs eredményük a gazdaság túlfűtötté válásának megakadályozását célzó - elsősorban a hitelkihelyezések csökkentésére utazó - pekingi intézkedéseknek. A kormány a rosszhitel-állomány felduzzadásától és az infláció megugrásától tart. Az utóbbit lehetne ugyan kamatemeléssel kezelni, ám ez erősítené a jüan felértékelésére irányuló nyomást, amit viszont Peking versenyképességi okokból nem akar.

Vezért váltott a Marks and Spencer

A brit Marks and Spencer (M&S) Group Plc ruházati kiskereskedelmi vállalat menesztette Roger Holmes vezérigazgatót, s helyére a jelentős kiskereskedelmi vezetői múlttal rendelkező Stuart Rose-t nevezte ki, aki csak a belépésért 1,25 millió fontot kap, ehhez jön a 850 ezer fontos éves fizetés és a potenciálisan ugyanekkora összegű bónusz. Szintén távozik Luc Vandevelde elnök, az ő posztját Paul Myners veszi át. A váltás előzménye az, hogy Philip Green befektető közölte: napokon belül felvásárlási ajánlatot készül tenni az egykor virágzó, ám újabban a konkurencia előretörése miatt gyengébben teljesítő M&S-re (NAPI Gazdaság, 2004. június 1., 6. oldal). Rose úgy nyilatkozott, hogy célja nem a társaság eladása, hanem régi dicsőségének helyreállítása, elemzők szerint azonban az M&S azért is őt választotta a posztra, mert nagy gyakorlata van felvásárlási ajánlatok értékének felsrófolásában. Két éve például az Arcadia üzlethálózat vezérigazgatójaként épp Greent kényszerítette arra, hogy 12 százalékkal, 772 millió fontra növelje a cégért kínált összeget. Az M&S az elmúlt napok árfolyam-emelkedése után most 8,3 milliárd fontot ér; Greennek legalább 9 milliárdot kell ígérnie, de elképzelhető, hogy Rose-zal szembekerülve akár tízmilliárdig is kénytelen lesz elmenni.