Papp Zoltán

Nem lelkes a piac a France Télécom új vezérétől

Több mint egy százalékkal csökkent tegnap a France Télécom (FT) SA árfolyama arra a hírre, hogy a viszonylag kevéssé ismert Didier Lombard veszi át a 42,2 százalékban állami tulajdonú társaság vezérigazgatói tisztségét az Hervé Gaymard pénzügyminiszter lemondása után a tárca élére kinevezett Thierry Brettontól. A 63 esztendős Lombard még 1967-ben lépett a távközlési vállalathoz, 1988-tól néhány éven át minisztériumokban dolgozott, majd az utóbbi időben az FT technológiáért és stratégiai szövetségekért felelős vezetője volt. Elemzők egy része szerint komoly problémát jelenthet, hogy Lombard, noha a vállalat veteránja, nem rendelkezik irányítói tapasztalattal, mások ellenben ennél fontosabbnak tartják ágazati tapasztalatait és politikai kapcsolatait. Közleményében Lombard az eddigi, integrált szolgáltatói stratégia folytatását ígérte. Bretton 2002 októberében került az FT élére, irányítása alatt a társaság adósságállománya 70 milliárdról 43,9 milliárd euróra csökkent, piaci értéke pedig 18,2 milliárdról 57,3 milliárd euróra nőtt – írta a Bloomberg.

Drasztikus kamatcsökkentés Szlovákiában

Teljes egy százalékponttal, 3 százalékra vitte le az irányadó kamatot a szlovák jegybank, a korona árfolyama azonban nem változott.

Stagnált a költekezés az USA-ban

A decemberi 0,8 százalékos havi növekedés után januárban stagnáltak a személyi kiadások az Egyesült Államokban - jelentette a kereskedelmi minisztérium. A személyi jövedelmek 2,3 százalékkal estek, az adatot azonban - akárcsak a decemberi 3,7 százalékos emelkedést - eltorzítja egy egyszeri tényező, nevezetesen a Microsoft Corp. 32,6 milliárd dolláros decemberi osztalékfizetése; ezt figyelmen kívül hagyva a személyi jövedelmek decemberben 0,6, januárban 0,5 százalékkal nőttek. A fogyasztási célú személyi kiadások (PCE) árindexe - az ingadozó energia- és élelmiszerárak nélkül számolva - 0,3 százalékkal emelkedett decemberhez képest, ennél nagyobb drágulást utoljára 2002 utolsó hónapjában regisztráltak. A PCE-mutató nagy súllyal esik latba a Federal Reserve kamatdöntéseinél.

Kockázatos az ERM II-tagság

Egy IMF-jelentés szerint a közép-európai országok számára kockázatos az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépés, mert fiskális szempontból még nincsenek felkészülve a tagságra.

Bejött az olimpia a WPP-nek

Az athéni olimpiának, az amerikai elnökválasztásnak, valamint ügyfélköre bővítésének köszönhetően a vártnál jobb eredményt ért el tavaly a világ második legnagyobb reklámcsoportja, a brit WPP.

WPP-ADATOK

(millió font) 2003 2004 Forgalom 18 621 19 598 Bevétel 4106 4299 Adózás előtti eredmény 473 546 Adózott eredmény 208 292 Nettó adósság 1222 810 Forrás: Dow Jones

Váratlanul esett a német Ifo-index

Két havi emelkedés után februárban csökkent az Ifo gazdaságkutató intézet által készített német üzleti bizalmi index. A hétezer vállalat vezetőinek megkérdezésén alapuló mutató 95,5 pontra változott a januári 96,4-ről. Az adat nagy meglepetést okozott, az elemzői konszenzus ugyanis 96,7 pont volt. A jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részindex 95,3-ről 94,5 pontra, a kilátásokat tükröző részindex 97,5-ről 96,4 pontra romlott. Gernot Nerb, az Ifo vezető közgazdásza szerint az eurózóna vezető gazdaságának legnagyobb problémája továbbra is a lakossági kereslet gyengesége. A statisztikai hivatal minapi adata szerint a tavalyi negyedik negyedévben a német export 1,1 százalékkal nőtt a harmadikhoz képest, a lakossági fogyasztás ellenben 0,8 százalékkal csökkent. Nerb meglepőnek nevezte, hogy nem látszik megvalósulni az a forgatókönyv, amely szerint az exportvezérelt élénkülést a fogyasztáson alapuló fellendülés követné, és nem zárta ki, hogy az Ifo kénytelen lesz lejjebb szállítani a bruttó hazai termék (GDP) ez évi gyarapodására vonatkozó 1,2 százalékos prognózisát. A német kormány 1,6 százalékos növekedéssel számol. Olaszországban, az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságában ugyancsak romlott az üzleti bizalom, legalábbis az iparvállalatok körében. Az ISAE gazdaságkutató intézet indexe a januári 88,7-ről 86,8 pontra süllyedt februárban, ami 2003 decembere óta a legalacsonyabb érték. Ez az adat is rácáfolt a várakozásokra, az elemzők ugyanis átlagosan 89,5 pontra számítottak. Az ISAE indexe három részindexből, a termelésre, a megrendelésekre és a raktárkészletek alakulására vonatkozó mutatókból tevődik össze, s ezek mindegyike romlott januárhoz képest.

CÉGADATOK

(milliárd euró) 2003 2004 Árbevétel 54,24 56,80 Üzemi eredmény 2,21 2,18 Adózott eredmény 1,50 1,36 Forrás: Dow Jones

Lökést adna a gazdaságnak a szolgáltatások liberalizációja

Az uniós szolgáltatási piac liberalizációját célzó brüsszeli terv megvalósulása esetén jelentősen javulna a foglalkoztatási helyzet és csökkennének az árak – derül ki az Európai Bizottság tanulmányából. Az euobserver.com által ismertetett jelentés szerint a piaci korlátok leépítése a termelékenység fokozódása révén munkahelyek megszűnéséhez vezetne ugyan, ám jóval nagyobb volna a foglalkoztatásban jelentkező pozitív hatás, s így akár nettó 600 ezer új állás létrejöttével lehet számolni. A verseny erősödése nyomán csökkennének a sok esetben mesterségesen magasan tartott árak, amivel a szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyek és cégek egyaránt jól járnának. A jelentés szerint az EU gazdasági kibocsátása évi 33 milliárd euróval, a fogyasztás pedig 37 milliárd euróval nőne a liberalizáció eredményeként. A brüsszeli javaslatot azonban nem fogadta osztatlan lelkesedés. Noha a tanulmány arra az eredményre jut, hogy a liberalizáció fő haszonélvezői a nagy és erősen szabályozott szolgáltatási piaccal rendelkező országok lennének – így Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia és Ausztria –, a régi tagok attól tartanak, hogy a piac felszabadítása csak az újaknak kedvezne, amelyekben lazább a munkaügyi szabályozás és olcsóbb a munkaerő. Az aggodalmat főként a „származási ország” elv táplálja, annak értelmében ugyanis a valamely tagállamban bejegyzett szolgáltatócég adminisztratív többletteher nélkül és a saját országában érvényes jogszabályok szerint nyújthatná szolgáltatásait az egész EU-ban. A régi tagok attól félnek, hogy az újak olcsó munkaereje elárasztja az ő piacaikat. A bizottsági javaslat csak a tagállamok támogatásával valósulhat meg, márpedig az elképzelést sok ország ellenzi, köztük Németország és Franciaország is.