Papp Zoltán

Bizalmat kapott a cseh miniszterelnök

Egyelőre elhárult a kormányválság Csehországban, miután a hárompárti koalíciót vezető Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) központi bizottsága szombaton nagy többséggel bizalmat szavazott az ingatlanvásárlása miatt kínos helyzetbe került Stanislaw Gross miniszterelnöknek. A jelen lévő 134 tag közül 102-en támogatásukról biztosították Grosst, 27-en szavaztak ellene, a többiek tartózkodtak. Előzőleg a koalíció második legnagyobb tagja, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) távozásra szólította föl a kormányfőt, mondván, nem tudta tisztázni, honnan volt még 1999-ben 1,2 millió koronája egy prágai luxuslakásra, azonkívül felesége üzleti ügyei is zavarosak. A múlt héten mindazonáltal már a kereszténydemokraták is jelezték, hogy a CSSD húsvéti kongresszusáig nem követelik Gross lemondását. A kormányfő szombaton úgy nyilatkozott, hogy nem enged a nyomásnak, amely a sikeres kormány bukását okozná, és kijelentette, hogy a válság lezárult. Miroslaw Kalousek, a kereszténydemokraták vezetője erre reagálva – és a húsvéti kongresszusra utalva – hangsúlyozta, hogy a válságnak csak akkor lesz vége, ha a miniszterelnök problémája megoldódik.

Varsó kész a további hiánycsökkentésre

A lengyel kormány bízik benne, hogy akkor is teljesíthetők az euró 2009-es bevezetésének feltételei, ha az EU pénzügyminiszterei helybenhagyják az Eurostatnak a nyugdíjalapokra vonatkozó, lengyel szempontból kedvezőtlen határozatát.

Meglódult az állásteremtés az USA-ban

A vártnál jóval több, 262 ezer új állás keletkezett februárban az Egyesült Államokban a mezőgazdasági szektoron kívül. (A Wall Street-i konszenzus 220 ezer volt.) A februári emelkedés a legnagyobb tavaly október óta. Az adatot közlő munkaügyi minisztérium egyúttal módosította az előző két havi számot, eszerint januárban 132 ezer, decemberben 155 ezer új munkahely jött létre, szemben a korábban jelentett 133 ezerrel, illetve 146 ezerrel; a korrekció nettó eredménye plusz nyolcezer állás. Februárban – akárcsak a korábbi hónapokban – a szolgáltatócégek hozták létre a legtöbb, szám szerint 207 ezer munkahelyet. A javulás ellenére a munkanélküliségi ráta 5,4 százalékra emelkedett a januári 5,2 százalékról, ennek elsődleges oka az, hogy megnőtt a munkaerőpiacra újonnan belépők száma. Az USA-ban 2003 júniusa óta folyamatosan egyre több munkahely keletkezik, a foglalkoztatási szint januárban került vissza a 2001. februári, a recessziót megelőző rekordszintre (NAPI Gazdaság, 2005. február 7., 2. oldal). Elemzők szerint a lendületes állásteremtésnek köszönhetően a lakossági fogyasztás az emelkedő kamatok mellett is erős maradhat, azaz prolongálódhat a gazdasági expanzió. Az általános vélekedés az, hogy a foglalkoztatás alakulása egyelőre nem fenyeget az infláció megugrásával, így a Federal Reserve folytathatja a mérsékelt kamatemelések politikáját, nagyobb szigorításra nincs szükség. Michael Moskow, a Fed chicagói részlegének elnöke is úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalható különösebb bérinflációs nyomás. Az állások számának növekedése mindazonáltal egyelőre nem tükröződik a fogyasztói bizalomban, a Michigani Egyetem erre vonatkozó indexe február végén 94,1 pontra esett az egy hónappal korábbi 95,5-ről.

Visszalépett a Cesky Telecom legígéretesebb kérője

Prágai elemzők szerint a cseh kormánynak némileg vissza kell vennie a Cesky Telecom AS privatizációjához kapcsolódó bevételi várakozásaiból, miután a távközlési társaság 51 százalékára kiírt tenderből váratlanul kiszállt a legmagasabb előzetes árajánlatot tevő pályázó. A cseh PPF AS befektetési társaság által vezetett, a J&T Finance Group AS cseh-szlovák befektetési bankot és az olasz Tiscali S.p.A. internetszolgáltatót magában foglaló konzorcium az első körben 71,1 milliárd koronát (3,16 milliárd dollárt) kínált az állami kézben lévő 51 százalékos csomagért, ám utóbb arról tájékoztatta a cseh vagyonalapot, hogy visszavonja pályázatát. Az elhatározás okát nem hozták nyilvánosságra, a Reuters azonban a PPF-hez közeli forrásokból úgy értesült, hogy az átvilágítás során a Tiscali - a harmadik legnagyobb európai internetszolgáltató - számára nem tették lehetővé a teljes betekintést a Cesky Telecom könyveibe, s a konzorcium emiatt döntött a visszalépés mellett. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy a PPF nem tudta előteremteni a forrásokat az ügylethez. A PPF kiszállása után még négyen pályáznak az állami pakettre, nevezetesen a Swisscom AG, a Belgacom SA, a spanyol Telefónica SA és egy nemzetközi konzorcium, amelyben a France Télécom SA társult a Blackstone Group LP, a CVC Capital Partners Ltd. és a Providence Equity Partners Inc. befektetési társaságokkal. A pályázóknak ebben a hónapban kell megtenniük immár kötelező érvényű ajánlatukat. Jelenlegi árfolyamon az 51 százalékos tulajdonhányad 2,9 milliárd dollárt ér.

Távol maradnak Oroszországtól a befektetők

Az orosz államnak az üzleti életben való egyre nagyobb szerepvállalása miatt a külföldi befektetők az idén nemigen fognak komoly szerepet játszani az ottani fúziós és felvásárlási tevékenységben, az ügyletek inkább orosz cégek között mennek majd végbe – erre a következtetésre jutottak a témával foglalkozó londoni befektetési konferencia résztvevői. A felszólalók szinte kivétel nélkül hivatkoztak a Jukosz olajtársaság államilag irányított tönkretételére és arra a ködös aukciós ügyletre, amellyel lényegében visszaállamosították a cég fő termelőegységét, a Juganszkot. A vélemény egyöntetűen az volt, hogy az eset nagyban rontotta Oroszország megítélését a befektetők szemében. Peter Reiniger, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) energetikai csoportjának vezetője szerint Oroszországban lelassult a reformfolyamat, az állam erősebben van jelen a gazdaságban, mint néhány éve és jelentősen romlott a befektetési klíma. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy a külföldi vállalatok egy-másfél évig jegelik oroszországi befektetési terveiket. Figyelmeztetőleg hat a Boston Consulting 277 orosz felvásárlást és fúziót vizsgáló jelentése, amely szerint az ügyletek 64 százalékában csökkent a vállalati érték, és ez az arány még két évvel a tranzakciók lezárása után is csak 56 százalékra javult. Szakértők úgy vélik, az élelmiszergyártás és a kiskereskedelem lehet az a két szektor, amelyben a külföldi befektetők mégiscsak némi érdeklődést mutathatnak orosz cégek iránt.

Rontott előrejelzésén az ECB

Az Európai Központi Bank (ECB) a várakozásoknak megfelelően tegnap sem emelt kamatot, így az megmaradt a 21 hónapja tartott 2 százalékos szinten. Az erős euró miatt gyengül az eurózóna kivitele, drága az importált olaj, romlik az üzleti bizalom, nagyrészt a magas munkanélküliség miatt gyengélkednek a belső piacok – vagyis a gazdaságnak még mindig inkább ösztönzésre, mint visszafogásra van szüksége. Ezt erősítette meg az is, hogy a Reuters megrendelésére az NTC Research Ltd. által készített európai szolgáltatási beszerzési menedzserindex a januári 53,4 pontról 53-ra csökkent. Az ECB tegnap ez évi GDP-növekedési prognózisát a decemberi 1,9-ről 1,6 százalékra, a jövő évit 2,2-ről 2,1 százalékra csökkentette. Tavaly 2 százalékos volt a növekedés. A bank szerint egyes jelek szerint a térség már túl van a legrosszabbon, de bizonytalansági tényezőt jelent a magas olajár és a globális egyensúlyhiány. A bank az ez évi inflációs prognózist decemberi 1,4–2,4 százalékról 1,6–2,2 százalékra emelte. Tavaly 2,4 százalék volt a pénzromlás üteme.

Csak vánszorog az eurózóna gazdasága

Mindössze 0,2 százalékkal bővült a tavalyi negyedik negyedévben az euróövezet GDP-je, a komponensek közül egyedül a beruházások adnak okot némi bizalomra. Az ECB és az IMF ez évre csupán 1,6 százalékos bővülést vár a tavalyi 2 százalék után.

Termeléscsökkentésre kényszerül a GM és a Ford

A gyengülő értékesítés miatt visszafogja első és második negyedévi észak-amerikai termelését az Egyesült Államok két legnagyobb autógyára, General Motors Corp. és a Ford Motor Co. A GM már korábban 9 százalékkal levitte első negyedévi előirányzatát, amelyet most újabb 3 százalékkal, 45 ezer járművel csökkentett éves összehasonlításban, a második negyedévben pedig az egy évvel korábbinál 10 százalékkal kevesebb, 1,39 millió személy- és kisteherautót készül előállítani. A vállalat raktáraiban február végén 1,3 millió eladatlan jármű állt. A termeléscsökkentés miatt bizonytalan időre bezárnak egy háromezer főt foglalkoztató üzemet. A Ford az első negyedévben a tervezettnél 1 százalékkal, 10 ezer darabbal kevesebb autót gyárt, a másodikban pedig 940 ezer autót kíván előállítani, ami éves szinten 1,2 százalékos csökkenés. Februárban a GM egyesült államokbeli értékesítése 12,7, a Fordé 3 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, miközben a legnagyobb külföldi rivális, a japán Toyota Motor Corp. 11 százalékkal növelte eladásait. Elemzők szerint a GM és a Ford főként a nagy – és sokat fogyasztó – hobbiterepjárók iránti kereslet gyengülését szenvedi meg.

Drasztikus kamatcsökkentés Szlovákiában

Teljes egy százalékponttal, 3 százalékra vitte le az irányadó kamatot a szlovák jegybank, a korona árfolyama azonban nem változott.