Papp Zoltán

A túlszabályozás a bankok legfőbb ellensége

A világ bankszektora számára a túlzott szabályozás jelenti a legnagyobb kockázatot – ezt a meglepő eredményt hozta a londoni Centre for the Study of Financial Innovation (CSFI) idei Banánhéj című felmérése, amelyben 54 országban 440 bankárt és az ágazattal foglalkozó szakértőt kérdeztek meg. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég támogatásával készült felmérés eredménye szerint a szabályozástól való félelem különösen az Európai Unióban és Észak-Amerikában erős. A bankárok zöme egyetért a hatóságok céljaival, ugyanakkor úgy látja, hogy a fékezhetetlenül burjánzó reguláció elvonja a bankok forrásait más területekről, csökkenti a kockázatok diverzifikációjának lehetőségét, akadályozza az innovációt, s ráadásul hamis biztonságérzetet is kelt. A CSFI már tíz éve készíti a Banánhéjt, de eddig a szabályozás soha nem minősült a legnagyobb kockázatnak. A legutóbbi, két évvel ezelőtti felméréshez képest lényegesen komolyabb rizikót látnak a bankárok a vállalatirányításban – ez sokak szerint a szabályozás következménye –, továbbá a fedezeti alapok működésében, az elektronikus visszaélésekben és az árfolyam-ingadozásban, mely utóbbi a dollár gyengülésével függ össze. Bekerült a tíz fő kockázati tényező közé a technológiától való erős függés is. A másik oldalon a korábbinál kisebb kockázatot jelentenek a megkérdezettek számára a makrogazdasági trendek, és számottevően gyengült a politikai sokkoktól és a terrortámadásoktól való félelem is. A politikai sokkok a 2003-as kockázati listán még a 10. helyen álltak, idén a 22. helyre csúsztak vissza, az üzleti folytonossággal kapcsolatos kockázat pedig – amely magában foglalja a terrorfenyegetést – immár csak a 19. a sorban a korábbi 5. hely után.

Óvatosan derűlátó a Bundesbank

Nincs ok kétségbeesni a német gazdaság állapota miatt, a fogyasztók és a befektetők várakozásai alapján ugyanis az ország visszatér a növekedési pályára – áll a szövetségi jegybank, a Bundesbank februári havi jelentésében. A tavalyi negyedik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) meglepetésre 0,2 százalékkal csökkent az előző – stagnálást hozó – negyedévhez képest, ám a Bundesbank szerint a következő hónapokban némileg élénkülhet a lakossági kereslet, és az euró erőssége ellenére az export is hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez. A jegybank megvalósíthatónak tartja a kormány célkitűzését, hogy az államháztartási deficit az idén a GDP 3 százaléka alá csökkenjen – az elmúlt három évben a hiány folyamatosan meghaladta a valutauniós limitet –, de úgy ítéli meg, hogy a költségvetési terv túl nagy mértékben épít egyszeri intézkedésekre. A Bundesbank álláspontja azért meglepő, mert elnöke, Alex Weber a múlt héten 1 százaléknál kisebb GDP-gyarapodást prognosztizált ez évre, miközben a költségvetési program 1,7 százalékos növekedést vesz alapul.

Berlin kiebrudalná a keleti munkásokat

A német kormány fel kíván lépni az ellen, hogy az új uniós tagok szolgáltatócégei illegális módon olcsó munkaerővel árasszák el az országot.

Létrejöhet a világ legnagyobb bankja

Tokióban megszületett az egyezség arról, hogy milyen feltételekkel egyesül Japán második és negyedik legnagyobb pénzintézete, a Mitsubishi Tokyo Financial Group Inc. (MTFG) és az UFJ Holdings Inc. A két bank még tavaly nyáron hozott elvi döntést a fúzióról (NAPI Gazdaság, 2004. július 15., 2. oldal), amelynek eredményeként a világ legnagyobb, a decemberi adat szerint 1900 milliárd dollárnak megfelelő mérlegfőösszegű bankja jön létre – jelenleg az amerikai Citigroup Inc. áll az élen 1480 milliárd dollárral –, de akkor még nem rögzítették a pénzügyi részleteket. A két bank vezetésének mostani megállapodása értelmében az MTFG tulajdonosai 1:1 arányban váltják át részvényeiket az új, Mitsubishi UFJ Financial Group Inc. nevű bank részvényeire, míg az UFJ befektetői 0,62 részvényt kapnak minden egyes jelenlegi papírjukért. Az ügylet 3080 milliárd jenre értékeli az UFJ-t (1 dollár=105,5 jen), ami a pénteki árfolyamhoz képest 3,1 százalékos felárat jelent – írta a Bloomberg. Elemzők szerint a részvényesek jóvá fogják hagyni a megállapodást, annak ellenére, hogy a harmadik legnagyobb japán bank, a Sumitomo Mitsui Financial Group Inc. (SMFG) tavaly augusztusban nagyobb összegű, a jelenlegi árfolyamon 3690 milliárd jenes, szintén csak részvényes ajánlatot tett az UFJ-re. Az UFJ vezetése ugyanis határozottan az MTFG-vel való egyesülést pártolja, ráadásul kétséges, hogy az SMFG képes lenne-e magába olvasztani az UFJ-t. Az új bank az áprilissal kezdődő üzleti évre 360 milliárd, a következő öt esztendőre 60–60 milliárd jenes, az egyesüléssel összefüggő kiadást vár, de úgy számol, hogy 2009-től évi 240 milliárd megtakarítás jelentkezik az addigra végrehajtandó hétszázalékos, hatezer fős leépítés, a fiókbezárások és a rendszerek integrációja nyomán.

Kamatcsökkentést sürget a szlovák pénzügyminiszter

Az exportra nézve káros koronaerősödés megállítása érdekében a szlovák jegybanknak folytatnia kellene a kamatcsökkentést – mondta a Bloombergnek adott interjújában Ivan Miklos pénzügyminiszter. Megítélése szerint a gyorsan enyhülő infláció lehetővé tenné a monetáris könnyítést, ha pedig a lakossági kereslet megugrása miatt felszökne az infláció, úgy a tárca kész volna visszafogni a kiadásokat. A jegybank tavaly négy lépésben összesen 2 százalékponttal, 4 százalékra vitte le az irányadó kamatot, amely most már magasabb az inflációnál, miután a 12 havi pénzromlás üteme januárban 3,2 százalékra mérséklődött a decemberi 5,9 százalékról. A szlovák korona tavaly 6,2 százalékkal, idén további 1,5 százalékkal erősödött az euróhoz képest. A jegybank az év eleje óta négyszer adott el koronát, Miklos támogatásáról biztosította az ilyen intervenciót. A bank döntéshozói február 28-án tanácskoznak legközelebb, az elemzők többsége nem vár kamatcsökkentést. Miklos az interjúban beszélt arról is, hogy szükségesnek tartja a társasági adó további mérséklését. Szlovákiában tavaly vezették be az egységesen 19 százalékos személyi jövedelemadót és társasági nyereségadót, s a miniszter szerint az előbbit a deficitcsökkentési kényszer miatt belátható időn belül nem lehet lejjebb szállítani, az utóbbi esetében viszont 12 és 15 százalék között volna az optimális kulcs, habár a csökkentésre csak a 2006-os választások után kerülhet sor. Miklos úgyszintén szeretné enyhíteni a munkáltatók és a munkavállalók tb-terheit, hogy ezáltal is javuljon az ország verseny- és tőkevonzó képessége.

Recesszióban a japán gazdaság

Az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal csökkent Japán bruttó hazai terméke (GDP) az október–decemberi időszakban, a költségvetési év harmadik negyedében – közölte a kabinethivatal. Éves szintre kivetítve 0,5 százalékkal zsugorodott a világ második legnagyobb gazdasága, miközben elemzők ugyanekkora növekedésre számítottak. A fiskális év kezdete óta folyamatosan zsugorodik a gazdaság: április–júniusban negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal csökkent a GDP, amit július–szeptemberben – a 0,1 százalékos növekedési adat mostani revíziója szerint – 0,3 százalékos visszaesés követett. Ez azt jelenti, hogy recesszióban van a gazdaság, miután három egymást követő negyedévben is visszaesés volt. Koidzumi Dzsunicsiro kormányfő és Takenaka Heidzo gazdasági miniszter mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a gazdaság mérsékelt fellendülési fázisban van, a teljesítményt ugyanis nem egyszerűen a GDP-adat alapján kell értékelni. A fiskális év egészére a kormány 2,1 százalékos növekedést tűzött ki célul, ennek megvalósulásához a folyó negyedévben 8,9 százalékos annualizált bővülésre volna szükség. A legutóbbi negyedévben a lakossági fogyasztás 0,3 százalékos csökkenése határozta meg leginkább a GDP alakulását. A vállalatok egyre nagyobb számban foglalkoztatnak részmunkaidős alkalmazottakat – a teljes állásban lévők száma 2004-ben sorozatban hetedik éve csökkent –, ami a bérkiáramlás és ezen keresztül a lakossági kereslet gyengüléséhez vezet. Tovább fékezheti a fogyasztást, hogy a kormány adóemelésekkel kívánja mérsékelni a költségvetési hiányt.

Kelet felé tekint a Commerzbank

A Commerzbank számára a bevételek növelése a prioritás, amelyet többek közt a kelet-európai terjeszkedéssel kíván teljesíteni – jelentette ki Klaus-Peter Müller, Németország harmadik legnagyobb kereskedelmi bankjának vezérigazgatója. Konkrét célországokat nem nevezett meg, csupán annyit közölt, hogy az expanziót lengyel leányvállalatuk, a BRE Bank révén akarják végrehajtani. Az anyabank egyszersmind németországi felvásárlásokra is készül, ha megfelelő alkalom adódik. A pénzintézet Magyarországon 1993 óta van jelen a Commerzbank (Budapest) Rt. révén, amely cégeknek – itteni német érdekeltségeknek is -, valamint önkormányzatoknak és privát ügyfeleknek kínálja szolgáltatásait. A bank ismertette tavalyi eredményét is: 2004-ben két veszteséges év után 393 millió eurós nettó nyeresége keletkezett. A vállalati és lakossági tevékenységben, a vagyonkezelésben és a saját számlás kereskedésben javult az eredmény, a befektetési banki üzletágban viszont veszteséget okozott a tavaly megkezdett szerkezetátalakítás. A nyereség 4,4 százalékos tőkearányos megtérülést (ROE) jelent, ami lényegesen elmarad a bank októberben adott 8 százalékos prognózisától. Müller most ez évre 8, 2006-ra pedig 10 százaléknál magasabb ROE mutatót ígért.

Veszteséges a Telenor

A hárommilliárd koronát meghaladó leírások miatt 1,154 milliárd korona adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi negyedik negyedévet a Pannon GSM Rt. anyavállalata, a norvég Telenor ASA távközlési társaság (1 euró = 8,35 norvég korona). A kamatfizetés, adózás, leírások és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 4,519 milliárd koronára romlott az egy évvel korábbi 4,883 milliárdról, elmaradva a 4,91 milliárdos elemzői konszenzustól. A vártnál gyengébb eredményt Jon Fredrik Baksaas a hazai piacon dúló erős versennyel magyarázta. Az árbevétel ugyanakkor éves összehasonlításban 14 százalékkal, 15,7 milliárd koronára nőtt, elsősorban a külföldi mobilszolgáltatási érdekeltségek jó szereplése miatt. A Telenor tíz országban van jelen, köztük Oroszországban, Ukrajnában, Pakisztánban és Bangladesben. A negyedévben a vezetékes szolgáltatásból származó árbevétele 7,4 százalékkal, 4,8 milliárd koronára esett, a mobiltevékenység árbevétele ellenben 38 százalékkal megugrott, miután 2,4 millióval, 19 millióra nőtt a mobil-előfizetők száma.

Nem hal éhen Fiorina

Bár a hivatalos adatok szerint „csak” 21,4 millió dollár lelépési pénzt kap Carly Fiorina, a Hewlett-Packard Co. múlt héten menesztett elnök-vezérigazgatója, a teljes kompenzáció ennek közel a kétszeresére rúg a New York Times szerint. Az amerikai tőzsdefelügyelethez eljuttatott beadvány szerint az ex-főnök 14 millió dollár végkielégítésben részesül, amihez hozzájön még 7,4 millió dollár 2004-re szóló bónusz. Emellett azonban Fiorina számára fenn van tartva 826 ezer részvény, amelyek már meglévő érdekeltségével együtt 18,2 millió dollárt érnek, további egymillió dollárt kasszírozhat 2003-ban megítélt opcióin, s jár neki még legalább kétmillió dollár nyugdíj is. Mindent egybevéve tehát a távozó vezérigazgató 42,6 millió dollárt vihet magával.