Az uniós szolgáltatási piac liberalizációját célzó brüsszeli terv megvalósulása esetén jelentősen javulna a foglalkoztatási helyzet és csökkennének az árak – derül ki az Európai Bizottság tanulmányából. Az euobserver.com által ismertetett jelentés szerint a piaci korlátok leépítése a termelékenység fokozódása révén munkahelyek megszűnéséhez vezetne ugyan, ám jóval nagyobb volna a foglalkoztatásban jelentkező pozitív hatás, s így akár nettó 600 ezer új állás létrejöttével lehet számolni. A verseny erősödése nyomán csökkennének a sok esetben mesterségesen magasan tartott árak, amivel a szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyek és cégek egyaránt jól járnának. A jelentés szerint az EU gazdasági kibocsátása évi 33 milliárd euróval, a fogyasztás pedig 37 milliárd euróval nőne a liberalizáció eredményeként.
A brüsszeli javaslatot azonban nem fogadta osztatlan lelkesedés. Noha a tanulmány arra az eredményre jut, hogy a liberalizáció fő haszonélvezői a nagy és erősen szabályozott szolgáltatási piaccal rendelkező országok lennének – így Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia és Ausztria –, a régi tagok attól tartanak, hogy a piac felszabadítása csak az újaknak kedvezne, amelyekben lazább a munkaügyi szabályozás és olcsóbb a munkaerő. Az aggodalmat főként a „származási ország” elv táplálja, annak értelmében ugyanis a valamely tagállamban bejegyzett szolgáltatócég adminisztratív többletteher nélkül és a saját országában érvényes jogszabályok szerint nyújthatná szolgáltatásait az egész EU-ban. A régi tagok attól félnek, hogy az újak olcsó munkaereje elárasztja az ő piacaikat. A bizottsági javaslat csak a tagállamok támogatásával valósulhat meg, márpedig az elképzelést sok ország ellenzi, köztük Németország és Franciaország is.
Papp Zoltán