Papp Zoltán

Nincs akadálya a kínai IBM pc-ügyletnek

Az Egyesült Államok kormányának külföldi befektetéseket felügyelő bizottsága (CFIUS) egyhangúlag áldását adta arra a tavaly decemberben bejelentett ügyletre, amelyben az IBM Corp. 1,25 milliárd dollárért eladja személyi számítógépeket gyártó üzletágának 81 százalékát a kínai Lenovo Group Ltd-nek – tudatta közös közleményben a két társaság. A jóváhagyással az utolsó akadály is elhárult a tranzakció lebonyolítása elől, így az a terveknek megfelelően a második negyedévben lezárulhat. A CFIUS, amelyben tizenegy minisztérium és kormányhivatal – köztük a védelmi, a belbiztonsági, a pénzügyi és az igazságügyi tárca – képviselői foglalnak helyet, megkülönböztetett figyelemmel kezelte az ügyet, mivel a Lenovo részben a kínai állam tulajdonában van, s felmerült az az aggály, hogy Peking a cégen keresztül esetleg kémkedésre használja föl az IBM észak-karolinai bázisán működő berendezéseket. Némelyek arra tippeltek, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok miatt a bizottság megvétózza az eladást. A jóváhagyás elnyerése céljából a Lenovo felajánlotta, hogy emberei nem lépnek be a szóban forgó bázis kulcsfontosságú épületeibe, s az IBM titokban tarthatja kormányzati megrendelőinek kilétét. A Lenovo 650 millió dollár készpénzért és 600 millió dollár részvényért veszi meg az egyébként évek óta veszteséges IBM-divíziót, s átvállal félmilliárd dollár adósságot is. Az ügylet révén a Kínában piacvezető cég a négyszeresére, évi 12 milliárd dollárra növeli árbevételét, amivel a pc-világpiac harmadik legnagyobb szereplője lesz a Dell és a Hewlett-Packard mögött. A megállapodás szerint pc-it öt évig IBM márkanéven gyárthatja.

Repülőrajtot vett a német ipar

Repülőrajttal kezdte az évet a német ipar, a gazdasági tárca tegnapi jelentése szerint januárban 3,1 százalékkal nőtt a kibocsátás decemberhez képest. Ennél nagyobb havi erősödést utoljára 1995 februárjában regisztráltak. Az elemzők átlagosan mindössze 0,6 százalékos növekedést vártak a decemberi 0,9 százalék után. Éves összevetésben 3,5 százalékkal nőtt a termelés. A feldolgozóipar kibocsátása 3,8 százalékkal haladta meg a decemberit, ezen belül a legnagyobb mértékben, 4,9 százalékkal a beruházási javak gyártása bővült. Az összképet némileg rontja, hogy a feldolgozóipar megrendelésállománya viszont 3,4 százalékkal csökkent, habár ez alapvetően technikai reakció a decemberi 7,6 százalékos megugráshoz képest. A kieli IfW gazdaságkutató intézet még az ipari adat közzététele előtt 0,8-ról 0,6 százalékra rontotta a német bruttó hazai termék (GDP) ez évi növekedésére vonatkozó prognózisát. Az IfW szerint nem zárható ki az sem, hogy a gazdaság stagnálni fog, sőt fennáll a recesszió veszélye is. Az intézet arra számít, hogy az export növekedési üteme idén 1,6 százalékra esik a tavalyi 8,6 százalékról, miközben a lakossági fogyasztás gyakorlatilag nem erősödik. Ugyancsak lefelé módosította GDP-előrejelzését az RWI, az esseni gazdaságkutató intézet – elsősorban szintén a lakossági fogyasztás gyengesége miatt –, s immár csak 1 százalékos gyarapodást vár az eddigi 1,3 százalék helyett.

Belehúzott a BASF

Az egy évvel korábbi szint közel kétszeresére, 1,5 milliárd euróra nőtt a tavalyi utolsó negyedévben világ legnagyobb vegyipari társasága, a német BASF AG egyszeri tételek nélkül számolt adózás és kamatfizetés előtti eredménye (EBIT). A nyereség 300 millió euróval jobb az elemzői konszenzusnál. Az árbevétel 16 százalékkal emelkedett. A legnagyobb, 507 millió eurós EBIT a petrokémiai üzletágban keletkezett, ez 95 millióval magasabb az egy évvel korábbinál, a vegyianyag-gyártásban viszont ennél sokkal nagyobb mértékben, 120 millióról 425 millió euróra, a műanyaggyártásban pedig a kétszeresére, 247 millió euróra nőtt az EBIT. A múlt év egészében az árbevétel 13 százalékkal, 37,5 milliárd euróra, az EBIT 64 százalékkal, 4,89 milliárd euróra javult. A BASF közleménye szerint a terveknek megfelelően halad az a szerkezetátalakítási program, amelynek eredményeként 2006 végére éves szinten 750 millió euróval csökkennek a költségek. A vállalat ez évre a tavalyinál valamivel magasabb árbevételt vár, EBIT-jét pedig legalább szinten kívánja tartani.

Kesztyűt dobott az Oracle az SAP-nek

Ajánlatháború kezdődhet a vállalatirányítási szoftverek évi 22 milliárd dolláros világpiacának két legnagyobb szereplője, az éllovas német SAP AG és a második helyen álló amerikai Oracle Corp. között, miután az utóbbi ellenséges vételi ajánlatot tett arra a Retek Inc. szoftvercégre, amelynek vezetése február végén már elfogadta az SAP olcsóbb ajánlatát. Az Oracle 9 dollárt adna készpénzben a minneapolisi Retek minden egyes részvényéért, az ajánlat 504 millió dollárra értékeli a céget, de az elmúlt napokban az Oracle a tőzsdén már megvette a papírok tíz százalékát. Az SAP részvényenként 8,50 dollárt kínált. Mielőtt az SAP megtette volna ajánlatát, a Retek árfolyama 6 dollár volt, az Oracle lépését megelőzően 8,59 dolláron állt, azt követően azonban 10,07 dollárra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a piac várakozása szerint az SAP nem hagyja annyiban a dolgot, és magasabb ellenajánlatot tesz. A német társaság érdemben egyelőre nem reagált, szóvivője csak annyit mondott, hogy gondosan megvizsgálják a helyzetet. A Retek részéről egyáltalán nem nyilatkoztak. Elemzők szerint ha tényleg ajánlatháború kezdődik, abban az Oracle-nek jobbak az esélyei, mert több készpénzzel rendelkezik. A Retek a nagy- és kiskereskedelemben használatos, a beszerzések, raktárkészletek és eladások kezelésére alkalmas szoftverek gyárt, tavaly 525 alkalmazottal 174 millió dollár árbevételt ért el. Az SAP viszonylag gyenge a kereskedelmi szoftverek területén, ugyanakkor ezt a szegmenst tartja az egyik legígéretesebbnek. Az Oracle három hónapja – másfél évig tartó küzdelem után – 10,3 milliárd dollárért felvásárolta a PeopleSoft Inc. szoftvercéget, s a mostani akcióval az a célja, hogy növelje a vállalatirányítási szoftverek észak-amerikai piacán birtokolt előnyét az SAP-vel szemben; tavaly e piacon az Oracle részesedése 15, az SAP-é 13 százalék volt.

Újra szufficites a cseh külkermérleg

Az egy évvel korábbi 126 millió után 3,45 milliárd korona többlet keletkezett januárban Csehország külkereskedelmi mérlegében (1 euró=29,54 cseh korona). Az adat megfelel a piaci várakozásnak. A tavaly májusi uniós csatlakozás után a mérleg javulásnak indult, bár a folyamat nem volt töretlen, hiszen a novemberi 5,2 milliárd korona többletet decemberben 7,6 milliárd korona hiány követte. Januárban az export kereken 30, az import 26,9 százalékkal bővült éves összehasonlításban, értékük 140,43, illetve 136,98 milliárd koronát tett ki. Az EU-országokkal folytatott külkereskedelemben Csehország 10,7 milliárd korona többletet, más országokkal szemben viszont 7,4 milliárd korona hiányt könyvelt el. Elemzők szerint az első adat egyértelműen jelzi, hogy a koronának az euróval szemben az elmúlt 12 hónapban bekövetkezett több mint 10 százalékos erősödése nem rontotta a cseh vállalatok versenyképességét az uniós piacon. A januári fejlemény felerősítette azt a várakozást, hogy Csehország külkereskedelmi mérlege az idén akár már szufficites is lehet a tavalyi, 20,6 milliárd koronás hiány után.

Felhígulhat az EU stabilitási paktuma

A valutauniós stabilitási paktum szigorának jelentős enyhítését tartalmazza a soros EU-elnökség javaslata, amelyről ma tárgyalnak a huszonötök pénzügyminiszterei.

Nőügye miatt bukik a Boeing-vezér

Az igazgatótanács felszólítására lemondott a Boeing Co. elnök-vezérigazgatói tisztségéről Harry Stonecipher, aki 2003 decemberében vette át az amerikai légi- és hadiipari csoport irányítását a Phil Condittól. Elődjétől eltérően a 68 esztendős Stoneciphernek nem főnöki tevékenysége miatt kell távoznia – a kiadott közlemény szerint a vállalat teljesítménye és pénzügyi helyzete egyaránt erős –, hanem azért, mert viszonya volt egy meg nem nevezett női igazgatóval. Az igazgatótanács tíz nappal korábban egy névtelen bejelentésből értesült az ügyről, s a gyors vizsgálat megállapította, hogy a társaság etikai kódexének nem megfelelő viselkedése miatt Stonecipher nem alkalmas többé a cég irányítására. Lew Platt, a testület elnöke szerint a vállalat első emberének nem elég jó vezetői teljesítményt nyújtania, hanem a feddhetetlen szakmai és személyes magatartás mintájául is kell szolgálnia. A vizsgálat kiderítette, hogy az illető hölgy, aki nem volt Stonecipher közvetlen beosztottja, sem javadalmazása, sem előmenetele szempontjából nem húzott hasznot kettejük kapcsolatából. A vezérigazgatói teendőket átmenetileg James Bell pénzügyi igazgató veszi át, s a Boeing azonnal elkezdi az utód keresését.

Sötéten látja a képernyőt a Samsung

Az első negyedévi csökkenés után a második és harmadik negyedévben előreláthatólag stagnál, s majd csak a negyedik negyedévben emelkedik a folyadékkristályos képernyők (LCD-k) ára – nyilatkozta Cso Jong Duk, a dél-koreai Samsung Electronics Co. LCD-üzletágának alelnöke. A Samsung a világ legnagyobb LCD-gyártója a dél-koreai LG.Philips előtt, így a vállalatot érzékenyen érintette, hogy a múlt év második felében az ár csaknem a felével zuhant, miután a kereslet elmaradt a gyorsan növekvő kínálattól, s emiatt a vállalatok kénytelenek voltak olcsóbban értékesíteni. Cso szerint azonban a negyedik negyedévre már biztosan fellendül a kereslet. Az alelnök minderről akkor beszélt, amikor a Samsung bemutatta a világ legnagyobb, 82 hüvelykes (208 centiméteres) átmérőjű LCD-képernyőjét; az eddigi rekordot október óta a japán Sharp tartotta 65 hüvelykkel. A múlt év harmadik negyedében a Samsung még 12 százalékos üzeminyereség-rátát tudott felmutatni az LCD-gyártásban, ám a negyedikben a mutató 0,4 százalékra zsugorodott. Az év eleje óta az LCD-árak további 5 százalékkal csökkentek, így elemzők valószínűnek tartják, hogy a Samsung LCD-üzletága – az eladások növekedése mellett – negatív eredménnyel zárja az első három hónapot. A vállalat mindazonáltal bízik a technológia jövőjében, amit az is jelez, hogy idén 2,1 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordít gyártókapacitásának bővítésére.

Az USA-ban terjeszkedik a Gripen gyártója

Az évezred eddigi legnagyobb hadiipari ügyletében a brit BAE Systems Plc 3,97 milliárd dollárért felvásárolja az egyesült államokbeli United Defense Industries Inc.-et (UDI), hogy növelje szárazföldi harci eszközeinek kínálatát. A legnagyobb brit hadiipari vállalat – amely a svéd Saab AB-vel közösen a rövidesen Magyarországon is repülő Gripen vadászgépeket gyártja – részvényenként 75 dollár fizet készpénzben, ami 29 százalékos felár a pénteki záróárfolyamhoz képest (az elmúlt tizenkét hónapban a UDI részvényei 86 százalékkal drágultak). A vállalat a finanszírozáshoz 3 milliárd dollár hitelt vesz fel, és 375 millió font értékben új részvényeket bocsát ki. Az ügylet a vételáron felül magában foglalja a UDI 219 millió dolláros adósságának átvállalását. A tavaly 2,29 milliárd dollár forgalmat lebonyolító, az USA-ban és svédországi leánycégénél együttesen 8 ezer embert foglalkoztató UDI főként a jelenleg Irakban és Afganisztánban használt Bradley páncélozott szállító harcjárművekről ismert, de gyárt még tüzérségi rendszereket, hadihajófegyvereket, rakétákat és precíziós lőszereket, azonkívül hajók és szárazföldi harcjárművek szervizelését és felújítását is végzi. Mike Turner, a BAE vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az ügylet jelentős lépés azon cél megvalósítása felé, hogy a vállalat az első számú transzatlanti hadiipari gyártó legyen. A BAE tavaly már felvásárolt öt kisebb amerikai hadiipari céget, s a mostani akvizícióval a Pentagon hatodik legnagyobb beszállítójává válik. A UDI-nak erős pozíciója van az USA katonai modernizációs programjában, s a BAE szerint a következő években a megrendelések folyamatos emelkedése várható, ahogyan az amerikai hadsereg részint bővíti, részint felújítja szárazföldi arzenálját.