Az eurózóna együttes bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év utolsó negyedében 0,2 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest – erősítette meg két héttel korábbi első becslését az Eurostat, amely egyszersmind 0,3-ról 0,2 százalékra korrigálta a harmadik negyedévi adatot. A lanyha növekedésért döntően Németország és Olaszország felelős, melyek GDP-je 0,2, illetve 0,3 százalékkal zsugorodott. A három legnagyobb gazdaságon belül Franciaország az üdítő kivétel 0,8 százalékos gyarapodással. Az USA gazdasága 0,9, Nagy-Britanniáé 0,7 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben.
Az eurózóna GDP-komponensei közül még a beruházások alakultak a legjobban, volumenük a harmadik negyedévi 0,2 százalék után a negyedikben 1 százalékkal nőtt. Az export bővülése viszont 1,3-ról 0,5 százalékra csökkent – az importé 3,1-ről 1-re –, a lakossági fogyasztás pedig 0,5 százalékkal emelkedett, ami ötszöröse ugyan a harmadik negyedévi ütemnek, de így is igen alacsonynak számít. Az elemzők egy része biztatónak tartja a képet annyiban, hogy bár az exportnövekedés lassult, a beruházások élénkülése megteremtheti az alapot a fogyasztás fellendüléséhez. Az Európai Bizottság is derűlátóbbá vált egy fokkal, tegnap ugyanis 0,2–0,6 százalékról 0,3–0,7 százalékra emelte az idei második negyedévre vonatkozó növekedési prognózisát, miközben az első negyedéves előrejelzést meghagyta 0,2–0,6 százalékon.
A múlt év egészében az eurózóna GDP-je 2 százalékkal bővült a 2003-as 0,5 százalék után, miközben az USA-é 4,4, Nagy-Britanniáé 3,1 százalékkal. A bizottság ez évre ugyancsak 2 százalékos növekedést prognosztizál, meglehet azonban, hogy ez túl vérmes várakozásnak bizonyul, ugyanis nem hivatalos források szerint mind az Európai Központi Bank (ECB), mind a Nemzetközi Valutaalap lassulásra számít. A Market News International hírügynökség úgy értesült, hogy az ECB ma közzéteendő jelentésében 1,9-ről 1,6 százalékra viszi le idei prognózisát. A Financial Times Deutschland információja szerint pedig az IMF 2,2-ről ugyancsak 1,6 százalékra készül korrigálni előrejelzését, s ezen belül a várható német növekedési rátát drasztikusan, 1,8-ról 0,8 százalékra veszi vissza.
Papp Zoltán