Papp Zoltán

Belehúzott az eurózóna ipara

Jól zárta a harmadik negyedévet az euróövezet feldolgozóipara: a Reuters megbízásából az NTC Research által készített beszerzési menedzserindex (PMI) szeptemberben 51,7 pontra emelkedett az augusztusi 50,4-ről, jócskán meghaladva az 50,8-as elemzői konszenzust (az 50 pont feletti érték az aktivitás erősödését jelzi). A három nagy gazdaság közül a legmarkánsabb javulás Németországban mutatkozott, ahol az index 48,7-ről 51,0 pontra ugrott. A francia feldolgozóipar PMI-je 52,5-ről 52,7, az olaszé 50,0-ről 51,5 pontra nőtt. Bár elemzők nem kívánnak messzemenő következtetéseket levonni a valutauniós index alakulásából, azt mindenesetre biztatónak tartják, hogy az új megrendelések részindexe az augusztusi 51,7-ről 12 havi csúcsra, 53,2 pontra emelkedett, miközben a teljesítési hátralékok 13 hónapja nem látott mértékben nőttek, a késztermék-raktárkészletek nagysága pedig 16 hónapja a leggyorsabb ütemben csökkent. Ez alapot adhat annak a feltételezésnek, hogy a nettó állásteremtés immár 52. hónapja negatív mérlege rövidesen pozitívra vált.

Óvatosan töretlen az üzleti bizalom Japánban

Vegyes reakció követte a japán jegybank (BoJ) által készített üzleti bizalmi index, az úgynevezett tankan tegnapi közzétételét, mert noha annak tanúsága szerint a nagyvállalatok többsége továbbra is jónak ítéli helyzetét és kilátásait, a számok némileg elmaradnak a piaci várakozástól. A feldolgozóipari nagyvállalatokra vonatkozó mutató a harmadik negyedévben 19 pontra javult az előző negyedévi 18-ról, ami azonban egy ponttal kevesebb az elemzői konszenzusnál (a mérőszámot úgy állapítják meg, hogy a kedvezőtlen feltételekről beszámoló cégek százalékos számát kivonják azokéból, amelyek kedvezően nyilatkoznak a feltételekről). A nem feldolgozóipari nagyvállalatok körében az index változatlanul 15 pont, ez ugyancsak rosszabb a várt 17-nél. A Nikkei tőzsdeindex – amely július 1. és szeptember 30. között 17,2 százalékkal erősödött – tegnap 0,36 százalékkal csökkent, a jen pedig napon belül 16 havi mélyponton, 114,25-on is járt a dollárral szemben, igaz, utóbb 113,90-ra erősödött. A tankan értéke 2003 óta pozitív, előzőleg éveken át dőltek a mínuszok, a negatív rekord mínusz 38 pont 2001 decemberéből és 2002 márciusából. Közgazdászok szerint a mostani index, jóllehet valamivel gyengébb a vártnál, elég magasnak számít és megerősíti, hogy a japán gazdaság felszálló ágban van. Az indexből biztosra vehető, hogy miután a gazdaság a második negyedévben éves szintre kivetítve 3,3 százalékkal bővült, a harmadik negyedévi adat is hasonlóan erős gyarapodásról fog tanúskodni.

Erőteljes drágulás az ankarai kötvénypiacon

Az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése valószínűségének növekedésével párhuzamosan Ankarában egyre emelkedett a devizában jegyzett államkötvények árfolyama. A nagy hitelminősítőknél Törökország azonos kockázati kategóriába tartozik Ukrajnával – itt is a spekulatív kategóriában tartják nyilván az ország hosszú lejáratú szuverén küladósságát. Míg azonban négy héttel ezelőtt a 2013-ban lejáró török államkötvény hozama még 62 bázisponttal magasabb volt a hasonló ukrán papírénál, addig mára ez a különbség 22,6 bázispontra zsugorodott. A kötvények drágulása mindazonáltal így is elmaradt a feltörekvő országok kötvénypiacain tapasztalt rallytól, amit elemzők azzal magyaráznak, hogy egyelőre meglehetősen bizonytalan, milyen haladást sikerül elérni a csatlakozási tárgyalásokon. Abban mindenki egyetért, hogy azok megszakadását eladási hullám követné a kötvénypiacon.

A Daimler is bevásárol a Volkswagenbe?

Ha igaz a Focus magazin értesülése, Németországban nagyszabású nemzeti akció zajlik annak megakadályozása érdekében, hogy a Volkswagen AG külföldi ellenőrzés alá kerüljön. A lap szerint a Porsche AG után a DaimlerChrysler AG is húszszázalékos részesedést kíván szerezni a VW-ben, amely ilyenformán tökéletesen biztosítva volna az ellen, hogy külföldi befektetők „martalékává” váljék. Az üzleti magazin arról számolt be, hogy a tulajdonszerzést támogatja Jürgen Schrempp, a DaimlerChrysler ez év végén leköszönő vezérigazgatója, a kivitelezést azonban már inkább leendő utódjára, a jelenleg az amerikai részleget irányító Dieter Zetschére bízza, így az ügylet – amelyről a tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak – valamikor jövő februárban vagy márciusban valósulhat meg. A VW szóvivője nem kívánta kommentálni az általa találgatásnak nevezett értesülést, a DaimlerChrysler szóvivője pedig annyit közölt, hogy az elmúlt néhány évben a VW több alkalommal megkereste őket ilyen javaslattal, de a megbeszélések egyszer sem vezettek eredményre; a mostani Focus-információval kapcsolatban viszont nem nyilatkozott. A Porsche bő egy hete jelentette be, hogy 20 százalékos tulajdonrészt akar szerezni a VW-ben (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 26., 6. oldal), majd a múlt héten már hozzá is látott szándéka végrehajtásához, amikor több mint 32 millió részvény megvásárlásával 10,26 százaléknyi szavazat birtokosává vált. Az előzmény az volt, hogy ismertté vált: Kirk Kerkorian amerikai milliárdos, aki többek közt General Motors-részvényekkel is rendelkezik, be akar vásárolni a VW-be.

Áruházakat cserél a Tesco és Carrefour

Áruházak cseréjéről állapodott meg a francia Carrefour SA és a brit Tesco Plc, a világ második, illetve negyedik legnagyobb kiskereskedelmi csoportja. Az ágazatban eddig példa nélkül álló ügyletben a Tesco átvesz a Carrefourtól tizenegy csehországi – ezen belül három prágai és két brnói –, továbbá négy szlovákiai – két pozsonyi, egy kassai és egy zsolnai – áruházat, cserébe átadja neki hat áruházát és két építési telkét Tajvanon. A Tesco által kapott üzletek értéke 189,4 millió euró, a tajvani vagyonoké viszont csak 132 millió, ezért a Tesco készpénzben egyenlíti ki a különbözetet. Elemzők szerint az ügylettel a Tesco egyrészt nyíltan elismeri, hogy nem vált be tajvani stratégiája, másrészt jó megoldást választ, mert célszerűbb számára piacvezető pozíciót szerezni Közép-Európában, mint jelen lenni Tajvanon. A brit lánc Szlovákiában már ma is az ágazat legnagyobb szereplője harminc áruházával, Csehországban pedig a negyedik helyen áll, s meglévő huszonöt egysége mellé további nyolc építését tervezi. A Carrefour a maga részéről a cserét azzal magyarázza, hogy – a közelmúltban meghirdetett stratégia értelmében – csak olyan piacokon kíván jelen maradni, ahol a három legnagyobb lánc közé tartozik. Csehországban és Szlovákiában erre nincs esélye, mivel csak a hetedik, illetve a hatodik helyen szerénykedik, ráadásul működése az öt évvel ezelőtti indulás óta veszteséges. A Tesco ezzel szemben mindkét országban nyereséget ér el. A brit lánc árbevétele az első félévben 14 százalékkal, 18,8 milliárd fontra bővült, ezen belül a nemzetközi forgalom a negyedével, 4,2 milliárd fontra nőtt.

Tavaly nőttek a külföldi tőkebefektetések

Háromévi csökkenés után tavaly ismét emelkedett a globális működőtőke-befektetések összege. Az EU-n belül éles különbség mutatkozik a régi és az új tagok között – az utóbbiak javára.

Kiheverte a válságot a török gazdaság

Pár éve még a legderűlátóbbak sem gondolták volna, hogy Törökország ilyen nagy utat tesz meg a reformok megvalósításában – jelentette ki néhány hónapja Isztambulban Anne O. Krüger, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első vezérigazgató-helyettese. A 2000–2001-es pénzügyi válság után az ország döntően az IMF több tízmilliárd dollárnyi hitelének köszönhetően tudott talpra állni, de a nemzetközi pénzintézet kemény makrogazdasági reformokhoz kötötte a támogatást. Ennek eredményeként tavaly az államháztartás mérlege a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékának megfelelő elsődleges többletet mutat, a három éve még 70 százalékos infláció mára 8 százalékra süllyedt, az államadósságnak a bruttó nemzeti termékhez (GNP) viszonyított aránya pedig, amely 2001-ben még 105 százalékos rekordon volt, ma már csak valamivel több mint 75 százalék. A reformok kiterjedtek a pénzügyi rendszerre és az üzletszabályozásra is, az utóbbi területen elért haladást jól jelzi, hogy a cégalapításhoz immár csak három procedúrán kell átesni a korábbi tizenhárom helyett. A török gazdaság tavaly a növekedés szempontjából a világelsők közé tartozott 9,9 százalékos GDP-bővülésével. Az IMF ez évre már kevesebbet, 5 százalékot vár, s ugyanekkora gyarapodást prognosztizál 2006-ra is. A GDP értéke mintegy 300 milliárd dollár, amivel Törökország a világ huszadik legnagyobb gazdasága, ám az egy főre jutó össztermék nem éri el az Európai Unió átlagának 30 százalékát (Magyarországon ez az arány 62 százalék). A gazdaság stabilizálódása nyomán megerősödött a külföldi befektetői bizalom is, idén eddig 14 milliárd dollár folyt be privatizációs ügyletekből, s a kormány az év egészére húszmilliárd dollárt vár.

Bejött a Hennes & Mauritz stratégiája

Éves összevetésben több mint harmadával növelte nyereségét Európa vezető ruházati kiskereskedelmi cége, a svéd Hennes & Mauritz.

Gyengül a fogyasztói bizalom Németországban

Ha a vártnál kisebb mértékben is, de gyengült a fogyasztói bizalom Németországban: a GfK piackutató cég előremutató indexének októberi értéke 3,1 pontra esett a szeptemberi 3,3-ről. Az elemzők kereken 3 pontot vártak. A GfK ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az index alapjául szolgáló felmérést még a szeptember 18-ai választások előtt végezték el, így a kialakult politikai bizonytalanság nem tükröződhet a mutatóban. Az index összetevői közül a vásárlási hajlandóságra vonatkozó részmutató mínusz 13,4-re süllyedt a szeptemberi mínusz 4,5-ről. Ezzel egybecseng a HDE kiskereskedelmi szövetség jelentése, amely a következő hónapokra a fogyasztás további csökkenését prognosztizálja: a HDE korábban a forgalom 0,50–75 százalékos visszaesését várta ez évre nominálértékben, most viszont már 1 százalékos gyengülésre számít, és további csökkenést valószínűsít 2006-ra is. A fogyasztói bizalom romlásának egyik fő oka az olaj drágulása, ugyanez azonban láthatóan nem zavarja különösebben az olasz vállalatokat. Az ISAE kutatóintézet üzleti bizalmi indexe szeptemberben 89,5 pontra javult az augusztusi 87,8-ről. Elemzők azonban attól tartanak, hogy a derűlátás nem teljesen megalapozott, azt az ipari termelési és GDP-adatok nem fogják visszaigazolni. Franciaországban ilyen probléma nincs: a statisztikai hivatal adatai szerint az üzleti bizalmi index szeptemberben 100 pont volt, azaz egy ponttal csökkent az augusztusi értékhez képest.