Orosz fegyvergyártó cégek föld-levegő rakétákat próbáltak eladni Iraknak, de az Egyesült Államok hírszerzési információk alapján riadóztatta a moszkvai kormányt, amely így meg tudta akadályozni az ügyletet - árulta el a CNN hírtelevíziónak egy magas rangú amerikai diplomata. Az Igla típusú, vállról indítható rakétákat tartalmazó szállítmány harmadik országokon - köztük Szírián - keresztül jutott volna el Irakba. A diplomata tájékoztatása szerint Washington már többször értesítette Moszkvát arról, hogy orosz vállalatok fegyvereket készülnek Irakba szállítani és az orosz kormány az esetek többségében konstruktívan reagált a figyelmeztetésekre.
A londoni Economist Intelligence Unit (EIU) gazdaságkutató intézet szerint az iraki háborúnak valószínűleg igen mérsékelt hatása lesz a világgazdaságra. Az EIU az egy hónappal korábbi 3,2-ről 3,1 százalékra módosította ez évi globális gazdasági növekedési prognózisát, amit elsősorban a venezuelai olajipari sztrájk és az USA iraki szándékait övező bizonytalanság miatt bekövetkezett olaj-áremelkedéssel indokolt. Az EIU mindazonáltal nem zárja ki, hogy újabb korrekcióra is szükség lehet, ha egy elhúzódó háború esetén az olajár tartósan magas marad.
A Standard & Poor's hitelminősítő arra figyelmeztetett, hogy egy hosszan tartó háború súlyosabban veszélyeztetheti néhány, a konfliktustól távoli fejlődő ország hitelképességét, mint a közel-keleti országokét. A negatív kilátások azokra az országokra vonatkoznak, amelyek nagymértékben rá vannak utalva a külföldi hitelfelvételre és/vagy nem csökkentik magas költségvetési hiányukat.
A visszaminősítésre esélyes országok közül az S&P többek közt Brazíliát, Jamaikát és a Fülöp-szigeteket említi, valamint Törökországot, amely különösen rossz helyzetben van, hiszen határos Irakkal és magasak a külső finanszírozási igényei. Ankara az Egyesült Államoktól vár segítséget a háború okozta gazdasági károk ellensúlyozásához. A török külügy- és gazdasági miniszter tegnap Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon az előreláthatólag segélyeket és hitelgaranciákat tartalmazó csomagról, amelynek értékével kapcsolatban tisztviselők eddig 4 és 15 milliárd dollár közti összegekről beszéltek. A török álláspont szerint az idegenforgalmi és külkereskedelmi bevételek visszaesése, valamint az olaj és a hitelek drágulása veszélyezteti a Nemzetközi Valutaalap 16 milliárd dolláros hitelprogramjához kapcsolódóan tett vállalásaik betartását és az ország kilábalását a gazdasági válságból. A washingtoni segély állítólagos feltétele, hogy amerikai csapatok nyomulhassanak be Irakba Törökország területéről.
Papp Zoltán