Újra csalódniuk kellett azoknak, akik abban bíztak, hogy a válságtüneteket produkáló Németországban végre beindulhatnak a szerkezeti reformok: a munkaadók és a munkavállalók a hét végén már a tárgyalóasztalhoz sem ültek le a nézetkülönbségek miatt.
A múlt szerdai adat szerint januárban négy és fél évi csúcsra, 11,1 százalékra szökött fel a munkanélküliség Németországban - az állástalanok tábora 398 ezerrel, 4,623 millióra nőtt szezonális korrekció nélkül -, különösen aktuális lett volna, hogy a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdemi tárgyalásokat kezdjenek a helyzet javítása céljából. A még a volt kancellár, Helmut Kohl által beindított „Szövetség a munkáért” nevű kezdeményezés új tárgyalási fordulója azonban el sem kezdődhetett, mert a BDA munkáltatói és a DBG szakszervezeti szövetség képtelen volt megállapodni a napirendben.
A BDA - amelyet ezúttal Wolfgang Clement gazdasági miniszter is támogatott - nagyszabású változtatásokat javasolt, a szakszervezetek azonban csak kisebb témákról lettek volna hajlandók tárgyalni. Független elemzők szerint az Európa betegévé vált német gazdaságban, amelynek növekedése tavaly kilenc éve nem látott szintre, 0,2 százalékra lassult, csak a merev munkaerő-piaci szabályozás lazítása és a vállalati terhek csökkentése révén lehetne megteremteni a fellendülés feltételeit. A BDA programja szerint legalább a kisebb cégek körében könnyíteni kellene az elbocsátásokat, emellett 40 százalék alá kellene levinni a járulékos bérköltségeket a jelenlegi 42 százalékról, aminél többet az egész világon csak Belgiumban fizetnek a vállalatok. Közgazdászok szükségesnek tartják emellett a munkástanácsok jogkörének szűkítését, valamint annak megkönnyítését, hogy a cégek kiléphessenek a kollektív ágazati béralkukból.
Az intézkedések egy része a nagyvonalú jóléti rendszer gyengítését vonná maga után, ami egyszersmind költségvetési szempontból is kívánatos volna. A mostani feltételek mellett a kormány nem vállalkozhat adó- és járulékcsökkentésekre, mert fennáll a veszély, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 3,7 százalék után idén is túllépi a 3 százalékos plafont. Az előirányzat 2,75 százalék, de ezt még 1,5 százalékos GDP-növekedési várakozásra alapozták, amit azonban azóta 1 százalékra szállítottak le. S még ez is túl derűlátó lehet, figyelembe véve a legutóbbi pocsék adatokat. A munkanélküliség januárban is nőtt, ami egyrészt súlyosbítja a büdzsé terheit, másrészt gyengíti a gazdaság egyik motorjának számító fogyasztást. A szolgáltatószektor állapotát tükröző üzleti index januárban az eddigi legmélyebbre, 43,9 pontra süllyedt a decemberi 45,4-ről, az ipari megrendelések pedig decemberben 4,1 százalékkal visszaestek novemberhez képest.
Papp Zoltán