Papp Zoltán

Akcióterv az egységes piac erősítésére

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága új tervet dolgozott ki az egységes piac működését akadályozó protekcionizmus visszaszorítása érdekében. A 2003–2006-os időszakra szóló belpiaci stratégia szerint az EU-nak – miután egy évtizeden át jogszabályok százait hozta meg a különböző országos rendszerek harmonizálása céljából – most arra kell összpontosítania, hogy betartassa a kormányokkal a törvényeket.

Újjáépítési szemle Irakban

Megkezdte első iraki terepszemléjét az ország újjáépítésének vezetésével megbízott Jay Garner tábornok. A szövetségesek kézre kerítették a volt iraki pénzügyminisztert, akitől információkat remélnek Szaddám külföldre menekített vagyonáról.

Magántőkéből bővül az exportkapacitás

Az orosz kormány stratégiai döntést hozott arról, hogy meg kell épülnie a kőolajvezetéknek Szibéria és Murmanszk között, s egyúttal kész feladni korábbi álláspontját, amely szerint az új vezetékeknek állami tulajdonban kell lenniük - tudatta Igor Juszufov energetikai miniszter. A Jukosz, a Lukoil, a Szibnyefty és a TNK orosz olajtársaságok már hosszabb ideje szeretnék elérni, hogy megépíthessék a vezetéket és olajexport-terminállá fejleszthessék a Barents-tenger partján fekvő Murmanszkot, amelyet ideálisnak tekintenek az Egyesült Államokba irányuló szállításokhoz. A kormány azonban mindeddig nem volt hajlandó feláldozni vezetékmonopóliumát, amelyet a Transznyeftyen keresztül gyakorol - írta a Reuters. A változás oka az, hogy az orosz olajexport-kapacitás bővülése messze nem tart lépést a kitermelés növekedésével. Jelenleg a kitermelés napi 8,2 millió hordó, amit fel akarnak futtatni tízmillióra. Az export napi kétmillió hordó nyersolaj és ugyanennyi finomított termék, s az olajtársaságok szerint még legalább napi hárommillió hordónyi exportkapacitásra van szükség. A Nyugat-Szibéria és Murmanszk közti - előreláthatólag 2007-re elkészülő - vezeték napi kétmillió hordó olaj továbbítására lesz alkalmas, a csőkígyó és a terminál megépítésének együttes költsége 4-5 milliárd dollár lesz. A kormány márciusban elfogadta a Transznyefty tervét, amely szerint a Balti-tengeri Primorszkban működő olajkikötő kapacitását a jelenleginek a háromszorosára, napi 1,2 millió hordóra növelik, de az olajcégek szerint Primorszk nem optimális az USA-ba irányuló exporthoz, mert vize olykor befagy, szemben a mélytengeri Murmanszkéval.

Lassan bővül a számítógéppiac

Az első negyedévben világszerte 34,6 millió új számítógép talált gazdára, ami 2,1 százalékkal több az egy évvel korábban eladott mennyiségnél, bár a karácsonyi szezon miatt hagyományosan erős negyedik negyedévhez viszonyítva 9,8 százalékos csökkenést jelent – derül ki az International Data Corp. (IDC) statisztikájából, amely az asztali személyi számítógépeket, a notebookakat és a 25 ezer dollárnál olcsóbb szervereket tartalmazza. Egy másik piackutató cég, a Gartner Inc. ennél nagyobb, 5,5 százalékos éves növekedést mutatott ki az első negyedévre. A piac sorozatban harmadik negyedéve bővült év/év alapon, de komoly erősödést sem a lakossági sem a vállalati kereslet terén nem regisztrált az IDC. A gyártók versenyében mindkét piackutatónál a Dell Computer Corp. került az élre 17,3 százalékos globális piaci részesedéssel, a Hewlett-Packard Co. pedig 15,8 százalékot mondhatott magáénak. A két nagy rivális ezzel újra helyet cserélt, immár harmadszor: tavaly a második negyedévben a HP ugrott az élre a Compaq Computer Corp. májusi beolvasztását követően, aztán a harmadik negyedben a Dell visszaszerezte a vezetést, de a negyedikben megint a HP volt az első. A HP szóvivője a Dow Jonesnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a két vállalat néhány negyedéven át még kölcsönösen előzgetni fogja egymást. A harmadik helyen az IBM Corp. áll 5,4 százalékkal, a negyedik Fujitsu Siemens 4,8 százalékkal, s most először került be az első öt közé a Toshiba Corp., ami annak tudható be, hogy az első negyedévben az összes eladott számítógépen belül tovább nőtt a notebookok aránya a PC-k rovására.

Már lehet költeni a háborús csomagból

Bush amerikai elnök aláírta a 79 milliárd dolláros háborús kiadási csomagot. Irakban a vártnál gyorsabban halad az olajtermelés helyreállítása.

A General Motors is részt vesz a lengyel ellentételezésben

A lengyel kormány véglegesítette a vadászgépvásárláshoz kapcsolódó ellentételezési program jogi kereteit. Varsó a tavaly decemberi döntés értelmében 3,5 milliárd dollárért 48 darab F–16-os gépet vesz a Lockheed Martin Corp.-tól, amihez az amerikai vállalatnak 6 milliárd dollárnyi ellentételezési beruházást és beszerzést kell megszerveznie. A kormány által most elfogadott rendelkezések a Reuters jelentése szerint rögzítik az ellentételezési program határidőit, a projektek esetleges módosításának feltételeit, valamint azokat az úgynevezett szorzókat, amelyekkel a kiemelt szektorokba – elsősorban a technológiai ágazatba – irányuló beruházásokat a névértéknél magasabb értéken fogják elkönyvelni. A Lockheed Martinnal holnap írják alá a végleges szerződést, az ellentételezési program aláírására ezt követően 60 napon belül kerül sor. Magáról a programról egyelőre annyit tudni, hogy annak részeként a General Motors Corp. korszerűsíti lengyelországi üzemét, amely így alkalmassá válik a második generációs Opel Astrák gyártására, s éves exportja 400 millióról 600 millió dollárra nőhet; a beruházás értékét még nem hozták nyilvánosságra. A hírek szerint a programban a Motorola Inc. is részt vesz, mégpedig a készenléti szervek számára létesítendő Tetra-rendszerű kommunikációs hálózat szállítójaként. A mintegy 180 millió dollár értékű megrendelésről hivatalos döntés még nincs, az információ az ügyletre szintén pályázó európai távközlési vállalatoktól származik, amelyek azt állítják, hogy a kormány átláthatatlan módon járt el az ügyben. A külföldi beruházások hivatalának közlése szerint egyébként a 2001-es 7,1 milliárd után tavaly 6,06 milliárd dollárnyi működőtőke érkezett Lengyelországba. 1990-től 2002-ig összesen 65,11 milliárd dollár értékű külföldi beruházás valósult meg, ebből 12,2 milliárd francia, 8,7 milliárd amerikai, 7,8 milliárd pedig német vállalatokhoz fűződik.

Nem könnyű a Philip Morrisnak

A Philip Morris USA a jövőben a „csökkentett kátrány- és nikotintartalom” felirat nélkül fogja forgalmazni a Marlboro Lights cigarretákat és többi márkájának dobozáról is leveszi az alacsonyabb kátránytartalomra utaló információt. Az Altria Group Inc. – korábbi nevén Philip Morris Cos. Inc. – egyesült államokbeli leányvállalata azt követően döntött így, hogy egy illinois-i bíróság március végén első fokon 10,1 milliárd dollár büntetést szabott ki rá, amiért a vállalat megtévesztő módon azt sugallta a fogyasztóknak, hogy a „lights” feliratú cigaretták a hagyományosaknál kevésbé ártalmasak az egészségre. A Philip Morris ellen jelenleg több per is folyik ugyanezzel a váddal. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint a változtatással a cég elkerülheti, hogy a jövőben hasonló kártérítésekre kötelezzék, az illinois-i ügyben viszont a felperesek pozícióját erősíti a lépéssel, hiszen azt ismeri el, hogy a könnyű cigaretták tényleg csak névleg könnyűek. A Philip Morris mindenesetre fellebbezni kíván az elsőfokú ítélet ellen, amire most már módja is nyílik, mivel a bíróság 12-ről hatmilliárd dollárra szállította le a fellebbezéshez letétbe helyezendő összeget. A 12 milliárdot a vállalat nem tudta volna előteremteni, a mérsékeltebb tételre viszont van forrás – közölte William Ohlemeyer, a Philip Morris jogtanácsosa. Üröm az örömben, hogy az ítélet szerint a hatmilliárd dollárra rájön évi 420 millió dollár kamat, továbbá a vállalat köteles négyszer 200 millió dollárt fizetni a bíróságnak. Az Altria tegnap tette közzé első negyedévi mérlegét, amely szerint az árbevétel – az egyesült államokbeli eladások 16 százalékos gyengülése miatt – éves összehasonlításban 5,7 százalékkal, 19,4 milliárd dollárra, a nettó nyereség pedig 7,6 százalékkal, 2,19 milliárd dollárra csökkent.

Óriásbírság a német cementkartellnek

Fennállása óta a legnagyobb, összesen 660 millió eurós büntetést szabott ki a német versenyhivatal hat cementgyárra tiltott áregyeztetés miatt. Az érintett cégek a hatóság szerint az árak megállapításával és a regionális szállítási kvóták meghatározásával a hetvenes évektől kezdődően súlyos károkat okoztak a vásárlóknak. Az ügyben érintett a magyarországi cementpiac két meghatározó szereplője, a német Heidelberg Cement AG és a svájci Holcim AG is. A hivatal a Heidelberget sújtotta a legnagyobb, 252 millió eurós bírsággal, a Holcim német részlegének, az Alsennek pedig 74 millió eurót kell fizetnie. A megbírságolt cégek közül szintén jelen van Magyarországon a német Schwenk és a francia Lafarge, amelyek büntetése 142, illetve 86 millió euró. Rajtuk kívül a Dyckerhoff AG 95 milliós bírságot kapott, a brit RMC Group Plc-hez tartozó Readymix AG pedig – amely a hírek szerint a fülest adta a hivatalnak – 12 milliót fizet. A hivatal emberei még tavaly júniusban kutatták át harminc cementgyár irodáit az árkartellre utaló bizonyítékokat keresve. Számos középvállalat ellen jelenleg is folyik a vizsgálat, a teljes büntetés elérheti az egymilliárd eurót, ami már európai viszonylatban is rekord lenne.

Szíria a következő célpont?

Az amerikai csapatok tegnap elfoglalták Tikritet, s ezzel a szövetségesek ellenőrzése alá került az utolsó jelentős iraki város is. A piacokon újabb bizonytalanságokat okozhat, hogy az USA esetleg csapásra készül Szíria ellen.