Tegnap megkezdte csütörtökig tartó első iraki körútját Jay Garner, az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott tábornoka, az Újjáépítési és Humanitárius Segítségnyújtási Hivatal (ORHA) vezetője. Garner tisztában van a rá váró feladat nagyságával, hiszen arra a kérdésre, hogy mit tart a fő kihívásnak, így válaszolt: minden kihívás. Az ORHA első körben a közüzemi szolgáltatásokat és az állami intézmények működését szeretné helyreállítani. Utóbbi érdekében úgy próbálják visszacsalogatni állásaikba a közalkalmazottakat, hogy egy összegben 20 amerikai dollárt fizetnek nekik, amivel egyszersmind a lakossági vásárlóerőt is növelni kívánják.
Az újjáépítés finanszírozásához a bukott iraki vezetők külföldre juttatott vagyonát is fel kívánják használni. Ezzel kapcsolatban nagy jelentősége lehet annak, hogy az iraki rendőrség letartóztatta, majd átadta a tengerészgyalogosoknak Szaddám Huszein kormányának volt pénzügyminiszterét és miniszterelnök-helyettesét, Hikmat Ibrahim al-Azzavit. A katari szövetséges parancsnokság szóvivője úgy látja, Azzavi értékes információkkal szolgálhat arról, hogy hol rejtőznek az olajcsempészetből és egyéb forrásokból származó Szaddám-pénzek. Egyes becslések szerint a diktátor akár 24 milliárd dollárt is kijuttathatott külföldre, nagy részét valószínűleg közel-keleti országokba. Az Egyesült Államok eddig 1,7 milliárd dollár kimenekített iraki vagyont foglalt le.
Irak újjáélesztése szempontjából Washington kulcsfontosságúnak tartja, hogy az ENSZ mihamarabb szüntesse meg az ország ellen 1991 óta érvényben lévő gazdasági-kereskedelmi szankciókat, azaz tegye lehetővé a szabad olajexportot és áruimportot. Moszkva és Párizs viszont ellenzi a korlátozások gyors eltörlését, mivel attól félnek, hogy ez esetben az ENSZ-nek semmilyen ütőkártyája nem marad Irakkal kapcsolatban, és így az Egyesült Államok akadálytalanul kisajátíthatja magának, illetve részben szövetségeseinek az újjáépítést.
Papp Zoltán