Kártérítést követelnek a Visától és a Mastercardtól
Kiskereskedelmi cégek több tízmilliárd dollárra perlik a Visát és a Mastercardot, amiért a két kártyatársaság túl magas díjat számít föl a tranzakciók feldolgozásáért.
Csődvédelem a francia családoknak?
A francia kormány olyan törvény megalkotását tervezi, amelynek értelmében a családoknak is lehetőségük nyílna arra, hogy csődöt jelentsenek – írta a Figyelőnet a Le Parisienre hivatkozva. Ha a vállalatok a csődeljárás révén esélyhez jutnak, miért ne kaphatnának a családok is újabb esélyt? – tette fel a kérdést Jean-Louis Borloo, a szociális tárca vezetője a napilap tegnapi számában. A jövőre életbe lépő törvénnyel megakadályozható lesz azoknak a családoknak a társadalmi ellehetetlenülése, amelyeknek a szokásos módon semmilyen lehetőségük nincs adósságaik visszafizetésére. A csődeljárás részeként szélsőséges esetben akár családi javak kisajátítására is mód lesz az adósság törlesztéséhez. Ilyen polgári jogi csődeljárás egyébként már létezik Elzász-Lotharingiában, amelynek 1918-as integrálásakor megtartották az erre vonatkozó német törvényt.
Fizetnek a Wall Street-i óriások
Az USA vezető befektetési bankjai véglegesítették megegyezésüket a hatóságokkal és az egyes államokkal arról, hogy büntetésként és egyéb címeken közel 1,4 milliárd dollárt fizetnek a kilencvenes évek visszaéléseiért.
Váratlanul romlott a német Ifo-index
A várakozásokkal ellentétben gyengült áprilisban a német gazdaság állapotát tükröző Ifo-index. Gerhard Schröder kancellár lemondással fenyeget arra az esetre, ha nem fogadják el az általa javasolt reformprogramot.
Felemelnék a német nyugdíjkorhatárt
A nyugdíjreform előkészítését végző német kormánybizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi 65-ről fokozatosan 67 évre emeljék föl a nyugdíjkorhatárt. A testület módosítaná a nyugdíjak indexálását is, oly módon, hogy a számításkor figyelembe kellene venni a nyugdíjasok és az aktív dolgozók arányát, aminek a nyugdíjak lassabb emelkedése lenne a következménye. A német népesség korosodásával egyre nagyobb nyomás nehezedik az állami nyugdíjbiztosítási rendszerre. A születéskor várható élettartam jelenleg 80 év – 1889-ben, amikor Bismarck alatt bevezették a 70. életévtől járó állami nyugdíjat, még csak 37 év volt a férfiak esetében –, ráadásul a németek valójában nem 65, hanem már 60 éves koruktól pihennek, mivel a kilencvenes években a fiatal munkanélküliek helyzetének javítása céljából elkezdték ösztönözni a korai nyugdíjba vonulást. A javasolt módosítások azt célozzák, hogy 2020-ig a nyugdíjjárulék mértékét – amely jelenleg a bruttó bér 19,5 százaléka – 22 százalék alatt tudják tartani. Dieter Hundt, a német munkaadói szövetség elnöke üdvözölte a terveket, egyben további reformokra sürgette Gerhard Schröder kormányát. Kérdés azonban, hogy a kormányzó szociáldemokraták domináns balszárnya mennyire fogadja el a változtatásokat. Ellenállással kell szembenéznie a szintén nyugdíjreformot tervező francia kormánynak is. A szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek május 13-ára, miután Francois Fillon munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a teljes nyugdíjhoz szükséges munkaviszonyt, amely jelenleg a közalkalmazottak esetében 37,5, a magánszektorban dolgozóknál 40 év, 2020-ig 42 évre akarják kitolni. Elsőként 2008-ban a közalkalmazottaknál is bevezetik a 40 évet, 2012-től ez mindenkinél 41, majd nyolc év múltán 42 évre nő.
Gázt ad a Peugeot-Citroen, fékez a Renault
A francia autógyárak közül a Peugeot-Citroën növelni tudta eladásait az első negyedévben, a Renault forgalmát ellenben visszavetette a keresletgyengülés. A japán autógyárak jó üzleti évet tudhatnak maguk mögött.
Gázt ad a PSA, fékez a Renault
A francia autógyárak közül a Peugeot-Citroën növelni tudta eladásait az első negyedévben, a Renault forgalmát ellenben visszavetette a keresletgyengülés. A japán autógyárak jó üzleti évet tudhatnak maguk mögött.
Akcióterv az egységes piac erősítésére
Az Európai Unió brüsszeli bizottsága új tervet dolgozott ki az egységes piac működését akadályozó protekcionizmus visszaszorítása érdekében. A 2003–2006-os időszakra szóló belpiaci stratégia szerint az EU-nak – miután egy évtizeden át jogszabályok százait hozta meg a különböző országos rendszerek harmonizálása céljából – most arra kell összpontosítania, hogy betartassa a kormányokkal a törvényeket. A jövő hónapban nyilvánosságra kerülő, de a Financial Times által megismert program fő eleme, hogy minden tagállamban létrehoznának egy, az egységes piacért felelős országos hatóságot, amely részint nyomást gyakorol a kormányokra a vonatkozó jogszabályok betartásáért, részint segít a vállalatoknak az egységes piac kínálta előnyök kihasználásában. A bizottság által a közelmúltban elvégzett felmérés szerint tízből kilenc EU-beli cég úgy látja, hogy az egységes piac működése javításának a prioritások között kell szerepelnie. Különösen sok a teendő a szolgáltatási ágazatban, ahol a nemzeti szabályozások nagyon megnehezítik a külföldi cégek munkáját.
A bővítés után gyengülhetnek a jegybankok
Júniusban az Európai Unió pénzügyminiszterei elé kerül jóváhagyásra az a javaslat, amelynek értelmében a keleti bővítés után gyengítenék a jegybankok súlyát az unió befolyásos Gazdasági és Pénzügyi Bizottságában (EFC) – közölte Johnny Akerholm, az EFC finn elnöke. A gazdaságpolitikai irányelvekkel és a pénzügyi döntések előkészítésével foglalkozó EFC-ben minden tagországból helyet kap a pénzügyminisztérium és a jegybank egy-egy tisztviselője, valamint a brüsszeli bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) képviselői. Tíz új EU-tag belépésével azonban a létszám akkorára nőne, hogy az már veszélyeztetné a testület hatékonyságát, ezért az EFC a Reuters jelentése szerint azt javasolja, hogy a jövőben két különféle összetételben működjön: amikor a gazdasági helyzetről, gazdaságpolitikai kérdésekről és nemzetközi ügyekről van szó, akkor továbbra is minden tagország jegybankja képviseltesse magát, amikor viszont az EU pénzügyminiszteri tanácsa által meghozandó konkrét döntések előkészítése a feladat, akkor a jegybanki tisztviselők ne legyenek jelen a bizottságban.
Újabb brüsszeli intő Berlinnek?
A tavalyi 3,6 százalék után a német államháztartás hiánya minden bizonnyal ismét magasabb lesz a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megállapított európai valutauniós küszöbnél – ismerték el a berlini pénzügyminisztérium vezetői a Handelsblattnak nyilatkozva. Hans Eichel miniszter egyelőre csak arra utalt, hogy az államháztartási számok jelentősen romlottak, Barbara Hendricks államtitkár viszont nyíltan kimondta, hogy nagyon nehéz lesz betartani a 3 százalékos limitet. Az első negyedévben a szövetségi kasszába 4,2, a tartományi költségvetésekbe 1,6, az önkormányzatokhoz pedig 5,5 százalékkal kevesebb adó folyt be, mint a tavaly, ugyanakkor pluszkiadásokat jelent a vártnál magasabb munkanélküliség. Brüsszelben senkit sem lep meg ez a helyzet, a bizottság ugyanis már korábban 3,4 százalékos hiányt valószínűsített. A múlt évi küszöbátlépést Brüsszel elnézéssel kezelte, s biztosra vehető, hogy az idén is hasonlóan cselekszik a gazdasági dekonjunktúrára hivatkozva, vagyis nem kezdeményez anyagi szankciókat Berlin ellen, hanem 2004-ig ad lehetőséget Eichelnek a deficit leszorítására. A Bundesbank 3,6, a hat vezető német gazdaságkutató intézet 3,4 százalékos hiányt prognosztizál ez évre.
