Papp Zoltán

Csődöt jelentett a német Grundig

Többévi küszködés után fizetésképtelenséget jelentett a Grundig, de a többségi tulajdonos még lát lehetőséget a szórakoztatóelektronikai cikkeket gyártó német cég megmentésére.

Váratlanul nagy a a Lufthansa vesztesége

Üzemi szinten váratlanul nagy veszteség keletkezett az első negyedévben – adta hírül közleményében a Lutfhansa AG. A német légitársaság nem számszerűsítette az eredményt, de annyit elárult, hogy a veszteség jócskán meg fogja haladni az egy évvel korábbi 12 millió eurót. A mostani visszaesést a Lufthansa három tényezőnek tulajdonítja: a tartósan gyenge gazdasági környezetnek – ami különösen Németországban jellemző –, az iraki háborúnak és az atípusos tüdőgyulladásnak. A vállalat szóvivője a Reuters jelentése szerint egyenesen drámainak nevezte a helyzetet, s elmondta, fogalmuk sincs arról, mikorra várható javulás. A válság kezelése érdekében a Lufthansa április 15-étől másfél órával, 36 órára csökkenti a személyszállításban dolgozó földi személyzet heti munkaidejét, s hasonló, a költségmegtakarítást a munkahelyek megőrzésével ötvöző intézkedést tervez a pilóták és az utaskísérők esetében is. A munkaidő-csökkentés meghatározatlan ideig marad érvényben.

Alig gyorsul idén a globális növekedés

Fél százalékponttal, 3,2 százalékra vitte le az idei világgazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát a Nemzetközi Valutaalap, de Magyarország esetében továbbra is az átlagosnál erősebb gyarapodást vár.

Schröder a háborút okolja a bajokért

Máris látható, hogy a háború fokozta a gazdasági bizonytalanságokat, és gyengítette, ha nem egyenesen megszüntette a növekedéssel kapcsolatos reményeket - fogalmazott Gerhard Schröder német kancellár a hannoveri ipari vásáron mondott beszédében. Schröder szerint a háború nemcsak Németországban, hanem világszerte gazdasági bajokat okoz - írta a Reuters. A kancelláréval ellenkező véleményének adott hangot Ludwig Georg Braun, a német kereskedelmi és iparkamara elnöke, aki szerint az ország gazdasági gyengélkedése sokkal inkább szerkezeti problémákra - a magas üzleti költségekre és a túlszabályozásra - vezethető vissza. Braun a Berliner Zeitungnak nyilatkozva sürgette az ország versenyképességét javító reformokat. A kormány jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egyszázalékos növekedését prognosztizálja ez évre - tavaly a gazdaság 0,2 százalékkal bővült -, ám ezt a közgazdászok többsége túlzottnak tartja. A borúlátást a Nemzetközi Valutaalap is osztja, amely az idei világgazdasági kilátásokról szóló, néhány nap múlva nyilvánosságra kerülő jelentésében egy kiszivárgott információ szerint 0,7-ről 0,4 százalékra vitte le német GDP-előrejelzését. Nem ért egyet a kancellár helyzetértékelésével Michal Rogowski, a német iparszövetség (BDI) elnöke sem, aki szintén Hannoverben beszélt arról, hogy a vállalatok számára a társadalombiztosítási terhek jelentik a legnagyobb gondot. A GDP közel egyharmada megy el szociális kiadásokra - mutatott rá. Rogowski szintén igen alacsony, 0,5 százalékos GDP-gyarapodást vár ez évre, de úgy véli, a növekedés gyengeségéért nem a háború a felelős. Ha azonban a harcok elhúzódnak, akár recesszió is bekövetkezhet. A BDI elnöke szerint a német-amerikai üzleti kapcsolatok elég erősek ahhoz, hogy rövid távon ne érintse őket hátrányosan a kétoldalú politikai viszony megromlása, hosszabb távon viszont mindent meg kell tenni a transzatlanti légkör javításáért.

Szövetségre lép négy európai mobilszolgáltató

Négy vezető európai mobilcég a jövőben egységes szolgáltatásokat fog nyújtani a vállalati ügyfeleknek Európában és az Egyesült Államokban.

Brüsszel lecsap a kereskedelmi trükkökre

Az Európai Unió számos országában jelentősen megváltoztathatja a termékek árszabását és marketingjét a brüsszeli bizottságnak a tisztességes kereskedelemről szóló jogszabálytervezete. A néhány héten belül nyilvánosságra kerülő, de a Financial Times által már megszerzett javaslat tiltana és szankcionálna több, jelenleg előszeretettel alkalmazott módszert. Így a cégek az árengedmények meghirdetésénél nem tüntethetnének föl a valósnál magasabb eredeti árat, nem állíthatnák megtévesztően azt, hogy az adott termék csak korlátozott ideig kapható, és nem hirdethetnének végkiárusítást, csak ha valóban megszűnnek. A tervezetet elfogadhatatlannak tartja az európai kiskereskedelmi szövetség, a Eurocommerce.

Folytatódik a Philip Morris vesszőfutása

ä PAPP ZOLTÁN Illinois állam szenátusa elutasította azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek alapján az Altria Group Inc.-hez - korábbi nevén Philip Morris Cos.-hoz - tartozó Philip Morris USA dohánygyárnak 12 milliárd helyett csak 1 milliárd dollárt kellene letétbe helyeznie az ellene hozott, 10,1 milliárd dolláros bírságot tartalmazó első fokú ítélet megfellebbezéséhez. Madison megye bírósága két hete rótta ki ezt a büntetést a vállalatra, amiért az megtévesztő módon azt sugallta a fogyasztóknak, hogy a light cigaretták kevésbé ártalmasak a hagyományosaknál. A fellebbezésre április 20-áig van lehetőség, amihez a Philip Morrisnak kötvény formájában 12 milliárd dollárt kellene letennie, a vállalat azonban már korábban jelezte, hogy nem tudja előteremteni a pénzt (NAPI Gazdaság, 2003. április 2., 5 oldal). Az illinois-i törvénymódosítás ezt a problémát oldotta volna meg, ám a szenátorok a Reuters jelentése szerint 7:3 arányban nemet mondtak arra a javaslatra, amelynek értelmében az egymilliárd dollárt meghaladó büntetések esetében a fellebbezési letétet a bírság tíz százalékában maximálnák. Az USA tizenöt államában már van olyan jogszabály, amely limitálja a fellebbezési letét nagyságát. A Philip Morris szóvivője szerint a 12 milliárdos kötvényről szóló rendelkezés alkotmányellenes, és gyakorlatilag arra szolgál, hogy megfossza a vállalatot a fellebbezés lehetőségétől. A 12 milliárd dollár előteremtése esetén a Philip Morrisnak nem maradna forrása annak a 2,5 milliárd dollárnak kifizetésére, amelyet a dohánygyártók és a szövetségi államok közti 1998-as - 25 évre szóló, összesen 206 milliárd dolláros - kártérítési egyezség aktuális részleteként most április 25-én kell törlesztenie. Elemzők szerint az illinois-i döntés nyomán megnőtt annak a veszélye, hogy a Philip Morris kénytelen lesz fizetésképtelenséget jelenteni.

Drágulást okoz a közös agrárpolitika

Az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó országokban az élelmiszerek drágulását, a jelenlegi tagállamokban pedig az adók emelkedését fogja okozni a közös agrárrendtartás (CAP) 25 országra történő kibővülése - állítja az a tanulmány, amelyet két neves agrár közgazdász, a brit Sir John Marsh és az olasz Secondo Tarditi készített a Consumers International fogyasztói érdekvédelmi szervezet számára. A CAP-on belül a minimumárak rögzítése és a termelők közvetlen támogatása a két fő eszköz, s a szerzők szerint az árszabályozás miatt a leendő új tagországokban akár 10 százalékot is meghaladó mértékben drágulhatnak az élelmiszerek, ami a fogyasztás 3 százalékos csökkenéséhez vezethet. A közvetlen támogatások finanszírozása növelni fogja az adóterheket a mostani 15 tagországban: egy négyfős háztartásnak ma évi 285 eurójába kerülnek a szubvenciók, a CAP-nak az új tagokra való kiterjesztése nyomán az összeg 786 euróra emelkedhet. E számítás azt veszi alapul, hogy az új tagoknál a termelés a jelenlegi szinten marad. A volumen azonban valószínűleg magasabb lesz, hiszen a támogatások többlettermelésre ösztönzik a gazdákat, s így az éves adóteher megközelítheti a 900 eurót. Az EU-ban ugyan napirenden van a CAP reformja - amelynek egyik eleme a szubvenciók csökkentése -, de a jelentés szerzői szerint a javasolt változtatások túl gyengék. A CAP kiterjesztése globális léptékben is problémákat vet fel, hiszen a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül épp a fejlődő országok számára hátrányos agrárszubvenciók leépítéséről folyik a vita. A tanulmány elolvasható a www.consumersinternational.org webhelyen.

Akadályba ütközhet a General Electric

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága négy hónapos vizsgálatot indít azzal az ügylettel kapcsolatban, amelyben az egyesült államokbeli General Electric Co. (GE) 2,06 milliárd dollárért felvásárolná a gyógyászati berendezéseket gyártó finn Instrumentarium Corp.-ot. Az akvizícióról a múlt év végén született megállapodás (NAPI Gazdaság, 2002. december 19., 5. oldal), s az első körben lefolytatott vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy az ügylet nyomán a GE túl magas piaci részesedésre tenne szert az EU-ban - nyilatkozta Mario Monti, a bizottság versenyügyekért felelős tagja. A Reuters és a Dow Jones informális forrásokból úgy értesült, hogy a vizsgálat megindítását ma jelentik be Brüsszelben. A piaci túlsúly egyes diagnosztikai készülékek esetében állna fenn. A GE számára rossz hír, hogy a vizsgálattal megbízott csapatot ugyanaz az Enrique Gonzalez-Diaz vezeti, akinek érvei alapján Monti 2001-ben megakadályozta a Honeywell International Inc.-kel tervezett 42 milliárd dolláros fúziót. A döntés akkoriban nemzetközi vihart kavart, miután az Egyesült Államok versenyhatóságai már engedélyezték az ügyletet, s így Brüsszel hiúsította meg két amerikai vállalat egyesülését. A mostani helyzet azonban más, mivel az Instrumentarium felvásárlását az USA-ban is aggályosnak tartják, olyannyira, hogy az ottani igazságügyi minisztérium már meg is kezdte az ügylet vizsgálatát. A GE egyelőre sem Washingtonnak, sem Brüsszelnek nem tett ajánlatot divesztíciókra, de elemzők valószínűnek tartják, hogy a jóváhagyáshoz szükség lesz bizonyos érdekeltségek eladására.