Papp Zoltán

Elhalasztották a kereskedelmi háborút

Az Európai Unió ez év december 31-éig nem érvényesíti a számára a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által engedélyezett, négymilliárd dollár összértékű szankciókat az Egyesült Államok ellen, de ha Washington addig nem tesz semmit a vita tárgyát képező szabályozás megváltoztatásáért, a büntetőintézkedések életbe lépnek - nyilatkozta tegnap Pascal Lamy, a brüsszeli bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja.

Elhalasztották a kereskedelmi háborút

Az Európai Unió ez év december 31-éig nem érvényesíti a számára a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által engedélyezett, négymilliárd dollár összértékű szankciókat az Egyesült Államok ellen, de ha Washington addig nem tesz semmit a vita tárgyát képező szabályozás megváltoztatásáért, a büntetőintézkedések életbe lépnek - nyilatkozta tegnap Pascal Lamy, a brüsszeli bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja. Az USA vállalatainak nem kell otthon adót fizetniük a külföldön elért jövedelmük után, amivel sok száz millió dollárt takarítanak meg, s ezzel az EU szerint jogosulatlan előnyre tesznek szert. Az 1998 óta húzódó vitában a WTO még 2000-ben Brüsszelnek adott igazat, s tavaly felhatalmazta az EU-t, hogy a becsült veszteségeknek megfelelő összegű, 4,04 milliárd dollárnyi büntetővámmal sújtson amerikai termékeket, Brüsszel azonban eddig nem élt e jogával, tartva a kereskedelmi háború hatásaitól. A mostani bejelentésre azért került sor, mert a WTO tegnap nyilvánosságra hozta a büntetővámmal sújtható termékkörök listáját, amelyen 95 kategória szerepel az alumíniumtól a villamos berendezéseken át az élelmiszerekig. A washingtoni kongresszusban két javaslatot is benyújtottak már a törvény módosítására, illetve a kedvezmény fokozatos megszüntetésére, döntés azonban még nem született. A brüsszeli bizottság az év végén meg fogja vizsgálni, történt-e előrehaladás a szabályozás WTO-kompatibilissá tétele terén, s ennek függvényében dönt a szankciókról. Bár ezek összege csekély az évi 600 milliárd dolláros EU-USA kereskedelmi forgalomhoz képest, bevetésük tovább fokozná a feszültségeket azok után, hogy Brüsszel jogellenesnek ítélte az amerikai acélvámokat, Washington pedig a WTO elé akarja vinni a génkezelt élelmiszerek importjára vonatkozó EU-tilalmat.

Tovább nőtt a német munkanélküliség

Márciushoz képest 44 ezerrel, 4,460 millióra nőtt áprilisban a német munkanélküliek száma a szezonális tényezőket is figyelembe véve - jelentette tegnap a munkaügyi hivatal. A szezonálisan korrigált munkanélküliség áprilisban már a tizenharmadik hónapja nőtt egyfolytában, s elemzők szerint a szám az év végéig meghaladhatja az ötmilliót. A nyugati tartományokban 30, a keletiekben 14 ezerrel emelkedett az állástalanok száma. Szezonális korrekció nélkül számolva a munkanélküliség 4,608 millióról 4,495 millióra, a ráta 11,1-ről 10,8 százalékra csökkent, mivel tavasszal hagyományosan erősödik az idényjellegű foglalkoztatás. Rossz hír érkezett a német feldolgozóiparból is: az ágazat megrendelésállománya márciusban 3,9 százalékkal visszaesett februárhoz képest. Elemzők csupán 0,5 százalékos csökkenésre számítottak a februári 0,8 százalékos gyengülés és a januári 4,1 százalékos emelkedés után. A belföldi megrendelések 5,6, a külföldiek 2 százalékkal csökkentek. Éves összevetésben a megrendelésállomány nem változott.

Harmadára zuhant a Volkswagen nyeresége

A modellfejlesztési költségek és az euró erőssége miatt a harmadára esett a Volkswagen nyeresége az első negyedévben, de az autógyár a második félévre javulást vár.

Feleolyan drága az élet az új tagországokban, mint a régiekben

Az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó tíz országban az áruk és a szolgáltatások átlagosan alig feleannyiba kerülnek, mint a jelenlegi tagállamokban - derül ki a brüsszeli bizottságnak a belső piaccal foglalkozó legújabb jelentéséből. Az átlag azonban nagy különbségeket takar, hiszen Málta árszínvonala 87 százaléka, a skála másik végén található Szlovákiáé viszont csak 41 százaléka a tizenötökének. Magyarország a tízek közül a második legolcsóbb - Cseh- és Észtországgal holtversenyben -, 46 százalékos EU-hoz viszonyított árszinttel. A nagy eltérés a dokumentum szerint főként az alacsony bérekre vezethető vissza. A jelentős helyi munkát igénylő termékek és szolgáltatások - mint például a kenyér vagy a hajvágás - így lényegesen olcsóbbak a leendő tagországokban, míg az olyan kategóriákban, ahol nagy az import aránya - üdítőitalok, mosógépek -, az árak közel vannak a jelenlegi EU-szinthez. Bár a meglévő adatokból még korai messzemenő következtetéseket levonni, a jelek szerint már megkezdődött az árkonvergencia: 1999 és 2002 között a huszonötök körében az árszóródás 27,2-ről 25,6 százalékra szűkült, a tizenötökön belül viszont nem változott, ami azt jelzi, hogy a leendő tagok az árak tekintetében kezdtek felzárkózni. A jelentés szerint a csatlakozás után az életszínvonal növekedése az árakra is ki fog hatni, így a nagy különbségek tovább mérséklődnek. Ugyanakkor néhány területen - így a távközlésben - a csatlakozás árcsökkenést eredményezhet a hatékonyabb gazdasági struktúrának és a nagyobb versenynek köszönhetően. Ugyanez a jelentés foglalkozik azzal is, hogy a jelenlegi tagok hogyan érvényesítik az uniós jogszabályokat. A kép szomorú, ugyanis többévi csökkenő trendet megszakítva a tavaly májusi 1,8-ről most 2,4 százalékra ugrott az a ráta, amely az EU által elfogadott, illetve a tagállamok saját jogrendjébe a határidő lejártáig felvett törvények és rendelkezések számának különbségét mutatja. Brüsszel 1,5 százalékos eltérést tolerál, e mércének azonban csak öt ország - Dánia (0,6 százalék), Finnország (1), Svédország (1), Spanyolország (1,2) és Nagy-Britannia (1,5) - felel meg. Belgium deficitje 1,8, Hollandiáé 2 százalékos, a többi tagállamé 3 és 3,9 százalék között szóródik Németországtól Olaszországig. Itália sereghajtó pozíciója azért is kínos, mert rövidesen átveszi az EU soros elnökségét. A tagállamok ellen 1600 brüsszeli eljárás folyik jogharmonizációs mulasztások címén, csaknem százzal több, mint tavaly novemberben, s az esetek közel 30 százaléka Olaszországot és Franciaországot érinti.

Ború és derű a Szilícium-völgyben

Eltérően ítélik meg az USA szoftveriparának kilátásait az érintett vállalatvezetők és ágazati elemzők, abban viszont egyetértés van, hogy rövid távon nem várható fellendülés a Szilícium-völgyben.

Nem hozta eladási tervét a Unilever

Az első negyedévben mindössze 3 százalékkal tudta növelni négyszáz kiemelt márkájának forgalmát a brit-holland Unilever Plc/NV, holott a világ harmadik legnagyobb élelmiszer-ipari társasága még a második, lefelé korrigált prognózis szerint is 4-5 százalékos növekedést jósolt; az eredeti előrejelzés 5-6 százalékos emelkedésről szólt. A többek közt a Lipton teát, a Dove szappant és a Knorr zacskós ételeket gyártó Unilever három éve indította be azt a programját, amelynek keretében márkáinak számát kétezerről négyszázra csökkenti. Az első negyedévben a rendkívüli tételek és amortizáció előtti nyereség 865 millió euró volt, ez csupán két százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Niall FitzGerald, a Unilever elnöke a csalódást okozó első negyedévi adatok ellenére is bízik abban, hogy az év egészében sikerül teljesíteni a négyszáz fő márka forgalmának 5-6 százalékos és a nyereség két számjegyű növelésére vonatkozó célkitűzést.

Felszökött az olasz lázmérőexport

Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) terjedése miatt valódi megrendelésözön zúdult Ázsiából egy különleges lázmérőket gyártó kis olasz cégre. A Tecnimed S.p.A. öt éve szabadalmaztatta az igazgatója, Francesco Bellifemine által feltalált digitális eszközt, amely infravörös sugaraival képes néhány centiméteres távolságból gyorsan megállapítani a test hőfokát. A BBC News jelentése szerint az eredetileg a csecsemők lázmérésére kifejlesztett készülék optimálisnak bizonyult az esetleges SARS-fertőzöttek kiszűréséhez, így a korábban csak kis mennyiségben gyártó Tecnimed április utolsó hetében 70 ezer lázmérőre kapott megrendelést Kínából és Tajvanból, közel hétmillió dollár értékben. A harminc embert foglalkoztató cég új alkalmazottakat akar felvenni és gyártókapacitását is bővíti, mert néhány napja az olasz repülőtereken is bevezették az utasok szűrését, így várhatóan a belföldi lázmérő-megrendelések is megugranak.

Kiegyezett a Visa és a MasterCard a kiskereskedőkkel

A Visa és a MasterCard hárommilliárd dollár kártérítést fizet az őket perelő kiskereskedőknek, s az egyezség a tranzakciós díjak jelentős csökkenését is eredményezheti.