Papp Zoltán

Veszteségessé vált az Air France és a Lufthansa

Az iraki háború, a gazdasági gyengélkedés és a SARS-járvány miatt a Lufthansa és az Air France egyaránt veszteséggel zárta a január-márciusi negyedévet.

Elhúzódik a sztrájk Franciaországban

Az eredetileg csak keddre tervezett sztrájk tegnap is folytatódott Franciaországban, sőt Párizsban ma is tiltakoznak a közlekedési dolgozók a kormány nyugdíjreformterve ellen.

Megugrott az RWE nyeresége

Éves összehasonlításban a harmadával, 1,75 milliárd euróra emelkedett a második legnagyobb német közüzemi csoport, az RWE AG üzemi nyeresége az idei első negyedévben. A Magyarországon többek közt a Budapesti Elektromos Művek, a Fővárosi Vízművek, a Mátrai Erőmű és a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató tulajdonosaként jelen lévő csoport eredményét az első ízben konszolidált új szerzemények - a 4,1 milliárd euróért megszerzett a Transgas cseh gázszállító, az 5,2 milliárd fontért felvásárolt Innogy brit áramszolgáltató és a 8,6 milliárd dollárba kerülő American Water Works vízmű - dobták meg, ezek nélkül az üzemi nyereség 3 százalékkal csökkent. A központi energetikai üzletágakban viszont az új érdekeltségeket beszámítva 51, ezek nélkül 11 százalékkal nőtt az üzemi nyereség. A nettó nyereség 37 százalékkal, 437 millió euróra esett a felvásárlásokhoz kapcsolódó költségek miatt, az árbevétel pedig 4 százalékkal, 12,8 milliárd euróra csökkent, de a központi üzletágak forgalma 38 százalékkal nőtt. Az akvizíciók nyomán a külföldön realizált árbevétel első ízben elérte a németországit - hangsúlyozza a vállalat közleménye -, így az RWE már kevésbé van ráutalva a német piacra.

Veszteségesek a sportközvetítések az USA-ban

Ami a kilencvenes években még jó üzlet volt, az mára veszteséges vállalkozásba csapott át: a vezető amerikai tévétársaságok a reklámbevételek visszaesése miatt képtelenek visszanyerni a sportközvetítéseken a jogdíjakért kifizetett pénzeket. A CBS, az NBC, az ABC és a Fox 2000-ben még rekordnagyságú, 15,8 milliárd dolláros reklámbevételt ért el a sportesemények közvetítésével - 60 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban -, de 2001-ben a gazdaság lassulása miatt az összeg már 10 százalékkal esett. A folyamat azóta sem állt meg, a CBS, az NBC és az ABC az idei első negyedévben 633 millió dollárt reklámpénzt kasszírozott, 49 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az elmúlt esztendőkben a négy nagy társaság összesen 28,9 milliárd dollár értékben kötött öt-hét évre szóló szerződéseket kosárlabda-, amerikaifutball-, baseball- és hokimeccsek közvetítésére, de a reklámbevételek esése miatt a projektek mind veszteségesnek ígérkeznek.

Ma megbénul Franciaország

A kormány nyugdíjreformterve elleni tiltakozásul általános sztrájkot tartanak ma Franciaországban a közlekedési és a közüzemi vállalatok, a posta, a közoktatás és számos magáncég alkalmazottai. Jelenleg a közalkalmazottak 37,5, a magánszférában dolgozók 40 évi járulékfizetés után jogosultak a teljes nyugdíjra, de a törvénytervezet értelmében – amelyet júniusban akarnak elfogadtatni a nemzetgyűlésben – 2008-tól egységesen 40 év lenne a megkövetelt szolgálati idő, majd ezt 2012-ben 41, 2020-ban pedig 42 évre emelnék. A kormány szerint a népesség korosodása miatt csak így biztosítható felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működőképessége, a franciák nagy része viszont – főként a közalkalmazottak – ellenzi a változtatást. A munkabeszüntetések már tegnap este nyolckor megkezdődtek a vasútnál és a párizsi metrónál, s az utolsó akció csak holnap reggel ér véget. A légi közlekedési hatóság szerint az összes repülőjárat 80 százalékát törlik, ezen belül a párizsi Charles de Gaulle és Orly repülőtereken a járatok 65 százaléka kiesik, ami az Európán belüli járatokat is érinti. A Párizsból induló TGV-expresszvonatok harmada-negyede nem közlekedik, a vidéki városok között pedig teljesen megszűnik a TGV-kapcsolat. Az RATP tömegközlekedési vállalat a fővárosban és mintegy 70 vidéki nagyvárosban a szükséges minimumra korlátozza a metró-, busz- és villamosközlekedést. A mai sztrájkhoz hasonló méretű megmozdulás utoljára 1995-ben volt, akkor is a kormány nyugdíjreformtervei miatt.

Schröder ragaszkodik Eichelhez

Gerhard Schröder német kancellár a fiskális helyzet romlása ellenére sem kíván megválni Hans Eichel pénzügyminisztertől. Malajziai útján Schröder tegnap úgy nyilatkozott, hogy nincs napirenden Eichel távozása, a miniszter 2006-ig a posztján marad. Előzőleg Eichel bejelentette, hogy a szövetségi költségvetés eredetileg 2004-re tervezett egyensúlyba hozatalát a módosított, 2006-os időpontra sem fogják tudni megvalósítani, s hogy az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya a tavalyi 3,6 százalék után idén is magasabb lesz a valutauniós stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos plafonnál (NAPI Gazdaság, 2003. május 12., 2. oldal). Több ellenzéki politikus azon a véleményen van, hogy a pénzügyminiszternek le kellene mondania a kudarcok miatt, Wolfgang Wiegard, a kormány gazdasági tanácsadó testületének tagja szerint azonban értelmetlen Eichel lemondását követelni, mert a költségvetési bajokat döntően a gazdaság lassulása okozza, s erről a miniszter nem tehet. A Focus magazin értesülése szerint Eichel maga helyezte kilátásba lemondását arra az esetre, ha az államháztartási hiányt jövőre sem sikerül 3 százalék alá szorítani. Ezt minden bizonnyal örömmel olvassák Brüsszelben, ugyanis Pedro Solbes, a bizottság pénzügyekért felelős tagja attól tart, hogy ha Németország három egymást követő éven át a megengedettnél magasabb deficitet produkál, akkor a franciák és az olaszok nem fogják értelmét látni a stabilitási paktum betartásának. Szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy Németország jól halad annak a célnak a megvalósításában, hogy idén a konjunktúra alakulásától független, úgynevezett strukturális deficitet egy százalékponttal mérséklik.

Megtartja alkoholüzletágát az Eckes

Korábbi tervével ellentétben mégsem válik meg szeszesital-gyártó üzletágától a főként gyümölcsleveiről - a Hohes C-ről és a Graniniről - ismert német Eckes AG. A magyar piacon a Sió-Eckes Kft. révén érdekelt cég tavaly ősszel jelentette be, hogy eladná a többek közt az Eckes Edelkirsch és a Chantre likőröket gyártó, valamint a legnagyobb cseh sörgyárban, a Stock Plzen AS-ben 94 százalékos tulajdonrésszel rendelkező divíziót, s a bevételt a gyümölcslégyártás bővítésére kívánja fordítani (NAPI Gazdaság, 2002. október 10., 5. oldal). Tegnap azonban Herbert Verse vezérigazgató azt nyilatkozta a Reutersnak, hogy lefújták a divesztíciót, mivel kiderült, hogy az üzletágért nem tudják megkapni a remélt vételárat. Az Eckes tárgyalásokat folytatott az olasz Davide Campari Milano S.p.A. likőrgyártóval és a német Henkell & Söhnlein Sektkellereien KG pezsgőházzal, de az ügylet végül nem valósult meg, mert nem sikerült megállapodni az árról. A további terveket illetően Verse elmondta, hogy a divesztíció meghiúsulása ellenére is terjeszkedni szeretnének az európai gyümölcslépiacon, részint organikusan, részint felvásárlások útján. Fontos szegmenst jelentenek ezenkívül az egészségitalok, amelyekkel az Eckes főként Németországban ér el sikereket. Az 1857-ben alapított, családi tulajdonban lévő vállalat tavaly 8 százalékkal, 1,35 milliárd euróra növelte árbevételét, ezen belül a szeszesital-eladások 675 millió eurót tettek ki.

Fiskális kényszerpályára került a német kormány

A gyenge gazdasági teljesítmény miatt a német kormány feladja költségvetési célkitűzéseit, egy másik fronton pedig a reformterveit ellenző szakszervezetekkel hadakozik.

Magához tért a távközlés és a számítógépgyártás

A Business Week vállalati ranglistáján szereplő 900 egyesült államokbeli társaság együttesen 118,2 milliárd dollár nyereséget ért el az első negyedévben - a rendkívül tételek nélkül számolva -, ami elmarad ugyan a 2000 első negyedévében felállított 127,2 milliárd dolláros rekordtól, de a tavalyi azonos időszak 89 milliárd dollárjához képest 33 százalékos emelkedést jelent. A piaci konszenzus ennél alacsonyabb javulásról szólt, és hasonlóképp jobb a várakozásoknál mind a 11 százalékos árbevétel-növekedés, amely két éve az első két számjegyű ugrás, mind pedig az egy évvel korábbi 5,3 százalékról 6,5 százalékra bővülő nyereségráta, ami 2000 harmadik negyedéve óta a legmagasabb. Bármilyen rózsás is azonban az összkép, a részletek kedvezőtlenül árnyalják. A nyereségnövekedésnél az összehasonlítási alapul szolgáló tavalyi első negyedév roppant gyenge volt, s a javulással kapcsolatban az is figyelembe veendő, hogy akkor a társaságok 14,8 milliárd dollár goodwill-leírást hajtottak végre, míg idén január-márciusban ennek csupán a felét. Ezenkívül a 33 százalékos emelkedésben óriási szerepe volt egyetlen ágazatnak, az olajiparnak: az olajtársaságok profitja a magas áraknak köszönhetően 353 százalékkal emelkedett, e szektort nem számítva az összes vállalati nyereség csupán 22 százalékkal nőtt. Az olajárcsökkenés a folyó negyedévre már kisebb javulást vetít előre. Az egyes ágazatok közül azonban nem az olajipar, hanem az autógyártás szerepelt a legjobban, a profit itt 807 százalékkal nőtt éves összevetésben, a második helyen pedig a bányászat és fémipar áll 523 százalékos növekedéssel. Kimondottan kellemes meglepetést jelent a távközlési ágazatban és a technológiai szektor egyes szegmenseiben tapasztalható fellendülés. A telekomszolgáltatók együttes profitja 78, a számítógépgyártóké pedig 32 százalékkal javult a tavalyi első negyedhez képest. Veszteséges volt ugyanakkor az elektronikai cikkek, az irodai gépek és a félvezetők gyártása.