Peren kívüli megállapodást kötött a Visa USA Inc. és a MasterCard International Inc. az ellenük keresetet benyújtó mintegy négymillió amerikai kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalattal, amelyek álláspontja szerint a két hitelkártya-társaság éveken át túl magas díjat számolt föl a tranzakciók feldolgozásáért. Az egyezség értelmében a két cég még az idén 25-25 millió dollárt fizet, majd a következő tíz év alatt a Visa kétmilliárd, a MasterCard pedig egymilliárd dollár kártérítést törleszt. A bankok által fenntartott két társaság így alig hárommilliárd dollárral megússza, holott a keresetben a kiskereskedők eredetileg közel 40 milliárd dollár kártérítésre tartottak igényt.
A felperesek már 1996-ban jogi útra terelték az ügyet, a tárgyalás azonban csak a múlt hétfőn kezdődött meg, s már akkor számítani lehetett rá, hogy a felek peren kívüli egyezségre jutnak (NAPI Gazdaság, 2003. április 29., 6. oldal). A megállapodás véget vet a kiskereskedők által leginkább kifogásolt gyakorlatnak, nevezetesen annak, hogy kötelező elfogadniuk a kártyacégek által kibocsátott összes kártyát, így mind az aláírással, mind a PIN-kóddal hitelesített debitkártyákat. Az aláírásos szisztémában ugyanis a tranzakciót az adott kártyacég saját hálózatán keresztül dolgozzák fel, s ennek lényegesen magasabb a díja, mint a más hálózatokon keresztül futó PIN-es ügyleteké: egy százdolláros vásárlás után a kiskereskedőnek az aláírásos rendszerben 1,49 dollárt, a PIN-es megoldással viszont csak 9 centet kell fizetnie - írta a Dow Jones.
Az egyezség ily módon számottevően csökkenti a boltok és vendéglátóhelyek kártyatranzakciós költségeit, amiből végső soron a fogyasztók profitálhatnak, habár egyes elemzőknek kétségeik vannak afelől, hogy a kiskereskedők továbbadják-e a megtakarításokat a vevőknek. További következménye lehet a megállapodásnak az, hogy a kártyatársaságok a kreditkártyás tarifák emelésével próbálják majd kompenzálni a debitkártyaüzlet bevételcsökkenését. Tavaly az USA-ban a kreditkártyás vásárlások értéke 1200 milliárd, a debitkártyásoké 480 milliárd dollár volt, de az utóbbi piac sokkal gyorsabban bővül, s a trendnek újabb lökést adhat, ha a kreditkártyadíjak tényleg emelkednek.
Papp Zoltán