Persson az euró átvétele mellett gazdasági és politikai érveket hozott fel. A közös pénz bevezetésével, mint mondta, mérséklődnének a kamatok, ami a lakásvásárlási költségek csökkenését eredményezné, s a piaci verseny erősödése nyomán olcsóbbak lennének az élelmiszerek. Svédország a valutaunió tagjaként védve volna a spekulációval szemben, ami javítaná a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés feltételeit. Politikai szempontból az euró elutasításával az ország azt jelezné, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni Európa jövőjéért - hangsúlyozta a kormányfő.
Megjegyezte: ő maga nem tudja, hány állás keletkezne és mennyivel csökkennének az árak a valutauniós tagság esetén. Egyes európártiak szerint százezerrel nőne a munkahelyek száma - a hivatalosan 200 ezer munkanélkülit nyilvántartó országban -, és egy átlagos háztartásnak plusz egy havi elkölthető jövedelme maradna. Ezt az ígéretet nemcsak az ellenzők, de független közgazdászok is eltúlzottnak tartják - írta a Reuters.
A Gallup intézet tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatai szerint az euróra való átállást a lakosság 48 százaléka elutasítja, 36 százalék támogatja, 16 százalék bizonytalan; egy héttel korábban 37-50 volt az igen és a nem aránya. A Sifo intézet múlt pénteken azt közölte, hogy 49 százalék van az euró ellen, 35 százalék mellette. A nemek szerinti lebontás igen érdekes képet mutat: a férfiak körében szinte kiegyenlített a helyzet, 44-42 százalék az ellenzők és a támogatók aránya, a nőknél viszont 56-26 százalékos a megoszlás. A referendum kimenetele némi hatással lehet a közvéleményre Nagy-Britanniában és Dániában is, az Európai Unió másik két olyan tagországára, amely nem vezette be az eurót.
Papp Zoltán