Papp Zoltán

Nagy marad az eurózónában a munkanélküliség

Az elkövetkező négy évben a remélt gazdasági javulás ellenére is magas marad a munkanélküliség az euróövezetben az OECD szerint. A foglalkoztatás növelését több tényező nehezíti a szabályozástól a költségeken át az olcsóbb országok vonzerejéig.

Dúsgazdag oroszok

Az orosz nevek túlsúlya a jellemző arra a listára, amelyben a Wprost lengyel hetilap a közép- és kelet-európai térség ötven leggazdagabb emberét rangsorolja. Oroszország 31 üzletemberrel képviselteti magát a listán, amelyen még hat ukrán, öt román, négy lengyel, két cseh és egy-egy bolgár és szerb név szerepel. Az origo internetes portál szerint az ötvenedik helyen az ukrán Viktor Medvecsuk áll 400 millió dolláros vagyonnal, így az első ötvenbe nem kerülhetett be Magyarország leggazdagabb embere, Várszegi Gábor, akinek vagyonát 280 millió dollára becsülik. Az első tízben még erősebb az orosz dominancia, itt nyolc helyet foglalnak el a többnyire a nyersanyagüzletben - azon belül is főként olajban - utazó orosz oligarchák. Az élen Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz elnöke áll 8,3 milliárd dollárral, utána következik a londoni Chelsea Football Clubot nemrég megvásároló Roman Abramovics 7,5, majd az olaj mellett a banki és távközlési üzletben is érdekelt Mihail Fridman 6,7 milliárd dollárral. Beékelődött közéjük 3,3 milliárd dollárral a lengyel Jan Kulczyk, aki a France Télécommal együtt a TPSA távközlési vállalat 47,5 százalékát birtokolja, valamint 1,9 milliárd dollárral az ukrán Rinat Ahmetov, aki hivatalosan csak a donyecki Sahtar futballklub tulajdonosa.

A TÍZ LEGvagyonosabb kelet-európai

Név Ország Vagyon (Mrd dollár) Mihail Hodorkovszkij Oroszország 8,3 Roman Abramovics Oroszország 7,5 Mihail Fridman Oroszország 6,7 Jan Kulczyk Lengyelország 3,3 Vlagyimir Potanyin Oroszország 3,2 Viktor Vekszelberg Oroszország 3,1 Mihail Prohorov Oroszország 2,3 Rinat Ahmetov Ukrajna 1,9 Vlagyimir Bogdanov Oroszország 1,9 Oleg Deripaszka Oroszország 1,8 Forrás: origo

Megugrott a cseh munkanélküliség (Kimaradt!!!)

A prágai statisztikai hivatal pénteki jelentése szerint Csehországban a júniusi 9,5 százalékról júliusban 9,9 százalékra ugrott a munkanélküliek aránya. A regisztrált állástalanok száma 520 ezer volt, 19 ezerrel több, mint az előző a hónapban. A hivatal nem kommentálta az adatokat, de elemzők szerint a munkanélküliség növekedése főleg szezonális okokra vezethető vissza. A ráta januárban és februárban tetőzött 10,2 százalékon. A fogyasztói árak júliusban 0,1 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, viszont 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak a tavaly júliusinál, elsősorban az élelmiszerárak 1,5 százalékos csökkenése miatt.

Csúszik a Petrom privatizációja

A román kormány három hónappal, jövő március végéig elhalasztotta az SNP Petrom SA olaj- és gáztársaság privatizálásának határidejét - értesült a Reuters és a Ziarul Financiar. Az utóbbinak nyilatkozó forrás szerint az ügyletben tanácsadóként részt vevő két banknak, a Credit Suisse First Bostonnak és az ING Baringsnek több időre van szüksége az eladás előkészítéséhez. A kormány a múlt héten határozott arról, hogy eladja a Petrom 33-34 százalékát egy stratégiai befektetőnek, amely azután köteles lesz tőkeemelés révén 51 százalékra növelni tulajdonrészét. A Petrom iránt a Mol Rt. is érdeklődik, a potenciális vevők közt emlegetik még az OMV-t, a British Petrolt, a Shellt, a ChevronTexacót, a TotalFinaElfet és a Lukoilt. A vállalat részvényeinek hét százaléka a tőzsdén van, piaci értéke 1,2 milliárd dollár. A cég évi 6 millió tonna nyersolajat és 6,1 milliárd köbméter földgázt termel ki, két finomítójának együttes kapacitása 6 millió tonna, benzinkúthálózata közel hétszáz állomásból áll.

Változtatásokat követel az EU a Microsofttól

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága tegnap nyilvánosságra hozta harmadik és egyben végső állásfoglalását a Microsoft Corp.-pal szemben négy éve indított monopóliumellenes vizsgálatban, egyben közölte: a vállalatnak még egy utolsó lehetősége van, hogy megtegye észrevételeit az ügyben. Az állásfoglalás elemei nem változtak a korábbihoz képest, de a kétszáz vállalat körében elvégzett piacfelmérés eredményei rendkívül meggyőzően alátámasztják a korábbi megállapításokat - hangsúlyozta a versenypolitikáért felelős bizottsági tag, Mario Monti szóvivője. Brüsszel szerint az amerikai szoftvergyártó üzletpolitikája két ponton versenyellenes. A Microsoft a személyi számítógépek (PC) operációs rendszereinek piacán élvezett Windows-monopóliumát úgy akarja kiterjeszteni a kisebb teljesítményű szerverek piacára, hogy nem hozza nyilvánosságra a PC-, illetve a szerverszoftverek közti hálózati interfészek technikai információit. Így más szerverszoftver-gyártók - mint a Sun Microsystems Inc., az Oracle Corp. és az IBM Corp., amelyek annak idején panaszt tettek Brüsszelben a Microsoft ellen - hátrányban vannak vele szemben, mert termékeik kevésbé tudnak együttműködni a PC-khez való Windowsszal. A bizottság ezért az interfész-információk közzétételét követeli a Microsofttól. A másik kifogás azt érinti, hogy a Microsoft beépíti a Windowsba a Media Player alkalmazást, amivel ellehetetleníti az egyéb videó- és audiólejátszók gyártóit. A vállalatnak ezért vagy ki kell vennie a Media Playert az operációs rendszerből, vagy bele kell építenie más cégek lejátszóit is a Windowsba. A versenyszabályok megsértéséért a bizottság a globális árbevétel tíz százalékáig terjedő összegre büntetheti a Microsoftot - ez 3,2 milliárd dollár volna -, de ekkora bírságot aligha fog kiszabni.

Vegyes negyedévet zárt a Bayer

Az árbevétel csökkenése mellett látványosan javította üzemi eredményét a német Bayer AG, a nettó nyeresége azonban visszaesett és az egyes üzletágak között jókora különbségek vannak. A cég a második félévben a növekedés lassulására számít.

Nem enyhül a német munkanélküliség

Ha csekély mértékben is, de nőtt a német munkanélküliek száma júliusban, s az év hátralévő részére nem is várható javulás. A DIW gazdaságkutató intézet szerint a második negyedévben csökkent a GDP.

Amerikai kézbe kerül a ProSiebenSat.1

A tavaly csődbe ment KirchMedia GmbH hitelezői – a Commerzbank, a HVB Group, a DZ Bank és a BayernLB – elfogadták Haim Saban amerikai médiamogul vételi ajánlatát a vállalatnak a ProSiebenSat.1 Media AG-ben birtokolt 72 százalékos tulajdonrészére. A különböző befektetési társaságok által támogatott Saban 525 millió eurót fizet a csomagért és átvállalja a legnagyobb német kereskedelmi televízió 900 millió euró adósságát. Saban ezenkívül ajánlatot fog tenni a többi részvényre is, jövőre pedig 280 millió euró összegű tőkeemelést tervez. Mindent egybevéve az ajánlat 2,2 milliárd euróra értékeli a ProSiebenSat.1-t. A milliárdos tegnap úgy nyilatkozott, hogy a szerződést legkésőbb holnap aláírják. Saban két hónapja már közel volt ahhoz, hogy megvegye a ProSiebenSat.1-t, de akkor nem sikerült megegyezni a hitelezőkkel a pénzügyi részleteket illetően. A 72 százalékos csomagra a brit Apax Partners befektetési társaság is ajánlatot tett, méghozzá 35 millió euróval magasabbat a Sabanénál. A bankok mégis az amerikai ajánlatot fogadták el, mert az Apax csak most kezdett volna hozzá az átvilágításhoz, amin Saban már túlvan, s ez hónapokkal késleltette volna az eladást.