Tavalyig világszerte 7100 milliárd dollárt tett ki a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) kumulált értéke, ez több mint tízszerese az 1980-asnak - derül ki az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési hivatalának (UNCTAD) jelentéséből. A beszámoló szerint, amelynek részleteit csak később hozzák nyilvánosságra, a teljes FDI-vagyonból 4600 milliárd a fejlett országokban található, ennek az összegnek a felén három ország osztozott: az Egyesült Államok 1350, Nagy-Britannia 639 és Németország 452 milliárd dollárral.
Kína 1990-ben még csak a tizenhetedik volt a rangsorban, tavaly viszont már a negyedik helyre került 448 milliárd dollárnyi kumulált FDI-vel, megelőzve olyan nagy tőkevonzó országokat, mint Franciaország és Hollandia. A kínai szám Hongkong nélkül értendő, a volt brit gyarmat az ötödik helyen áll a listán 433 milliárd dollárral. A fejlődő országok közül nagyot lépett előre Brazília is, amely 236 milliárd dollárral az 1990-es tizennegyedikről a nyolcadik helyre jött fel, Kanada és Spanyolország elé. A szocializmus bukása óta meredeken nő az FDI a közép- és a kelet-európai országokban is, a kumulált érték 1990-ben mindössze hárommilliárd dollár volt, 2002-re viszont 188 milliárdra nőtt. Ennek azonban több mint a fele négy országra jut: a sort Csehország vezeti 38 milliárd dollárral, utána következik holtversenyben Magyarország és Oroszország 24-24 milliárddal, majd az olajban gazdag Kazahsztán 15 milliárddal. A világ 49 legkevésbé fejlett - többségében afrikai - országára tavaly is a kumulált globális FDI két százaléka jutott, ugyanúgy, mint 1980-ban. A kifelé irányuló befektetések terén az Európai Unió a legaktívabb, amelynek országaiból - az unión belüli ügyleteket is ide számítva - 3400 milliárd dollár áramlott külföldre FDI formájában 1980 óta, míg az Egyesült Államokból csak 1500 milliárd dollár.
