Nem okozott nagy kárt az áramszünet
Az USA gazdaságában várhatóan nem okoz komolyabb visszaesést a múlt hét végi példátlan méretű áramkimaradás, de a három távvezetékszakasz meghibásodása nyomán kialakult válság rávilágít az áramszektor sebezhetőségére, ami az infrastrukturális beruházások elmaradásának következménye.
Adócsökkentés Németországban
A német kormány tegnap elfogadta a jövedelemadók csökkentéséről, a munkanélküli segélyek és a helyi adók rendszerének átalakításáról szóló javaslatokat. Az intézkedések célja a gazdaság ösztönzése és az önkormányzatok forrásainak bővítése.
Agrármegállapodás az EU és az USA között
Az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői elvi megállapodásra jutottak az agrárkereskedelmi liberalizáció folytatásáról. A 146 tagországot tömörítő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a 2001 őszén kezdődött dohai forduló félidejénél, szeptember 10. és 14. között a mexikói Cancúnban tartja miniszteri csúcstalálkozóját, amelynek legfőbb témája az mezőgazdasági termékek kereskedelme lesz, így a mostani megállapodás kulcsfontosságú lehet az értekezlet sikere szempontjából. A WTO genfi központjában kötött egyezség részleteit lapzártánkig nem hozták hivatalosan nyilvánosságra, a Reuters által megszerzett háromoldalas dokumentumból azonban kiderül, hogy egyelőre csak keretmegállapodásról van szó, amely nem tartalmaz konkrét számokat. A közös javaslat értelmében a korábbi, uruguayi forduló során elhatározottnál nagyobb mértékben kell csökkenteni a kereskedelmet torzító agrártámogatásokat, mégpedig úgy, hogy azok az országok, amelyek nagyobb támogatást adnak, nagyobb mértékű csökkentést hajtanak végre. Az agrárvámok esetében a gazdagabb országokat valamennyi tarifa mérséklésére köteleznék, ez azonban kiegészül azzal, hogy bizonyos termékek esetében agresszívabban csökkentik, sőt esetenként teljesen meg is szüntetik a vámokat. Ugyanilyen vegyes szisztémában csökkentenék az exportszubvenciókat és az exporthiteleket. Bennfentesek úgy vélik, az egyezség jó tárgyalási alapot jelenthet a cancúni értekezlethez, ugyanakkor valószínűnek tartják, hogy a cairnsi csoporthoz tartozó nagy agrárexportőr országok – amelyeknek a liberalizációhoz a legtöbb érdekük fűződik – kevesellni fogják a vámok és a támogatások javasolt mérséklését.
Csődbe ment a Penthouse kiadója
Egy manhattani bíróságon fizetésképtelenséget jelentett, s egyben védelmet kért hitelezői elől a Penthouse című erotikus magazint kiadó amerikai General Media Inc. A Penthouse International Inc.-hez tartozó, 85 százalékban a Penthouse magazint alapító Bob Guccione tulajdonában lévő General Media két évvel ezelőtt már csak adósságainak átütemezésével tudott életben maradni, mostanra azonban megoldhatatlanná vált a tőketartozás és a kamatok negyedéves törlesztése. A csődbeadvány szerint a cég vagyona és adóssága egyaránt 50 és 100 millió dollár között van. A szerkezetátalakítási igazgatóvá most kinevezett Scott Avila szerint a bukás nagyrészt a férfimagazinok társadalmi megítélésében bekövetkezett változásnak, valamint a videokereskedések, a kábeltévé és az internet terjedésének tudható be. Az 1965-ben alapított Penthouse magazin árbevétele az elmúlt tíz évben több mint a felével zuhant, tavaly már csak 53,8 millió dollár volt. A Penthouse 530 ezer példányban jelenik meg, szemben a Playboy 3,2 milliós példányszámával. A General Media fizetésképtelensége nem érinti a magyar Penthouse-t, amelyet az Esti Hírlap Kiadó és Vagyonkezelő Rt. jelentet meg.
Ford-főnök kerül a FIAT Auto élére
Olasz lapértesülések szerint a Ford Europe elnöki és operatív igazgatói posztjáról lemondott Martin Leach veszi át az olasz FIAT S.p.A. csoport autóipari üzletágának, a FIAT Autónak az irányítását. Az Il Giornale és a La Reppublica szerint a FIAT Auto, amelynek éléről az év végén vonul nyugdíjba Giancarlo Boschetti, már korábban megkereste Leachet, aki akkor még habozott elfogadni az ajánlatot, most azonban, a Ford of Europe-tól való távozása után már igent mondott az olaszoknak. A FIAT nem kommentálta a hírt. A 46 esztendős Leach kedden vált meg tisztségétől, egy hónappal azután, hogy a Ford Motor Co. európai részlege 525 millió dollár adózás előtti veszteséget jelentett a második negyedévre. Egy évvel korábban a veszteség csak 18 millió dollár volt, de a New York Timesnak nyilatkozó források szerint a több mint két évtizedig a Fordnál dolgozó Leach önszántából távozott a cégtől, nem kényszerítették lemondásra. A Ford of Europe nem foglalja magában a szintén a Ford által gyártott más európai márkákat, a Jaguart, a Land Rovert, a Volvót és az Aston Martint, ezek a Premier csoportba tartoznak, amely az idei második negyedévben 166 millió dollár adózás előtti nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 122 milliós veszteséggel. Leachnek aligha lesz könnyebb dolga a FIAT Auto élén, mint a Fordnál, hiszen az olasz autógyár krónikusan veszteséges, és nincs kellő forrása modellkínálatának alapos megújításához, ami a talpra állás kulcsa lehetne.
Utolsó megegyezési kísérlet a WTO-csúcs előtt
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) legnagyobb tagországainak tisztviselői monstre tanácskozássorozatot kezdtek tegnap Genfben, hogy a mexikói Cancúnban szeptember 10. és 14. között - a dohai forduló félidejénél - sorra kerülő miniszteri csúcsértekezletig valamilyen előzetes megállapodásra jussanak a kereskedelmi liberalizáció folytatásáról. A várhatóan hetekig elhúzódó megbeszélések középpontjában a mezőgazdaság áll, és a siker attól függ, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok képes lesz-e közös nevezőre jutni. Az agrárkereskedelmi liberalizáció három pillérét a vámok, a belföldi szubvenciók és az exporttámogatások csökkentése alkotja. A vámok tekintetében az USA - a nagy agrárexportőrökkel, így többek közt Kanadával és Ausztráliával a háta mögött - egységesen alacsony vámtarifák bevezetését javasolja világszerte, míg az EU, Japán és mások ugyanazt az egyforma százalékpontos vámleszállítást szorgalmazzák, amelyről az 1994-es uruguayi fordulóban is megállapodtak. E megoldással ugyanis a vámjaik még mindig relatíve magasak maradnának. A közös agrárpolitika júniusban elfogadott reformjával az EU lépést tett - ha nem is túl nagyot - a szubvenciók mérséklése felé, ám Washington e téren is a radikálisabb megközelítés híve. Az amerikai javaslat szerint a támogatáscsökkentések nagyságát a mezőgazdasági termelés arányában kellene megállapítani. Így a termelés 5 százalékának megfelelő csökkentés nyomán az EU és az USA egyaránt mintegy 10-10 milliárd dollárt fordítana évente belföldi szubvenciókra, szemben a mostani 42, illetve 19 milliárddal. Ez az elképzelés az EU számára nyilván túl drasztikus, emellett az is rontja a megállapodás esélyeit, hogy Washington a múlt héten panaszt tett a WTO-nál az EU-val szemben a génkezelt élelmiszerek importjának tilalma miatt.
Hoppon maradt a DT
A Deutsche Telekom (DT) egyelőre nem tudott túladni Fülöp-szigeteki érdekeltségén. A DT számára az adósságcsökkentési terv miatt fontos eladás állítólag a kért ár miatt hiusult meg.
Külföldön erősít a Hyundai
Éves összevetésben 42 százalékkal, 1260 milliárd vonra javította üzemi nyereségét az idei első félévben a dél-koreai Hyundai Motor Co., nettó profitja pedig 11 százalékkal, 998,5 milliárd vonra emelkedett (1 dollár=1181 von). A növekedésben annak is szerepe van, hogy az autógyárnak tavaly több száz milliárd vont kellett elkülönítenie a garanciális költségekre, de a nettó nyereség így is 150 milliárd vonnal nagyobb a Dow Jones elemzői konszenzusánál. A Közép-Európában összeszerelő üzem létesítését tervező - a lehetséges célpontok közt Magyarországot is számon tartó - Hyundai árbevétele tíz százalékkal, 12,67 ezer milliárd vonra, az eladott autók száma 12 százalékkal, 971 ezer darabra nőtt az első félévben. A tíz százalékban a német DaimlerChrysler AG tulajdonában lévő autógyár belföldi eladásai 11 százalékkal, 343 ezer darabra estek vissza, a külföldi értékesítés viszont - az export és a külföldön gyártott autók eladása - 30 százalékkal, 628 ezer darabra emelkedett. Különösen látványosan nőtt az értékesítés Európában, az itt eladott 141 ezer darab autó 35 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az észak-amerikai eladások 18 százalékkal, 266 ezer darabra nőttek.
A vártnál nagyobb az olajkereslet
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felfelé korrigálta a világ olajkeresletére vonatkozó prognózisát, az új előrejelzés szerint a napi átlagos kereslet 2003-ban 78,4 millió, 2004-ben 79,5 millió hordó lesz, 400-400 ezer hordóval magasabb a korábbi számnál. Az IEA egyszersmind a 2001-re és 2002-re vonatkozó becsléseit is megemelte, ami elemzők szerint adalékul szolgál annak megértéséhez, miért voltak olyan magasak az olajárak az elmúlt két évben; 2001 óta a hordónkénti ár egyszer sem csökkent 25 dollár alá. Az IEA szerint a korábban vártnál erősebb idei kereslet miatt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) - amely a világpiac harmadát látja el - nyomás alá kerülhet, hogy fokozza kitermelését. A kartell ármechanizmusa szerint félmillió hordóval kellene növelni a kitermelést, ha az OPEC-olajfajtákból képzett ár húsz egymást követő munkanapon át meghaladná a hordónkénti 28 dollárt; pénteken az ár már hatodik napja e fölött volt. A globális kereslet kielégítéséhez az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben egyaránt napi 700-700 ezer hordóval több OPEC-olajra lenne szükség a korábban kalkuláltnál. 2004 egészében azonban gyengül a világpiac OPEC-függése, ugyanis míg a napi 79,5 millió hordós átlagkereslet 1,05 millió hordóval magasabb lesz az ideinél, addig az OPEC-hez nem tartozó országok előreláthatóan napi 1,36 millió hordóval növelik kínálatukat.
Valószínűleg nem nőtt az eurózóna gazdasága
Az első negyedévi 0,1 százalékos negyedéves szintű növekedés után az év második három hónapjában valószínűleg stagnált az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) - derül ki a Bloomberg által elemzők körében készített felmérésből. Az Eurostat csütörtökön hozza nyilvánosságra az előzetes, részben még becsléseken alapuló valutauniós GDP-adatot. Az Európai Unió brüsszeli bizottságának legutóbbi, július 10-i prognózisában az állt, hogy a GDP mind a második, mind a harmadik negyedévben 0 és 0,4 százalék közti mértékben nő. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint az április-júniusi negyedév volt a ciklus mélypontja, s az év második felére már némi javulás várható. A konszenzus szerint a harmadik negyedévben 0,2, a negyedikben 0,4 százalékkal gyarapszik az eurózóna mintegy 7,2 ezer milliárd euró értékű gazdasága. Az alacsony kamatok és az amerikai gazdaság gyorsabb erősödése mellett javítja a kilátásokat az is, hogy a vállalatok mostanra túljutottak a költségek csökkentésén - hangoztatta Christoph Leitl, a több mint 15 millió európai céget képviselő brüsszeli Eurochambres elnöke. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, Olaszország tíz év után recesszióba jutott az első félévben (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 11., 2. oldal) és valószínűleg recesszióba sülylyedt a német gazdaság is. Az első negyedévben a német GDP 0,2 százalékkal csökkent, amit a második negyedévben mind a Bloombergnek, mind a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint 0,1 százalékos gyengülés követett. Jó eséllyel Németországban is a második negyedév jelentette a mélypontot, az indexek ugyanis fellendülést ígérnek a második félévre, bár ennek mértéke alighanem igen szerény lesz.
