A vasárnapi svédországi népszavazáson a hivatalos végeredmény szerint rendkívül magas, 81,2 százalékos részvétel mellett a szavazók 56,1 százaléka mondott nemet az euró bevezetésére, s csak 41,8 százalékuk támogatta azt (2,1 százaléknyi szavazólapot üresen dobtak be). Az elutasítás ténye nem meglepő, a különbség viszont váratlanul nagy, miután sokan arra számítottak, hogy az európárti Anna Lindh külügyminiszter múlt heti meggyilkolása után e tábor legalábbis csökkenteni tudja hátrányát. A nagy különbséggel magyarázható, hogy bár a piac számított az ellenzők győzelmére, tegnap délelőtt a svéd korona több mint egy százalékot gyengült az euróhoz képest a pénteki 9,11-os záró árfolyamról, a nap végére azonban gyakorlatilag ledolgozta a visszaesést. Elemzők szerint a svéd valuta pár napig még ingadozhat, de hosszabb távon a népszavazás kimenetele nem lesz számottevő tényező.
Romano Prodi, az EU brüsszeli bizottságának elnöke csalódásának adott hangot, s a svéd tévének nyilatkozva kijelentette, hogy a közös pénz elutasítása nyomán gyengülni fog Svédország befolyása. A bizottság közleménye szerint Brüsszelben remélik, hogy Svédországban az európrojekt nem kerül le a napirendről. Nagy-Britanniában az eurószkeptikusok érthető örömmel fogadták a svéd eredményt, s elemzők úgy vélik, nullára zsugorodott annak az esélye, hogy a brit kormány még a mostani, 2006-ig tartó választási ciklusban referendumot írjon ki az euró bevezetéséről.
A svéd népszavazást - amely a kormány szerint leghamarabb 2010-ben ismételhető meg - nem a legjobban időzítették, hiszen a bizonytalan szavazókat aligha nyerték meg az eurózóna gazdaságának gyengélkedéséről és a költségvetési gondokról szóló hírek. Míg az euróövezet gazdasága idén előreláthatólag legfeljebb 0,5 százalékkal bővül, addig Svédországban 1,4 százalékos növekedés várható. A munkanélküliség 5,3 százalékos, szemben az eurózóna 8,9 százalékos átlagával, a büdzsé pedig 1997 óta szufficites. A svédek többsége attól tartott - főleg a nők - , hogy a valutauniós tagsággal gyengülne a jóléti rendszer és emelkednének az árak. E félelmekkel szemben elégtelennek bizonyult az üzleti vezetők és a kormány érvelése, amely szerint gazdaságilag és politikailag előnyösebb egy nagy valutaközösséghez tartozni. Az Ericsson és más svéd nagyvállalatok korábban figyelmeztettek: nemleges döntés esetén nem kizárt, hogy más országba költöznek át.
Papp Zoltán