Papp Zoltán

Eltűnt az egyik leggazdagabb kínai

A sanghaji tőzsde tegnapi közlése szerint a 600 millió jüanos saját tőkével szemben legalább 1,7 milliárd jüannyi (1 dollár = 8,276 jüan) adósságot halmozott föl a Xinjiang Hops Co. Ltd. sörgyár, a vállalat elnökének, az ujgur nemzetiségű Aikelamu Aisajufunak pedig több mint egy hete nyoma veszett. Aisajufu Kína prominens üzletemberei közé tartozik, az Asiamoney pénzügyi lap októberben az ország leggazdagabb embereinek listáján a huszonkettedik helyre rangsorolta őt. A Hops a harmadik legnagyobb szereplő a kínai sörpiacon, de érdekelt az ingatlanüzletben és a biotechnológiában is. A hatóságok lefoglalták annak a 26 százalékos részvénycsomagnak a kétharmadát, amelyet az Aisajufu által ellenőrzött Xinjiang Hengyuan Investment birtokolt a sörgyárban. Aisajufu eltűnése nem okozott megdöbbenést Kínában, az ottani újgazdagok ugyanis elég gyakran keverednek botrányba. A szintén ujgur, mosónőből milliárdossá feltört Rebija Kadirt 2000-ben ítélték 8 évi börtönre, mert államtitkokat árult el külföldi intézményeknek - a Reuters szerint újságkivágásokat küldött az Egyesült Államokban élő férjének. Legutóbb szeptemberben gyanús hitelügyletei miatt őrizetbe vették az ország tizenegyedik leggazdagabb emberét, Csu Cseng-ji sanghaji ingatlanmágnást. Nála jobban járt a nem meghatározott gazdasági bűnökkel vádolt autógyáros Jang Zsong, akinek sikerült az Egyesült Államokba menekülnie. Júliusban viszont 18 évi börtönbüntetésre ítélték Jang Bin üzletembert, aki a tervek szerint egy észak-koreai szabadkereskedelmi zónát vezetett volna. A jövőben alighanem számos hasonló eset lesz, a kormány ugyanis nyílt harcot hirdetett a társadalmi stabilitást veszélyeztető gazdasági visszaélések ellen.

Lengyel leminősítés

A zloty tegnap fél százalékot gyengült a dollárral és az euróval szemben, miután a Standard & Poor's hitelminősítő intézet a deficit és az államadósság növekedésére hivatkozva a hosszú lejáratú szuverén zlotyadósság besorolását A-ról A mínuszra, a rövid lejáratúét A-1-ről A-2-re rontotta. A küladósságok besorolása nem változott, a rájuk vonatkozó kilátás továbbra is negatív. Az S&P szerint az államháztartási hiány jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékára szökik fel az idei 6,1 százalékról, 2005-ben és 2006-ban pedig 7 százalék körül lesz, az államadósság 2004-ben meg fogja haladni a GDP 55 százalékát, 2006-ban pedig 60 százalékát.

Abramovics a következő célpont

A letartóztatott Mihail Hodorkovszkij volt Jukosz-vezér után Roman Abramovics, a Szibnyefty olajtársaság - és újabban a brit Chelsea futballklub - tulajdonosa került az orosz hatalom célkeresztjébe. Vlagyimir Jugyin, az orosz parlament képviselője levelet írt az ügyészségnek, amelyben azt állítja, hogy a Szibnyefty 1995. végi privatizációjakor Abramovics törvénytelenül jutott hozzá a részvényekhez. Jugyin ezért vizsgálatot kér és a Szibnyefty-részvények befagyasztását sürgeti. Hónapokkal ezelőtt Jugyin volt az, akinek kezdeményezésére az ügyészség vizsgálatot indított a Jukosz ellen. Abramovics az idén eladta a Szibnyefty 92 százalékát, de megtartott részvényei és Jukosz-érdekeltsége folytán 25 százalékos tulajdonrésze lesz a két társaság fúziójából létrejövő JukoszSzibnyeftyben. A Moody's hitelminősítő intézet tegnap a Hodorkovszkij letartóztatás nyomán kialakult bizonytalanságra hivatkozva negatívra változtatta a Jukosz és a Szibnyefty Ba1, illetve Ba2 hitelbesorolásának kilátásait. Részben emiatt a Jukosz árfolyama 4 százalékot gyengült, de ebben az is közrejátszott, hogy Vitalij Artyukov, a természeti erőforrások minisztere közölte: visszavonhatják a Jukosz kőolaj-kitermelési engedélyeinek egy részét. Indoklása szerint a minisztérium számára nem megfelelő partner egy olyan vállalat, amelynek részvényei 44 százalékát az ügyészség befagyasztotta. Az USA-ban a konzervatív politikusok kezdenek nyomást gyakorolni George W. Bush elnökre, hogy büntesse meg Vlagyimir Putyin orosz államfőt a Jukosz-ügy miatt. John McCain szenátor, aki 2000-ben Bush riválisa volt az elnökjelöltségért folyó harcban, például azt követeli, hogy az Egyesült Államok ne hívja meg Putyint a következő G8-csúcstalálkozóra és függessze fel a hitelgaranciákat.

Megugrott az Adidas nyeresége

Az árbevétel csekély csökkenése ellenére is jelentősen növelni tudta nyereségét a harmadik negyedévben a német Adidas-Salomon AG. A világ második legnagyobb sportruházat- és sportszergyártója 270 millió euró üzemi nyereséget jelentett, ez 11,2 százalékkal jobb az egy évvel korábbinál, a 150 millió eurós nettó nyereség pedig 14,5 százalékos növekedést jelent és tízmillió euróval meghaladja az előzetes piaci konszenzust. Az árbevétel 0,8 százalékkal, 1,85 milliárd euróra csökkent. Az eredmények közzétételével egyidejűleg a társaság megerősítette korábbi prognózisát, amely szerint az év egészére a tavalyinál 5 százalékkal nagyobb árbevételt és 10-15 százalékkal magasabb nettó nyereséget vár. A harmadik negyedévi adatokat némileg beárnyékolja az Adidas egyesült államokbeli teljesítménye. A kereslet gyengülése miatt a megrendelési hátralék éves viszonylatban 35 százalékkal, az árfolyamváltozások hatásait nem tekintve 23 százalékkal esett. A vállalat ezért úgy döntött, hogy 2004 első negyedében nagyszabású reklámhadjáratot indít az eladások felfuttatása érdekében. A kampány globális lesz, de fő célpontja az Egyesült Államok, ahol az Adidas öt év óta most először kezd ilyen akciót.

Meglepően jó a Toyota eredménye

Az egy évvel korábbihoz képest nem kevesebb mint 23 százalékkal, 524,5 milliárd jenre növelte nettó nyereségét az üzleti év szeptemberrel zárult első felében a Toyota Motor Corp. (1 dollár = 109,67 jen). Japán legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb autógyára ezzel alaposan rácáfolt a várakozásokra, az elemzők ugyanis a tavaly első félévivel megegyező nyereséget valószínűsítettek. A 767,8 milliárd jenes üzemi eredmény 12 százalékkal, a 8224 milliárd jenes árbevétel nyolc százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A világ legnagyobb - 111 milliárd dolláros - tőzsdei értékű és messze legnyereségesebb autógyára elsősorban az amerikai piacon villogott, ahol 10,4-ről 11,2 százalékra bővítette piaci részesedését. A jennek a dollárral szembeni erősödését ellensúlyozta az euróhoz viszonyított gyengülés, s a nyereségesség javulásához nagyban hozzájárult a 110 milliárd jen megtakarítást eredményező költségcsökkentés is. Kevésbé látványos, de azért biztató fejleményről számolt be a FIAT S.p.A. Az olasz autógyár októberben a belföldi piacon 29,6 százalékra növelte részesedését az egy évvel korábbi - a történelmi mélyponthoz közeli - 28,6 százalékról. A tárgyhónapban a vállalat két új modellje, a Punto és a Panda fogyott a legjobban, s ha ez így folytatódik, a FIAT 2005-re már nyereséges lehet. Nem dicsekedhetnek viszont hazai szereplésükkel az amerikai autógyárak, októberben ugyanis a General Motors Corp. és a Ford Motor Co. egyaránt veszített piaci részesedéséből, s csak a DaimlerChrysler AG tudott javítani. Az első tíz havi adat azonban mindhárom vállalat esetében romlásról tanúskodik éves összevetésben: a GM részesedése 28,5 százalékról 28, a Fordé 21,5-ről 20,9, a DaimlerChrysleré 14,4-ről 14,1 százalékra csökkent. Eközben a japán autógyárak 27,6-ről 29, az európaiak 6,8-ről 7,1, a dél-koreaiak 3,8-ről 3,9 százalékra növelték a maguk részesedését.

Meglódult az eurózóna feldolgozóipara

A szeptemberi 50,1-ről októberben 51,3 pontra, tehát jóval a növekedés és a zsugorodás közti határt képező 50 pont fölé emelkedett az euróövezet beszerzési menedzserindexe (PMI). A háromezer vállalat megkérdezésén alapuló, a Reuters megbízásából az NTC Research által készített index szeptembert megelőzően hat hónapig 50 pont alatt volt, s a mostani értéknél magasabbat tavaly júliusban regisztráltak utoljára. Chris Williamson, az NTC vezető közgazdásza szerint a javulás elsősorban annak tulajdonítható, hogy a beruházási javak iránt egyre erősebb kereslet mutatkozik az Egyesült Államokból és Ázsiából. Elemzők szerint az új megrendelések növekedése egyszersmind azt jelenti, hogy az eurózóna gazdaságának ötödét kitevő feldolgozóiparban tartós expanzió kezdődött. Az euróövezet három legnagyobb gazdaságában egyaránt 50 pont felett van az októberi index. A német mutató a szeptemberi 50,2-ről 51,2 pontra emelkedett, ami tavaly február óta a legmagasabb érték. A francia és az olasz feldolgozóiparban héthavi csökkenés után megfordult a trend, a francia PMI a szeptemberi 48,6-ről 51, az olasz 49,8-ről 51,8 pontra javult. Az eurózónán kívüli Nagy-Britanniában egy ponttal, 54,2-re nőtt az index, ez 1999 decembere óta a legjobb adat.

A világ legnagyobb tévégyártója jön létre

A kínai TCL International és a francia Thomson vegyesvállalatban egyesítik tévé- és DVD-gyártó tevékenységüket, az új cég világelső lesz a televíziók gyártásában.

A bordeaux-i nem ismeri a politikát

Bármennyire elítélik is a francia külpolitikát az Egyesült Államokban, a bordeaux-i boroknak láthatóan nem árt, sőt kimondottan jót tesz a nemzetközi helyzet fokozódása. A bordeaux-i bortanács most közzétett jelentése szerint a 2003 júliusával zárult értékesítési évben - vagyis az Irak kapcsán kialakult konfliktus idején, amikor az Egyesült Államokban még a törvényhozás egyes tagjai is a francia termékek bojkottját proponálták - az USA lett a régióból származó borok legnagyobb felvevőpiaca, megelőzve a korábban vezető Németországot. Az előző évhez képest nem kevesebb mint 77 százalékkal ugrott meg az amerikai piacon eladott bordeaux-i nedűk értéke, volumenben számolva pedig 20 százalékos volt a növekedés. A látványos javulás elsősorban a 2000-es évjáratnak köszönhető, ebből ugyanis - mint ezredfordulós borból - különösen sok fogyott az USA-ban.

Politikai kedvezményezettek kapják az iraki szerződéseket

Az Egyesült Államok képviselőháza 277-139 arányban megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely összesen 84,5 milliárd dollárt irányoz elő iraki és afganisztáni kiadásokra. Az összegből 64,7 milliárd megy el a katonai tevékenység finanszírozására, 18,6 milliárd az iraki és 1,2 milliárd az afganisztáni újjáépítésre. A számok nem teljesen egyeznek a George W. Bush által kértekkel, az elnök ugyanis a katonai feladatokra 65,1 milliárd, az iraki rekonstrukcióra 20,3 milliárd, az afganisztáni célokra viszont csak 800 millió dollárt igényelt - írta a Dow Jones. Elemzők szerint azonban Bush így is alá fogja írni a törvényt. A szenátus korábbi javaslata szerint az iraki újjáépítésre szánt pénz felét hitelként nyújtották volna, ám Bush nyomására ezt vissza nem fizetendő támogatássá módosították. A szenátus előreláthatólag napokon belül megszavazza a képviselőházban most elfogadott változatot. Demokrata oldalról sokan bírálták a törvényt részint a költségvetési hiány növelése, részint a végrehajtás kongresszusi ellenőrzésének hiánya miatt. A közszféra működésével foglalkozó Center for Public Integrity nevű szervezet jelentése szerint az újjáépítési megbízásoknál előnyt élveznek a jó politikai nexussal rendelkező cégek és magánszemélyek. Eddig nyolcmilliárd dollár értékben hagytak jóvá iraki és afganisztáni szerződéseket hetven vállalat és személy részére, s ezek többsége annak idején támogatta Bush választási kampányát. A Reuters által ismertetett jelentés szerint a nyertes cégek 1990-től összesen 49 millió dollárt juttattak a két politikai pártnak és ezek jelöltjeinek. A Nemzetközi Fejlesztési Szervezetnél és a hadsereg műszaki parancsnokságánál tagadják, hogy a megbízások odaítélésekor politikai alapon favorizálnának cégeket.