Drasztikusan leszállította az eurózóna bruttó hazai termékének (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát az Európai Unió brüsszeli bizottsága. A tegnap kiadott őszi előrejelzés szerint a tizenkettek GDP-je idén 0,4, jövőre 1,8 százalékkal bővül, szemben a korábban valószínűsített 1, illetve 2,3 százalékkal. Ez utóbbi - a potenciális 2,5 százalékhoz már közeli - ütemet csak 2005-ben éri el a valutauniós gazdaság, köszönhetően a kedvező monetáris politikának, az alacsony kamatoknak, a globális fellendülésnek és a geopolitikai bizonytalanságok csökkenésének. A bizottság ugyanakkor figyelmeztet, hogy a vázolt forgatókönyvet több kockázati tényező is veszélyeztetheti, így a szerkezeti reformok leállása, az amerikai gazdaság egyensúlyvesztése, a közel-keleti feszültségek fokozódása, az ingatlanárak zuhanása, valamint az euró további erősödése; a prognózis egyébként azzal számol, hogy a dollár/euró árfolyam jövőre 1,16, 2005-ben 1,15 lesz.
A jelentés szerint az infláció fokozatosan csökken, az átlagos ráta idén 2,1, jövőre 2, 2005-ben pedig 1,75 százalék lesz. Kedvezőtlenebb a kép a foglalkoztatást tekintve, idén ugyanis 200 ezer állás szűnik meg az eurózónában - ez az első romlás 1994 óta -, így a munkanélküliségi ráta 8,9 százalékra nő. A gazdasági növekedés gyorsulása jövőre még nem hoz kedvező változást, a mutató előreláthatólag 9,1 százalékra emelkedik, majd 2005-ben visszasüllyed 8,9 százalékra. Külön foglalkozik a jelentés a költségvetési problémákkal, és valószínűnek tartja, hogy a német és a francia államháztartási (áht) hiány még 2005-ben is, tehát sorozatban már negyedik éve meg fogja haladni a stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos limitet, mégpedig 0,4, illetve 0,6 százalékkal. E két országhoz várhatóan csatlakozik Portugália és Olaszország is, 3,5, illetve 3,9 százalékos 2005-ös deficittel.
Az eurózónáénál lényegesen gyorsabb gazdasági növekedést prognosztizál a jelentés az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz országban, amelyek együttes GDP-je jövőre 3,8, 2005-ben 4,2 százalékkal gyarapodhat. A legerőteljesebb bővülés a balti országokban várható. Idén hat ország - köztük Magyarország - áht-hiánya haladja meg a 3 százalékot, a tízek átlagos hiánya 5 százalék lesz, de 2005-re ez 4,1 százalékra mérséklődik. A munkanélküliség terén a leendő tagok átlaga rosszabb az euróövezeténél, ugyanis 2005-ben még mindig 15 százalék lesz az állástalanok aránya.
Papp Zoltán