Az Európai Unióhoz jövő májusban csatlakozó tíz ország közül Lengyelország felkészültsége a leggyengébb - állapítja meg a brüsszeli bizottság november 5-én nyilvánosságra hozni tervezett országjelentése, amelyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. A bizottság szerint az EU-bővítésről meghozott koppenhágai döntés óta látványosan lassult a felkészülés, s alig fél évvel a belépés előtt több mint ötven területen tapasztalható lemaradás. A jogharmonizáció még viszonylag elfogadható, de a jogszabályok alkalmazása nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Az országjelentés az utolsó figyelmeztetés, ezt követően Brüsszel - néhány héttel a májusi dátum előtt - már szankciókat alkalmazhat, így életbe léptetheti a csatlakozási szerződés védelmi klauzuláit, kizárva Lengyelországot a közösségi politika bizonyos részeiből.
A helyzet a mezőgazdaságban a legrosszabb, a lemaradások miatt Lengyelország sok milliárd eurót veszíthet el a közvetlen agrárszubvenciókból és a strukturális alapok támogatásaiból. A 3500 húsüzemnek csak 2, a tejgazdaságoknak pedig 10 százaléka felel meg az unió exportfeltételeinek, s összesen egy intézet adhat ki az agrártermékek EU-beli forgalmazására feljogosító igazolásokat. A jelentés bírálja az autópálya-építések lassúságát és a távközlési liberalizáció gyakorlatát, katasztrofálisnak tartja az államvasutak finanszírozási helyzetét, súlyos elmaradásokra mutat rá a környezetvédelemben - így az ivóvíz minősége és a tájvédelmi övezetek kapcsán -, s megállapítja, hogy a vámhatóság még nem rendelkezik az EU-szabályoknak megfelelő vámkezelést lehetővé tevő informatikai rendszerrel. A hiányosságok sorát Danita Hübner EU-ügyekért felelős miniszter toldotta meg, aki a Reutersnak elmondta: félő, hogy a parlament az év végéig nem fogadja el a közbeszerzési törvényt, amelynek alapján pályázni lehet a strukturális uniós támogatásokra.
Papp Zoltán