Négymilliárd mobilhasználó 2015-re
Négymilliárd mobilhasználó 2015-re
Szálljon meg Armaninál!
A Giorgio Armani divattervező nevét viselő olasz csoport megállapodott a dubai Emaar Properties ingatlanfejlesztő céggel arról, hogy az elkövetkező hét évben tíz luxusszállodát és négy üdülőkomplexumot létesítenek a világ különböző pontjain. Az első Armani Hotel Dubaiban nyílik meg, utána olyan városok következnek, mint Milánó, London, Párizs, New York, Tokió és Sanghaj. Az Armani a szállodák belső kialakításáért lesz felelős, a beruházások költségét legnagyobbrészt az Emaar állja, több mint egymilliárd dolláros ráfordítással. Mohamed Ali Al-abbar, az Emaar elnöke szerint az Armani név a modern elegancia, a stílus és mindenekelőtt a kivételes minőség szinonimája. A huszonkilenc évvel ezelőtt divatházként induló Armani a közelmúltban egyszer már bővített profilján, amikor Armani Casa néven létrehozta lakberendezési tárgyakat tervező cégét. A luxusiparban egyébként nem ismeretlen az idegenforgalom felé való nyitás, hiszen az olasz Bulgari-ékszerház 2001-ben a Marriott-tal szövetkezett hét szálloda építésére, egy évvel korábban Ausztráliában nyílt meg egy Versace hotel, és Salvatore Ferragamo olasz divattervezőnek is van egy szállodája Firenzében.
Felkészületlenek az EU-tagságra a visegrádiak?
Brüsszeli körökben egyre nő az aggodalom amiatt, hogy az Európai Unió leendő tagjai közül a négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - a május 1-jei belépésig nem teljesíti az ígért reformokat - írja a Financial Times. A bizottság komoly problémákat lát az élelmiszer-biztonsággal, a szervezett bűnözés és az embercsempészet elleni küzdelemmel, valamint az uniós pénzek fogadásához szükséges adminisztrációval kapcsolatban. Az élelmiszer-biztonságért felelős David Byrne elrendelte, hogy Közép-Európában intenzívebben vizsgálják a vágóhidakat és a húsfeldolgozó üzemeket. Hivatala március végéig tervezi eldönteni, szükséges-e intézkedéseket hozni a többi tagállam fogyasztóinak védelme céljából. Byrne szóvivője a Financial Times kérdésére közölte: nem zárható ki, hogy alkalmazni fogják a csatlakozási szerződésben szereplő védzáradékokat, amelyekkel egyes termékeket vagy akár teljes szektorokat kitilthatnak az EU-n belüli exportból. A név nélkül nyilatkozó brüsszeli tisztviselőknek főleg Lengyelországgal van bajuk, úgy látják, hogy miután a tagság biztossá vált, Varsó elmulasztotta átvenni az EU-jogszabályokat. Danuta Hübner lengyel EU-ügyi miniszter szerint ez nem igaz, s bár a határidő szoros, tartják a menetrendet. Brüsszelben azért aggódnak, mert ha május 1. után pár hónapon belül valamilyen botrány kerekedik, az árnyékot vethet az egész bővítési folyamatra.
Újabb üzemet épít Kínában a Ford
Az amerikai Ford Motor Co. megállapodott a kínai Nanking vezetésével, hogy gépkocsi-összeszerelő üzemet létesít a városban. A világ harmadik legnagyobb autógyártójának ez lesz a második gyára Kínában, az elsőnél kedvezőbb helyen. A meglévő gyár ugyanis az ország nyugati részén fekvő Csungcsingban működik, a nankingi viszont közel van a prosperáló délkeleti régióhoz - mintegy 200 kilométerre esik Sanghajtól, a leggazdagabb kínai várostól -, és itt kvalifikált munkaerőt is könnyebb találni. Elemzők szerint a beruházás megközelítőleg egymilliárd dollárba kerülhet. A kínai személyautó-piacon tavaly már kétmilliónál több kocsi talált vevőre, ez évre pedig 40 százalékos növekedést várnak. A Reutersnak nyilatkozó elemzők szerint a Ford elkésett a második gyárral, és a kínai gazdaság felpörgéséből a két domináns szereplő, a 33 százalékos piaci részesedésű német Volkswagen és a tíz százalékot birtokló amerikai General Motors fog profitálni. A következő pár évben tízmilliárd dollárnyi beruházásra kerül sor a kínai autóiparban, így némelyek szerint az is kétséges, hogy a Ford - amelynek jelenlegi modelljei nem kimondottan versenyképesek - helyt tud-e állni a máris beindult árcsökkenés közepette.
Oroszország túlságosan olajfüggő(KIMARADT!!!)
Az orosz gazdaságnak a hivatalosan kimutatottnál jóval nagyobb részét alkotja az energetikai szektor és azon belül is főleg az olajipar, ami veszélyes függőséget teremt - állítja a Világbank jelentése. Míg a statisztikai hivatal szerint az energiaágazat 9 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), addig a Világbank 25 százalékra teszi ezt az arányt. A különbség abból adódik, hogy az olajtársaságok gyakran olcsón eladják a kitermelt mennyiséget a saját maguk által létrehozott kereskedőcégeknek, melyek azután piaci áron - a jogszabályi lehetőségek kihasználásával kevesebb adót fizetve - továbbadják azt, ám ennek során a Világbank szerint irreálisan magas hozzáadott értéket tüntetnek föl értékesítési szolgáltatás címén, miáltal a központi kimutatásban a valóságosnál kisebbnek látszik a tényleges olajforgalom. Az olajszektor domináns gazdasági szerepe azért veszélyes, mert így Oroszország nagy mértékben ki van téve egy esetleges áresésnek.
Távozni kényszerül a Coca-Cola vezére
Az év végén nyugdíjba vonul az amerikai Coca-Cola Inc. elnöke, akivel főként a cég lassú növekedése miatt elégedetlenek. Utódja a korábban a médiaüzletben dolgozó operatív igazgató lehet.
Szűkösebb lesz a svéd asztal?
A jelek szerint nem csupán az Európai Unió leendő tagországaiban okozott csalódást, hanem Svédországban is felszította a kedélyeket a stockholmi kormány elhatározása, hogy május 1-jétől korlátozza a csatlakozó országokból érkezők munkavállalását. A döntés mögött az a félelem áll, hogy sok új - főleg lengyel és balti - uniós állampolgár csak rövid időre lépne állásba, majd ezt követően a jóléti juttatásokból tartaná fönn magát. „A probléma azonban nem az, hogy a lengyelek kihasználnák jóléti rendszerünket, hanem hogy a svédek használják ki” - mondta a Reutersnak Krister Andersson, a munkaadói szövetség adóügyi szakértője, aki örül annak, hogy az EU-bővítés kapcsán reflektorfénybe kerülnek Svédország belső gondjai. A pénzügyminisztérium most közzétett jelentése szerint a svédek átlagosan kevesebb mint harminc évet dolgoznak, ám ennek az időnek nőnie kell, ha fenn akarják tartani a jóléti ellátások jelenlegi szintjét, mert az adóemelés vagy a hitelfelvétel nem jöhet szóba. Az államháztartás tavaly öt év után először deficites lett a jóléti kiadások növekedése miatt, s a kilátásokat rontja, hogy az aktívak és a nyugdíjasok aránya, amely most három az egyhez, 2050-re kettő az egyhez lesz. A jelentés szerint a termelékenység növelésével a gondok nem orvosolhatók, ezért szükséges bevándorlókkal is bővíteni a foglalkoztatottak arányát. Közgazdászok és üzletemberek azonban elkerülhetetlennek tartják az adók és a jóléti juttatások párhuzamos csökkentését is. Jelenleg a svédek elkölthető jövedelmének átlagosan egynegyedét teszik e juttatások, és az aktívak minden évben egy hónapot táppénzen töltenek, mivel nem nagyon ellenőrzi senki, hogy tényleg betegek-e. Egy előrejelzés szerint idén az állami táppénzkiadások 28 százalékkal, 147 milliárd koronára nőnek (1 euró = 9,18 svéd korona). Munkanélküli-segélyből és táppénzből a korábbi fizetés több mint kilencven százaléka is összejöhet, s Andersson úgy számol, hogy egy havi 15 ezer koronát kereső dolgozó naponta csak 56 koronával költhet többet, mint az, aki munkanélküli-segélyből él, az adóhatóság pedig napi 609 koronát nyel le. Ilyen adószint és ilyen nagyvonalú jóléti rendszer mellett nem lehet meggazdagodni - hangoztatja Robert Gidehag, az adófizetők szövetségének elnöke.
Otthon gyenge, külföldön erős a Kia
Tíz százalékkal, 705,4 milliárd vonra növelte tavaly nettó nyereségét a második legnagyobb dél-koreai autógyár, a Kia Motors Corp., amelynek anyavállalata, a vezető Hyundai Motor Co.-t is birtokló Hyundai Motor Group valószínűleg Szlovákiában vagy Lengyelországban hozza létre európai gyártóbázisát egy 1,1 milliárd dolláros beruházás keretében (1 dollár=1166 dél-koreai von). A vállalat árbevétele szerényebb mértékben, 5,6 százalékkal, 12,84 ezer milliárd vonra emelkedett. A belföldi és a külföldi értékesítés feltűnően különbözően alakult tavaly: a hazai piacon 27 százalékkal, 313 ezer darabra estek az eladások - amiben közrejátszott az autóvásárlási hitelek feltételeinek szigorodása is -, viszont az export 31 százalékkal, 579 ezer darabra nőtt, részben az euró erősségének köszönhetően.
Bárki mehet bogyót szedni Finnországba
Május 1-jétől az új tagok állampolgárai korlátozás nélkül vállalhatnak munkát a jelenlegi EU-ban - feltéve, hogy Írország a céljuk vagy Finnországban akarnak bogyós gyümölcsöket szedni. Ha máshol és másféle munkára vágynak, kisebb-nagyobb diszkriminációba ütköznek.
Kisajátítják a nagyok az ECB irányítását?
A négy legnagyobb valutauniós ország - Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország - pénzügyminiszterei azt fontolgatják, hogy az Európai Központi Bank hatfős igazgatótanácsában fenntartanak egy-egy helyet a maguk számára, amivel tartósan dominálni tudnák a pénzintézet irányítását. A nagyok elképzelésére a többiek egyelőre nem reagáltak, egyedül Finnország adott hangot egyet nem értésének, mondván, a kinevezésekről a kompetencia, nem a nemzetiség alapján kell dönteni. A kérdés rövidesen aktuálissá válik, ugyanis május végén lejár a spanyol igazgatósági tag, Eugenio Domingo Solans megbízása, és az a hír járja, hogy Madrid egy másik spanyolt szeretne látni a poszton José Maria Vinals jegybankár személyében. A kinevezésről az EU kormányfői tanácsa dönt, s ha az új tag csakugyan spanyol lesz, ez precedenst teremthet arra, hogy a 2005-ben lekösző Tomaso Padoa-Schippoát és az egy évvel később távozó Ottmar Issinget egy olasz, illetve német jegybankár kövesse. Elemzők szerint a tagság nemzeti alapokon való leosztása ellenkezne az ECB alapító elvével, amely szerint a banknak politikai beütés nélkül kell vinnie a monetáris ügyeket. Az említetteken kívül az igazgatóságnak tagja még a francia Jean-Claude Trichet elnök (2011-ig), a görög Lukasz Papademosz alelnök (2010-ig) és az osztrák Gertrude Tumpel-Guggerell (2011-ig). A testületnek az ECB operatív irányítása a feladata, de tagjai - a tizenkét országos jegybankelnökkel együtt - helyet foglalnak a kamatokról döntő 18 tagú kormányzótanácsban is. Az igazgatóságnak eddig csak ír, belga, luxemburgi és portugál tagja nem volt, de az írek és a belgák most javasolnak egy-egy jelöltet.