A jelek szerint nem csupán az Európai Unió leendő tagországaiban okozott csalódást, hanem Svédországban is felszította a kedélyeket a stockholmi kormány elhatározása, hogy május 1-jétől korlátozza a csatlakozó országokból érkezők munkavállalását. A döntés mögött az a félelem áll, hogy sok új - főleg lengyel és balti - uniós állampolgár csak rövid időre lépne állásba, majd ezt követően a jóléti juttatásokból tartaná fönn magát. „A probléma azonban nem az, hogy a lengyelek kihasználnák jóléti rendszerünket, hanem hogy a svédek használják ki” - mondta a Reutersnak Krister Andersson, a munkaadói szövetség adóügyi szakértője, aki örül annak, hogy az EU-bővítés kapcsán reflektorfénybe kerülnek Svédország belső gondjai.
A pénzügyminisztérium most közzétett jelentése szerint a svédek átlagosan kevesebb mint harminc évet dolgoznak, ám ennek az időnek nőnie kell, ha fenn akarják tartani a jóléti ellátások jelenlegi szintjét, mert az adóemelés vagy a hitelfelvétel nem jöhet szóba. Az államháztartás tavaly öt év után először deficites lett a jóléti kiadások növekedése miatt, s a kilátásokat rontja, hogy az aktívak és a nyugdíjasok aránya, amely most három az egyhez, 2050-re kettő az egyhez lesz. A jelentés szerint a termelékenység növelésével a gondok nem orvosolhatók, ezért szükséges bevándorlókkal is bővíteni a foglalkoztatottak arányát. Közgazdászok és üzletemberek azonban elkerülhetetlennek tartják az adók és a jóléti juttatások párhuzamos csökkentését is. Jelenleg a svédek elkölthető jövedelmének átlagosan egynegyedét teszik e juttatások, és az aktívak minden évben egy hónapot táppénzen töltenek, mivel nem nagyon ellenőrzi senki, hogy tényleg betegek-e. Egy előrejelzés szerint idén az állami táppénzkiadások 28 százalékkal, 147 milliárd koronára nőnek (1 euró = 9,18 svéd korona). Munkanélküli-segélyből és táppénzből a korábbi fizetés több mint kilencven százaléka is összejöhet, s Andersson úgy számol, hogy egy havi 15 ezer koronát kereső dolgozó naponta csak 56 koronával költhet többet, mint az, aki munkanélküli-segélyből él, az adóhatóság pedig napi 609 koronát nyel le. Ilyen adószint és ilyen nagyvonalú jóléti rendszer mellett nem lehet meggazdagodni - hangoztatja Robert Gidehag, az adófizetők szövetségének elnöke.
Papp Zoltán