A négy legnagyobb valutauniós ország - Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország - pénzügyminiszterei azt fontolgatják, hogy az Európai Központi Bank hatfős igazgatótanácsában fenntartanak egy-egy helyet a maguk számára, amivel tartósan dominálni tudnák a pénzintézet irányítását. A nagyok elképzelésére a többiek egyelőre nem reagáltak, egyedül Finnország adott hangot egyet nem értésének, mondván, a kinevezésekről a kompetencia, nem a nemzetiség alapján kell dönteni. A kérdés rövidesen aktuálissá válik, ugyanis május végén lejár a spanyol igazgatósági tag, Eugenio Domingo Solans megbízása, és az a hír járja, hogy Madrid egy másik spanyolt szeretne látni a poszton José Maria Vinals jegybankár személyében. A kinevezésről az EU kormányfői tanácsa dönt, s ha az új tag csakugyan spanyol lesz, ez precedenst teremthet arra, hogy a 2005-ben lekösző Tomaso Padoa-Schippoát és az egy évvel később távozó Ottmar Issinget egy olasz, illetve német jegybankár kövesse. Elemzők szerint a tagság nemzeti alapokon való leosztása ellenkezne az ECB alapító elvével, amely szerint a banknak politikai beütés nélkül kell vinnie a monetáris ügyeket.
Az említetteken kívül az igazgatóságnak tagja még a francia Jean-Claude Trichet elnök (2011-ig), a görög Lukasz Papademosz alelnök (2010-ig) és az osztrák Gertrude Tumpel-Guggerell (2011-ig). A testületnek az ECB operatív irányítása a feladata, de tagjai - a tizenkét országos jegybankelnökkel együtt - helyet foglalnak a kamatokról döntő 18 tagú kormányzótanácsban is. Az igazgatóságnak eddig csak ír, belga, luxemburgi és portugál tagja nem volt, de az írek és a belgák most javasolnak egy-egy jelöltet.
Gáti Tibor
Papp Zoltán