Az elkövetkező években a földgáz várhatóan visszaszorul az áramtermelésben a szén javára – állítja a legnagyobb turbinagyártókra hivatkozva a Financial Times. A német Siemensnél és a francia Alstomnál a következő tíz évre vonatkozó turbinamegrendeléseken belül 40 százalék a szén- és csak 25-30 százalék a gázüzemű berendezések aránya. Az iparágban világelső amerikai General Electric ennél kiegyensúlyozottabb megoszlásra számít, de szintén úgy látja, hogy a gáz szerepe csökkenni fog. A múlt évtized végén az új erőművek 60-70 százalékát építették gázüzeműre, a széntüzelésesek aránya csak 20-30 százalék volt. A mostani trendforduló mögött több tényező áll: a kőolajjal együtt a földgáz is drágul, az ellátásban fennakadások támadhatnak – amint azt az egész Európát érintő orosz–ukrán gázháború is példázta –, emellett az új technológiák révén csökkenthető a széntüzeléssel járó légszennyezés. Londonban tegnap 90 centtel, 63 dollár fölé emelkedett a kőolaj hordónkénti ára (New Yorkban kereskedési szünet volt), amit a nigériai és iráni fejlemények magyaráznak.
A Mozgalom a Niger-delta Felszabadításáért nevű szervezet közölte, hogy ötezer fegyveresével meg fogja bénítani a kitermelést a világ nyolcadik legnagyobb olajexportőr országában. Előzőleg lázadók újabb támadást intéztek a Shell egyik offshore kútja ellen. Napvilágot láttak olyan hírek, hogy a Shell teljesen kivonul a Niger-deltából, de a vállalat cáfolta ezt. Iránban Mahmud Ahmedinedzsád államfő meglebegtette, hogy leállítják az olajexportot, ha az országot az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idézik atomprogramja miatt. Ezzel napi 2,4 millió hordó esne ki a globális kínálatból.
Papp Zoltán