BUX 132426.66 1,03 %
OTP 42050 2,64 %
header

Papp Zoltán

04.
26.
23:59

Nincs garancia az uniós felzárkózásra

Május elsejével Európa politikailag egységesül, a gazdasági felzárkózásig azonban nagyon hosszú még az út – derül ki a Financial Times bővítési cikksorozatának első darabjából. Feltételezve, hogy az új tagok GDP-je két százalékponttal gyorsabban nő, mint Franciaországé, a legszegényebb Litvániának – amelynél Magyarország csak kevéssel áll jobban – 57 évébe, de a leggazdagabb Szlovéniának is 21 évébe telik a francia életszínvonal elérése. Ebben a tekintetben tanulságos a korábban az EU-hoz (illetve elődjéhez, az Európai Közösséghez) csatlakozó szegény országok gazdaságainak alakulása. Az 1986-os belépés óta Spanyolország gazdasága 1, Portugáliáé 1,5 százalékkal bővült gyorsabban Franciaországénál, így az egy főre jutó spanyol GDP a franciához képest 62-ről 74-re, a portugál 53-ról 68 százalékra emelkedett vásárlóerő-paritáson számolva. A két végletet Görögország és Írország jelenti. Az előbbi, amely 1981-ben lett EK-tag, nagyrészt a felelőtlen kormányzati tevékenység miatt 1995-ig csak távolodott a közösségi életszínvonaltól, s Franciaországhoz viszonyítva ma ugyanott áll, mint a belépéskor: 60 százalékon. Írország egy főre jutó GDP-je a csatlakozás évében, 1973-ban, 52 százaléka volt a franciának, s csak 16 évvel később érte el a 60 százalékot, ám a 90-es évek robbanásszerű expanziója nyomán ma már 110 százalék. Az ír példa azt is mutatja, hogy a siker kulcsa nem az uniós támogatás nagysága – hiszen ebből a 70-es és a 80-as években is jutott rendesen az országnak –, hanem a szabad kereskedelem, valamint a munkaerő és a tőke szabad áramlásának kihasználása, hiszen az ír gazdasági csoda jórészt a más tagországokból érkező működőtőke-befektetések következménye, míg Görögországban az ilyen befektetések alacsony szintje is felelős a konvergencia elmaradásáért.

Szerző(k):
Papp Zoltán
04.
26.
23:59

Minden téren javított a Commerzbank

Több mint négy százalékkal drágultak tegnap Frankfurtban Németország harmadik legnagyobb eszközállományú bankja, a Commerzbank AG részvényei, miután az egy évvel korábbinál látványosan jobb eredményt közölt az első negyedévre. Az első elemzői reakciók szerint az adatok kellemes meglepetést jelentenek, pontos előzetes várakozást azonban a hírügynökségek nem közölhettek, mivel a bank a tervezettnél több mint két héttel korábban hozta nyilvánosságra a számokat feltehetőleg azért, hogy javítsa pozícióját a hitelminősítő intézetekkel folytatott - várhatóan felminősítést hozó - megbeszéléseken. A pénzügyi befektetések egyenlegén kívül a Commerz összes mutatója javult, a legnagyobb mértékben - 36 százalékkal - a saját számlás kereskedés bevétele, de nem kell szégyenkezni a jutalékbevétel 15 százalékos emelkedése miatt sem. Kisebb mértékű, de nem kevésbé lényeges a működési költségek 6,4, valamint a kétes kintlevőségek után elkülönített tartalékok 5,6 százalékos csökkenése. Az elmúlt két esztendőben egyaránt veszteséges bank mostani, 254 millió eurós nettó nyeresége a legjobb eredmény 2000 harmadik negyede óta, s azt mutatja, hogy kezdenek beérni Klaus-Peter Müllermann vezérigazgató szerkezetátalakítási intézkedései. A Commerz ezzel együtt nem feltétlenül önállóan képzeli el a jövőjét, a vezérigazgató szerint még az idén beolvadhatnak a nagyobb rivális HVB Groupba, jóllehet erről konkrét tárgyalások még nem folynak.

Szerző(k):
Papp Zoltán
04.
23.
16:15

Kétsebességes a brit gazdaság(KIMARADT!!!)

Nagy-Britannia bruttó hazai terméke az első negyedévben 0,6 százalékkal gyarapodott a tavalyi utolsó negyedévhez képest a statisztikai hivatal előzetes adatokon alapuló közlése szerint. A ráta gyengébb az október–decemberben regisztrált 0,8 százaléknál és 0,1 százalékponttal elmarad az elemzői várakozásoktól is. Ugyanakkor az éves összehasonlításban kimutatott 3 százalékos növekedés nemcsak az előző negyedévi 2,7 százalékot haladja meg, de egyben a legmagasabb ráta 2000 harmadik negyede óta. A gazdaságban erős egyenetlenség mutatkozik az ipar és a nála jóval nagyobb szolgáltatási szektor között, az előbbi kibocsátása ugyanis a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,5 százalékkal csökkent, míg a szolgáltató szektor 0,8 százalékkal bővült. A kétsebességes fejlődés fejtörést okozhat a jegybanknak, hiszen egy kamatemelés tovább rontaná a régóta gyengélkedő ipar helyzetét. Márpedig elemzők valószínűnek tartják, hogy a tavaly november óta elrendelt két 25 bázispontos emelés után a jegybank májusban hasonló mértékben, 4,25 százalékra viszi fel az alapkamatot, mivel márciusban a kiskereskedelmi eladások éves összevetésben 6,4 százalékkal nőttek.

Szerző(k):
Papp Zoltán