Pápai Csaba

Pénzt kaphatunk az IMF-től a nyár végén

Az IMF igazgatótanácsa 250 milliárd dollárnyi különleges lehívási jog rendelkezésre állásáról döntött a héten, amely már augusztus végén elérhetővé válik a tagországok számára, amennyiben azt a szervezet kormányzótanácsa is jóváhagyja. A tartaléknövelő csomagból Magyarország - az ország IMF-kvótája alapján - mintegy 1,2 milliárd dollárral részesülhet - derül ki a Valutaalap honlapján közzétett tájékoztatásból. A döntésnek már a G20-ak áprilisi londoni találkozóján megágyaztak, amikor a fejlett és feltörekvő piaci országok képviselői úgy határoztak, 1100 milliárd dollárral növelik az IMF rendelkezésére álló keretet. Újdonságot jelent, hogy az egyes országok SDR-allokációját megközelítőleg 74 százalékkal megnövelő akció keretein belül lehívható jogok eladhatók, azaz valódi devizára válthatók.

Éves csúcson a világ tőzsdéi

A pozitív makroadatok és az újabb várakozásokon felüli vállalati jelentések tovább növelték a szűnni nem akaró optimizmust a világ tőzsdéin csütörtökön. A főbb európai parkettek kilencedik napja nyereséget mutatnak, amire három éve nem volt példa. Az FTSEurofirst 300-as index, amely már korábban áttörte 200 napos mozgóátlagát most kétszázalékos emelkedés után november óta nem látott szinten zárt, megcélozva a kilenc hónapja bevehetetlennek látszó technikai szintet is, míg a londoni parkett 1,5, a párizsi 2,1, a frankfurti pedig 2,5 százalékos emelkedést regisztrált a nap végére. A lendületet elsősorban a bankpapírok szolgáltatták azt követően, hogy a Credit Suisse az előrejelzéseket meghaladó nyereségről számolt be a második negyedévre vonatkozóan, maga után húzva a szektor többi tagját is. A Roche következő két évre vonatkozó pozitív előrejelzése is növelte a vásárlási kedvet. A tengerentúlon, ahol lapzártánkkor szintén jelentős, rendre két százalék fölötti emelkedést és az év eleje óta nem látott magasságokat jeleztek a mutatók, elsősorban a Ford és az eBay várakozásokon felüli második negyedéves teljesítménye adott okot az örömre. Elemzők a válságállónak tűnő autógyártó és az online aukciós cég eredményein keresztül igazolva látják várakozásaikat, miszerint nem csak a bankszektor tudott profitálni az elmúlt három hónapban tapasztalt pozitív korrekcióból. Meglátásukat csak tovább erősített az AT&T és a 3M szakértői prognózisokra szintén rácáfoló profitjelentése. A DJIA irányadó indexe a kereskedés félidejére átlépte a 9000-es szintet is, azt követően, hogy Washingtonban közölték: júniusban immár harmadik hónapja emelkedett a használt lakások értékesítése, amire 2004 óta nem volt példa. A nap vesztese a Moody's lett azt követően, hogy Warren Buffett közölte: csökkentette a cégben lévő tulajdonrészét.

Éves csúcson a világ tőzsdéi

A pozitív makroadatok és az újabb várakozásokon felüli vállalati jelentések tovább növelték a szűnni nem akaró optimizmust a világ tőzsdéin csütörtökön.

Az Magyar Telekom hóna alá nyúltak a befektetők

A BUX 2,8 százalékos emelkedéssel zárta a csütörtöki kereskedési napot, így 16 536 ponton végzett. A blue chipek mind a pozitív tartományban zártak.

Újabb pénzt kaphatunk az IMF-től

Az IMF igazgatótanácsa 250 milliárd dollárnyi különleges lehívási jog rendelkezésre állásáról döntött a héten. A Valutaalap 186 tagországa között szétosztásra kerülő likviditásnövelő csomagból Magyarország mintegy 1,2 milliárd dollárral részesülhet, már augusztus végén.

Az euró mellett dollárt akar a magyar kormány

Mérföldkőnek tartja a magyar eurókötvény kibocsátását a Citibank vállalati üzletágának a vezetője. Az állampapírokat többségében magas színvonalú, nem spekulatív befektetőknek sikerült értékesíteni, olyan alapkezelőknek, akik tartós befektetésként tekintenek a magyar államkötvényekre.

Tőzsdeóriásokkal tárgyal Varsó

A varsói értéktőzsde értékesítésével kapcsolatban a Deutsche Börse, a London Stock Exchange, a Nasdaq OMX és a NYSE Euronext képviselőivel tárgyalnak a pénzügyminisztérium képviselői - jelentette be a tárca szóvivője, aki közölte azt is, a kormány az értéktőzsde 74 százalékát kívánja értékesíteni. A térségben korábban dinamikusan terjeszkedő, jelenleg a BÉT 38 százalékát tulajdonló Wiener Börse (WB) nem tett ajánlatot a lengyel parkett felvásárlására, annak ellenére, hogy a Napinak idén márciusban nyilatkozó Michael Buhl, a WB vezérigazgatója akkor még úgy nyilatkozott: a felvásárlásra és az együttműködésre is nyitottak. Az 1991-ben alapított, tavaly 80 millió zloty nettó bevételt hozó varsói tőzsde értékesítésére azt követően szánta rá magát a lengyel kormány, hogy nyilvánvalóvá vált: a gazdasági visszaesés költségvetésre gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében szükség lesz az állami vagyon egy újabb részének értékesítésére. A varsói értéktőzsde még 2007-ben szerzett részesedést a bukaresti értéktőzsdében, s már ekkor jelezte: a szófiai parkettet is felvásárolná, amennyiben a bolgár kormányzat az értékesítés mellett dönt. Tavaly júliusban aztán további terjeszkedésbe fogott, amikor 25 százalékos tulajdont szerzett az ukrán Innex börzében. Varsó a tőzsdén kereskedett cégek számát tekintve a legnagyobb piac a régióban - 467 társaság részvényei forognak a parketten és az azt kiegészítő, a kisvállalatok számára fenntartott NewConnect kereskedési platformon. Lengyelország 100 milliárd dolláros tőzsdei összkapitalizációjával Oroszország és Törökország után a harmadik legnagyobb feltörekvő piaci szereplő.

Jó kezekbe kerültek az új magyar eurókötvények

Rendkívül sikeresnek értékeli a Citibank vállalati üzletágának vezetője, Balássy László a bank által az ING Groep közreműködésével szervezett magyar eurókötvény-kibocsátást, olyannyira, hogy akár még az idén újabb követheti. Az eredetileg 500 millió euróra tervezett, majd a kiemelt érdeklődésre számot tartó aukció során végül az államnak egymilliárd eurós extra bevételt jelentő ötéves benchmark kötvény kibocsátására jelentős, háromszoros túljegyzés mellett került sor július első felében. Az aukciót kritizálók felrótták az ÁKK-nak, hogy túl magas hozamvállalás mellett tudta csak értékesíteni a kötvényeket, míg a kormányzat részéről egyértelmű sikerként értékelték a kibocsátást. Balássy László, az aukció s az azt megelőző non-deal road show szervezésében is részt vevő Citibank üzletágvezetője szerint a tranzakció mérföldkőnek számít. A szakember szerint az eurókötvény-kibocsátással Magyarország bizonyította, hogy képes a piacról forráshoz jutni, ezzel jelentős lépést tett a piaci bizalom helyreállítása felé. Az állampapírokat többségében magas színvonalú, nem spekulatív befektetőknek sikerült értékesíteni, olyan alapkezelőknek, amelyek tartós befektetésként tekintenek a magyar államkötvényekre, ez pedig külön előnyt jelent a további források bevonása szempontjából. Az aukciót követő időszakban a másodpiaci hozamok csökkenése révén a kibocsátói és a forgalmazói hozamrés szűkült, tovább erősítve a Magyarországgal szembeni bizalmat. A magyar államkötvények nemfizetése esetére biztosító CDS-ek felárának várható alakulásával kapcsolatban Balássy markáns javulást vár, amennyiben a tartós növekedés feltételei is adottak lesznek és a fiskális helyzet sem romlik tovább. Arra a kérdésre, hogy a magas kamatfelárat látva időszerű volt-e az eurókötvény-aukció, a Citibank vezérigazgatója elmondta: nem érdemes az IMF által adott hitel feltételeit és a piaci kamatokat összevetni, hiszen míg a Valutaalap szándéka egyértelműen a segélyezés volt, így képesnek és hajlandónak mutatkozott alacsony költséget szabni, a piac erre nem hajlandó. A jelenlegi helyzethez képest az eurókötvény-kibocsátás jónak minősül, amelyet még az idén újabb követhet - tette hozzá. Balássy megerősítette a pénzügyminiszter Reutersnek adott korábbi nyilatkozatát, miszerint a közeljövőben dollárkötvénnyel is piacra léphet Magyarország. A Citi szakembere szerint a következő road show célközönsége az amerikai befektetők lesznek, az ázsiai piacokra irányuló tájékoztató túráról eddig nem esett szó. Balássy kiemelte, hogy a pénzügyminiszteri road show időszerűsége annak megkezdése előtt pár héttel vált egyértelművé, s bár a Citi még a tavaly júniusi 1,5 milliárd eurós kötvénykibocsátást követően vállalást tett annak levezénylésére, a Frankfurtban, Amszterdamban és Londonban júliusban megtartott tájékoztató jellegű előadások már egy új, hosszú távú stratégia mérföldkövének tekinthetők. A szakember szerint erre azért volt szükség, mert a befektetők csak a hírügynökségi tájékoztatásokból és a banki elemzésekből értesültek a kormány lépéseiről és az államháztartás kilátásairól. Oszkó Péter előadása pedig - amelynek elemei azóta is visszaköszönnek a pénzügyminiszter prezentációiban - felvázolta a fiskális politika főbb elemeit és a kormány makrokilátásait is részletesen ismertette. Mindez meggyőzően hatott a befektetőkre, amit nemcsak a road show igen pozitív visszajelzései, de az azt követő sikeres kibocsátás is jól jelzett - fűzte hozzá Balássy.

Erősen tartja magát a forint

Miután a forint kedden a 272-es szintet áttörve és egészen 270,50-ig szaladva újabb sávot araszolt lefelé, szerdán a várakozásoknak megfelelően itt, 271-272 között kereste a helyét. Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője kérdésükre elmondta: annak ellenére, hogy a tőzsdék tegnap már vegyes képet mutattak, előrevetítve az egyre gyakrabban hangoztatott negatív korrekció lehetőségét, a hazai deviza eurójegyzése még 270,70-ig is lesüllyedt a nap folyamán, végül a keddi zárószintje alatt, 271,50 körül landolt. Itthon irány nélküli kereskedés zajlott alacsony forgalom mellett, miközben régiószerte eladási hullám uralkodott a piacokon. Amennyiben a kockázatvállalási hajlandóság csökkenne - figyelmeztetett a szakértő -, a 273,80 körüli szintekre lesz érdemes figyelni technikai értelemben, ennél további gyengülés ugyanis rövid távon nem valószínű. Sörös Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt hetekben egyértelmű változás állt be a hazai kötvénypiacon, hiszen a korábbi trenddel szemben az utóbbi időben fokozatosan nő a külföldi befektetők kezében lévő magyar állampapír-állomány. Ezzel párhuzamosan a szereplők egyre nagyobb kamatvágást áraznak - szerdán kismértékben ugyan, de tovább csökkentek a hozamok, minden oldalon kilenc százalék alá szorulva.