Az IMF közlése szerint mintegy 100 milliárd dollárnyi tartaléknövelő segélyt juttat a feltörekvő és fejlődő piaci országoknak, melyből 18 milliárd a harmadik világ országai számára lesz lehívható, amennyiben a testület legfőbb döntéshozói jóváhagyják a javaslatot az augusztus hetedikére időzített szavazáson - derül ki az IMF honlapján közzétett tájékoztatásból. Ha a döntés zöld utat kap, a forrás augusztus 28-tól lesz elérhető a tagországok számára.
A Valutaalap mostani döntésének már a G20-ak áprilisi londoni találkozóján megágyaztak, amikor a fejlett és feltörekvő piaci országok képviselői úgy határoztak, 1100 milliárd dollárral növelik az IMF rendelkezésére álló keretet. Dominique Strauss-Kahn nyilatkozata szerint az összesen 250 milliárd dollárnyi SDR (különleges lehívási jog) kiosztását követően a tagországok hatékonyabban vehetik fel a küzdelmet a globális válsággal szemben, lehetőséget teremtve a hitelezés, a növekedés és a munkaerő-piaci bővülés újbóli beindításának.
AZ IMF szerint a világgazdaság kezd kilábalni a második világháború óta példátlan válságból, ám a stabilizáció egyenlőtlen és a fellendülés meglehetősen lassú lesz a várakozások szerint. A közösségi beavatkozás hatására a pénzügyi helyzet a vártnál erőteljesebb javulást mutat, sőt a legújabb adatok szerint a gazdasági teljesítmény visszaesése is mérséklődik, ám ennek mértéke régiónként jelentős eltéréseket mutat - derül ki az IMF pillanatképéből, amely ezúttal pozitív korrekciókat is tartalmaz a korábbi prognózishoz képest azt követően, hogy az idén több alkalommal volt kénytelen negatív irányba módosítani globális előrejelzéseit.
A Valutaalap friss világgazdasági előrejelzése fél százalékpontos pozitív korrekciót jelez a korábbi, áprilisi prognózishoz képest - jelenleg 2010-re 2,5 százalékos globális GDP-növekedést, 2009-re pedig 0,8 százalékos zsugorodást vár a szervezet, szemben a korábbi plusz 1,9 százalékos, illetve mínusz 1,3 százalékos GDP-prognózissal.
A javuló tendenciák ellenére az IMF felhívja a figyelmet arra, hogy a világszerte dúló recesszió még nem ért véget, a talpra állás pedig lassú lesz, hiszen a pénzügyi rendszer továbbra sem állt talpra, a kormányzati gazdaságélénkítő csomagok hatása pedig idővel kikopik. A fellendülést az is késleltetheti, hogy a lakosság a növekedés beindulását követően elsősorban nem a fogyasztás erősítésére, hanem a megtakarításaik növelésére koncentrálnak majd.
Ázsia húzza ki a világ szekerét?
Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) is optimistább jelentést publikált a térség feltörekvő gazdaságainak kilátásairól, amely szerint jövőre duplázódik az idén is pozitív gazdasági növekedési mutató. A bank mindemellett figyelmeztetett, a fellendülésnek továbbra is komoly kockázatai vannak, így például a pénzügyi szektor túlságosan lelkes szabályozása révén.
A pénzintézet féléves ázsiai gazdasági monitora szerint idén 3, jövőre 6 százalékos GDP-bővülést érhetnek el az ASEAN-államok (Dél-Kelet Ázsiai Nemzetek Szövetsége). A túlzott bizakodást lehűtendő az elemző megjegyzi, a becslés így is 2 százalékponttal alacsonyabb a régió középtávú növekedési átlagánál, és figyelmeztetett, hogy az ázsiai gazdaságélénkítő csomagok önmagukban elégtelennek bizonyulhatnak. Lee szerint csak a globális fellendülés állíthatja vissza az Ázsiában megszokott GDP-bővülési ütemet. A dokumentum szerint Ázsiának át kell strukturálnia gazdaságát, a belföldi fogyasztásnak nagyobb szerepet szánva.
Bár Lee elismeri a válság kormányokra rótt feladatait, szerint a jövőben korlátozni kell az állam beavatkozási lehetőségeit a pénzügyi szektorban. Amíg ugyanis a fejlett, iparosodott országokban a szektor gyakorlatilag túlnőtte a szabályozói irányítást, addig Ázsiában még messze nem érte el teljes potenciálját. A külső kockázati tényezők között a globális bankrendszert említik első helyen, elsősorban az USA és Európa hitelezésével kapcsolatos bizonytalanságokat.
