Napi Gazdaság

Visszafogják a bankok a céges hitelezést

Jelentősen lassult az európai pénzintézetek hitelezési aktivitása − közölte tegnap a Financial Times. A gazdasági napilap a Fitch Ratings adatait vizsgálva arra jutott, hogy Európa tizenhat legnagyobb bankja az elmúlt két évben 9 százalékkal, mintegy 440 milliárd euróval csökkentette a cégeknek nyújtott hitelek összegét. Elemzők szerint ez nagyrészt a tőkemegfelelési szabályok szigorodásának tudható be. A pénzintézetek hitelezési politikáját, a tőkestratégiáját és egyéb pénzpiaci műveleteit ugyanis már nagyban befolyásolják a 2018-ban érvénybe lépő Bázel III. kritériumrendszer előírásai. Ez a keretrendszer tartalmazza az új globális szabályozási standardokat és az ezekre vonatkozó végrehajtási tervet a bankok tőkemegfelelésére és a likviditásra vonatkozóan. A hitelminősítő adatai szerint a céges hitelezés visszafogásával párhuzamosan a bankok a szuverén adósság felé mozdultak el. Az elmúlt két évben a legnagyobb európai pénzintézeteknek 550 milliárd euróval nőtt, ezzel 26 százalékra emelkedett az államkötvényekben denominált kitettségük.

Keményen takarékoskodnak a polgárok Szlovákiában

Szlovákiában a devizahitelek nem jelentenek problémát, hiszen az ország 2009-ben euróra cserélte a koronát. A lakosság eladósodottsága sem súlyos mértékű, sőt: a 2008-as válság kirobbanása óta látványosan nőtt a megtakarítási hajlam, tavaly minden 100 megtakarított euróra jutott 72 euró lakossági kölcsön. Egy átlagos szlovákiai háztartás rendelkezésre álló bevételeinek 42 százalékát teszi ki a felvett hitelek összege, szemben az eurózóna 99 százalékos átlagával, így a szlovák lakosság ma a legkevésbé eladósodottnak számít az egész övezetben − nyilatkozta lapunknak Zdenko Stefanides, az Intesa-leány Vseobecná Úverová Banka vezető elemzője. A csehek, a magyarok és a lengyelek eladósodottsága is 50 százalék feletti, Hollandiában vagy Dániában 250 százalék körül van ez az arány. Idén azonban már látványosan erősödött a hitelfelvételi kedv: míg az eurózónában az első félévben átlag 3,3 százalékkal csökkent a fogyasztási hitelek állománya a 2012. első félévihez képest, Szlovákiában 12,8 százalékos növekedést mértek. A bankok 2013 első kilenc hónapjában együttesen 427,5 millió euró nyereségre tettek szert − az ágazati adó ellenére −, ez 50,75 millió euróval több az egy évvel korábbinál.

A britek jól járnak az uniós tagsággal

Egyértelműen támogatja Nagy-Britannia tagságát az Európai Unióban a Brit Iparszövetség (CBI), mivel úgy vélik, hogy az előnyök messze meghaladják a tagsággal járó költségeket. A CBI főigazgatója, John Cridland a szövetség hétfői konferenciáján ismertette a Globális jövőnk elnevezésű 180 oldalas jelentést, amely a CBI 240 ezer tagja körében végzett felmérésen alapul. E szerint a brit GDP 4-5 százaléka közvetlenül függ az uniós tagságtól, ami évente háztartásonként mintegy háromezer font, vagyis közel egymillió forint. Az általános nézet, hogy jobban jár az ország, ha az EU-n belül marad, és a jelentés felhívja a brit politikusokat, hogy belülről reformálják meg a brit érdekeknek megfelelően a közösségi politikákat.

Óriási cink- és ólombánya nyílik Lengyelországban

A kanadai Rathdowney Resources óriási cink- és ólomkészletre bukkant Lengyelországban, amelynek nagyságát 100 millió tonnára becsülik. Ebből máris gazdaságosan kitermelhető 20 millió tonna, ezért hamarosan bányát nyitnak, amelybe a következő években 200-300 millió dollárt fektetnek be. Az ércet kínai, indiai és nyugat-európai kohókba tervezik szállítani. A cink tonnája a nemzetközi piacon 1900−2000, az ólomé mintegy 2200 dollár. A cég képviselői nem is értik, hogy mások nem érdeklődtek a világon a legjobbak közé tartozó sziléziai érclelőhelyek iránt, holott a rendelkezésre álló geológiai dokumentáció egyértelműen bizonyítja ezek meglétét, ráadásul a koncessziós területük szomszédságában már régóta üzemel a lengyel Boleslaw bánya- és kohóvállalat cinkbányája. Így John P. Barry, a Rathdowney Resources Ltd. elnöke szerint gyakorlatilag kockázatmentes volt a befektetésük a kutatásba, ami 20 millió dollárba került, csupán az érc pontos helyét kellett megtalálniuk és felmérniük a készletek nagyságát. Ráadásul a lelőhely nincs túl mélyen, csak 200-300 méterrel van a föld alatt, ami megkönnyíti és olcsóbbá teszi az érc felszínre hozatalát − írta a Dziennik Gazeta Prawna.

Széles a bankok saját adósmentő palettája

A kormányzattal közös adósmentő csomagokon túl (végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő, 90 napnál régebbi adósok kölcsönének kedvezményes forinthitelre váltása) a hitelintézetek saját adósságkönnyítő/adósvédelmi programjai is igen sok ügyfelet tudtak elérni. A Budapest Banknál jelenleg a deviza-jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek nagyjából 30 százaléka volt érintett a saját adósmentő programok valamelyikében, az UniCreditnél 13 százalékuknak kínáltak valamilyen megoldást, míg a legnagyobb kereskedelmi banknál, az OTP Banknál azt közölték lapunkkal, hogy a lakás vagy jelzálog típusú devizahitel-szerződések közel 5 százalékánál éltek ügyfeleik a banki adósmentő programok lehetőségével − ez önmagában több tízezer ügyfelet jelent. A bankok 2008−2009 óta alkalmazzák saját adósvédelmi megoldásaikat, amelyek közös célja, hogy az ügyfél számára is kezelhető ütemezésben és feltételekkel a szerződés szerinti kötelezettség teljesítésre kerüljön. Az elérhető megoldások rendkívül széles körűek − a Budapest Banknál például az elmúlt években összesen 18-féle fizetési könnyítési konstrukciót dolgoztak ki a fizetési nehézségekkel küzdők számára. Általánosságban elmondható, hogy a megoldásokban maximálisan igyekeznek az ügyfelek fizetőképességét figyelembe venni − nem általános, de a Budapest Banknál volt példa arra, hogy az ügyfél akár 60 havi tőkefizetési moratóriumot kapott, az MKB-nál pedig az eredeti fizetési kötelezettség 50 százaléka volt az ügyfél által vállalt új törlesztőrészlet. (Ezzel párhuzamosan természetesen a futamidő meghosszabbodik. A pénzintézeti válaszokból egyértelműnek tűnik, hogy az ügyfelek a rövid távú, pillanatnyi törlesztőrészletüket csökkentő megoldásokat választják legnagyobb arányban.)

Érdemi megoldás lehet az árfolyamgát

Az árfolyamgát megnyitásával mentené meg a Fidesz a devizahiteleseket. A megoldás nem végleges, de az ügyfeleknek kézzelfogható könnyítést hozhat.

Újabb cigarettaforgalmazó jelentett be leépítést

Csoportos létszámleépítést jelentett be tegnap a British American Tobacco (BAT) Magyarországon: a cég átszervezés keretében várhatóan 180 munkatársától válik meg − számolt be az MTI-Eco. A döntés nem érinti a Pécsi Dohánygyár működését. Az átszervezéstől a vállalat működési veszteségei csökkenését, piacvezető pozíciója megerősödését várja, közleménye szerint a kiskereskedelmi egységek kiszolgálása a megszokott színvonalon folyik tovább. Az átszervezést a piaci folyamatok változása, az eladások csökkenése és a kereskedelmi struktúra átalakulása kényszerítette ki, amiért a vállalat működése több éve veszteséges. A társaság 2008-ban még évi közel hétmilliárd szál cigarettát értékesített Magyarországon, idén már csak hárommilliárdot és kevesebb mint kétmilliárd szálnak megfelelő fogyasztási dohányt. Nemrégiben a Philip Morris Magyarország Kft. is értékesítési rendszerének átalakítását és ezzel munkahelyek megszüntetését jelentette be (Napi Gazdaság, 2013. október 15.), bár pontos számokat egyelőre nem közölt a cég. Az Imperial Tobacco Magyarország Kft. pedig ezt megelőzően 11 főt bocsátott el − információink szerint a lépések mögött egyértelműen az új piaci rend és a legális termékek forgalomcsökkenése áll.

Nem szabják újra a büdzsét a módosítók

Ma kezdődik a parlamentben a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról az általános vita. Vérre menő csörtékre aligha lehet számítani, a kormánypárti politikusok is csupán kéttucatnyi − a büdzsé egészéhez képest csekély összegű − módosító indítványt nyújtottak be.

Elvétve árvereznek el lakásokat a végrehajtók

Nincs részletes statisztika a végrehajtási ügyek eredetéről, de csak az eljárások töredéke kapcsolódik devizahitel-tartozásokhoz − mondta lapunknak Schmidt Zoltán, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára. Tavaly 470 ezer végrehajtási eljárás indult, a devizahitelesek aránya az adósok között egy százalék körül lehetett. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek sokkal gyakrabban és hamarabb csúsznak tartozásba a közös költség, közüzemi számlák, magántartozások miatt, mint hiteltartozás okán − mondta Schmidt.