Napi Gazdaság

Fejlesztések miatt esik a BMW

Csökkenő nyereséggel és bevétellel zárta az első három negyedévet a BMW, amely az év utolsó három hónapjára is alacsony profitot vár. A bajor autógyártó harmadik negyedéves EBIT-je 3,7 százalékkal, 1,93 milliárd, az első kilenc hónap összesített adózás előtti profitja pedig 0,3 százalékkal, 6,02 milliárd euróra esett. Mindezért nem a cég rossz teljesítménye, hanem a fejlesztések és befektetések magas költsége a felelős, a számok azonban megijesztették a befektetőket.

Elkelt a cseh Telefónica

A PPF prágai pénzügyi befektetési csoport megvette a spanyol Telefónica cseh leányvállalatának 65,9 százalékos részvénycsomagját. A tranzakció értéke 63,6 milliárd korona volt − közölték az ügylet lezárását követően kedden. Így a PPF a Telefónica Slovakia 100 százalékát is megszerezte. A legnagyobb cseh befektetői csoport 35,5 milliárd koronát saját forrásaiból fizet ki, míg az összeg további részét piaci bankhitelből, amelyet a Société Générale bank hozott tető alá. A tranzakciót még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A PPF ezután kötelező módon ajánlatot tesz a kisebbségi részvényeseknek papírjaik felvásárlására. A spanyol Telefónica bejelentette, hogy megtartotta a cseh Telefónica 4,9 százalékos részvénycsomagját, amelyet nem akar eladni. A szerződés szerint a PPF kezébe került cseh Telefónica még négy évig része marad a spanyol Telefónica-csoportnak. A cseh Telefónica a legnagyobb cseh távközlési társaság, mintegy 5,1 millió ügyfélnek nyújt mobiltelefonos szolgáltatást, míg vezetékes telefonra előfizetőinek száma meghaladja az 1,4 milliót. Az idei első három negyedévben a csoport nyeresége 3,7 milliárd koronára rúgott − írta az MTI-Eco. A PPF 98,94 százalékának tulajdonosa Petr Keller, a leggazdagabb cseh.

Új szereplőket hozhat a magyar tőzsdére a Xetra

December 6-án debütálhat a Xetra kereskedési rendszer a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a várakozások szerint ezzel a jövőben könnyebben érhetik el a külföldi piacokat a magyar befektetők. A likviditásban az elemzők nem számítanak ugrásszerű emelkedésre, de néhány új szereplő kedvet kaphat a kereskedéshez Budapesten.

Magabiztos növekedés az európai tőzsdéken

Növekedéssel zárták a napot a vezető európai tőzsdék, amelyek közül a milánói börze teljesített legjobban, az FTSE MIB index 0,77 százalékos növekedéssel fejezte be a napot. A többi index ennél visszafogottabban nőtt, a londoni FTSE 0,43 százalékot javított a kereskedés végéig, a párizsi CAC−40 0,37, a frankfurti DAX 0,32, a madridi IBEX pedig 0,36 százalékos emelkedéssel zárt. Milánóban az ENI olajtársaság leányvállalata, a Saipem részvényei teljesítettek a legjobban, 5,20 százalékos pluszban zárva a kereskedést, a FIAT árfolyama pedig 2,69 százalékot nőtt. A londoni tőzsdén a mexikói székhelyű Fresnillo bányatársaság részvényei emelkedtek a legnagyobbat, 4,54 százalékot, míg a nap vesztese az 5,09 százalékos árfolyamcsökkenést elszenvedő easyJet volt. A harmadik negyedévben 10 százalékos profitnövekedésről jelentő HSBC részvényei napközben hetes csúcsot döntöttek, lapzártánkkor 703 pennyt értek a papírok, ami 2,28 százalékos növekedést takart.

Visszaszorítaná a nejlonzacskókat Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) kötelezné a tagállamokat, hogy vegyék fel a harcot az egyszer használatos nejlonzacskók jelentette környezeti problémával, és csökkentsék azok mennyiségét − erről fogadtak el javaslatot hétfőn Brüsszelben. Azt, hogy milyen intézkedésekkel érik el a csökkentést, a tagálla­mokra bíznák, mivel azok tudják eldönteni, hogy mi a legcélravezetőbb módszer. A szabályozás az 50 mikronnál vékonyabb zacskókra vonatkozna, amelyeket jellemzően nem használnak fel kétszer a vásárlók. Brüsszel szerint a csökkentést el lehet érni gazdasági eszközökkel (így termékdíjakkal), nemzeti csökkentési célszámok vagy forgalmazási korlátozások bevezetésével, már ha azok a belső piaci szabályokkal összhangban vannak. Egyes tagországokban már fizetni kell a zacskókért, amivel jelentősen csökkent azok használata − emelte ki az EB.

Kisebb profitra számít a Ryanair

Gyengébb éves profitra számít a Ryanair − jelentette be hétfőn az ír cég vezetése. Európa legnagyobb fapados légitársasága 570 millió helyett már csak 500−520 millió euró közötti nyereséget vár a márciusig tartó pénzügyi évben. Ezzel öt éve először csökkenhet a cég éves eredménye. Szeptemberben már egyszer változtattak a profitkilátásokon, amit most a növekvő árversennyel, az erőtlen gazdasági környezettel és a gyenge euró-font árfolyammal magyaráz a vezetés. Bár a válság alatt bővült a forgalom, a Ryanair arra számít, hogy a következő 12 hónapban egy rövid időre megtorpan a növekedés. Michael O'Leary vezérigazgató szerint nem történt tragédia, nem a Ryanairrel van a baj, a környezet romlik, az egész európai piacon csökken a kereslet. A pénzügyi év szeptemberig tartó első hat hónapjában 602 millió euró nyereséget ért el a cég, egy százalékkal javítva a tavalyi eredményen és megfelelve a piaci várakozásoknak.

Sokan elbliccelik az autóbiztosítást

Olaszországban és Európa más országaiban is egyre többen nem fizetik a kötelező biztosítást. A válság miatt ugyanis sokan spórolnak ezen a kötelezettségen.

Társaságiadó-kötelesek lesznek az állami szolgáltatók

Az Európai Unió 2016-tól társasági adót fizettetne azokkal az állami szolgáltatókkal, amelyek konkurenciát jelentenek a privát vállalatoknak − adja hírül a Financieele Dagblad holland pénzügyi napilap. A tagállamok már készülnek a törvényjavaslatok benyújtására, szakértők pedig óriási adminisztrációs káosztól tartanak, ami elsősorban az önkormányzatokat sújtja. Az állami szolgáltatóknak akkor is bevallást kell majd készíteniük, ha minimális a nyereségük vagy egyáltalán nem lesz profitjuk. Az Európai Bizottság kivételes esetekben felmentést adhat a társasági adó fizetése alól, például olyan közérdekű szolgáltatások esetében, mint tűzoltóság, rendőrség, útlevélkiadás, bizonyos szociális ellátások. Ugyancsak külön kategóriába tartoznak a közlekedési vállalatok, amelyek ugyan konkurenciát jelentenek például a taxiknak, de az állam sajátos funkciót vállal, hiszen egy eleve veszteséges szolgáltatást üzemeltet. Ugyanakkor szó van további felmentésekről is, például a közmédia, uszodák, helyi kulturális események üzemeltetői esetében.

Zágráb és Bukarest harcba szállt a bankok ellen

Bombaként robbant október elején a hír, hogy a bukaresti legfelsőbb bíróság kötelezte az OTP Bank Romaniát: 50 százalékkal csökkentse egy ügyfele svájcifrank-alapú hitelszerződésének kamatát − visszamenőlegesen is −, mert irreálisan magas kockázati felárral számolt a hiteldíjmutató megállapításánál. Az eset precedenst teremthet Romániában, ahol egy hónapja lépett életbe az a jogszabály, amely szerint jogerős bírósági döntés esetén a hitelintézetnek nemcsak a felperes szerződéséből, hanem az összes megállapodásból törölnie kell az önkényesnek nyilvánított klauzulákat. Az említett per évekkel ezelőtt kezdődött, a jogszabályhoz nincs végrehajtási utasítás, így az OTP továbbra is egyénileg kezeli a panaszokat − mondta erről a Napi Gazdaságnak Diósi László, az OTP Romania vezérigazgatója.