Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megnyitná az árfolyamgát lehetőségét minden adós előtt a Fidesz. Rogán Antal frakcióvezető szerint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvény mára várt módosítása után a 90 napnál régebben tartozással bírók, illetve a végrehajtási eljárásba került adósok is választhatnák a fizetéskönnyítő megoldást és a lehetőség nyitott lesz a 30 millió forintnál magasabb folyósításkori forgalmi értékkel bíró ingatlanok esetében is. A vezető kormánypárt a törvénymódosítással párhuzamosan − ahogy azt a civilek javasolták és már a bankszövetség is javaslatának tárgyává tette − jövő áprilisig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot.
Korábban a Napi Gazdaság számításai is kimutatták, hogy az árfolyamgátnál komolyabb segítséget nyújtó megoldást aligha lehet kínálni a devizahitel-adósoknak (Napi Gazdaság, 2013. október 11.). Abban az esetben ugyanis, ha a jogalkotó meg akar felelni annak az elvnek, hogy a devizaadósok "megmentésük" után nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek, 206-207 forinton kellene a svájcifrank-hiteleket forintra váltani, ami a jelenlegi árfolyamok ismeretében 15 százalékos könnyebbséget jelentene az adósoknak. Az árfolyamgát ezzel szemben 25 százalék körüli kedvezményt nyújt, köszönhetően a 180 forintos váltási árfolyamnak. Az árfolyamgát kiszélesítése ugyanakkor nem jelent végleges megoldást, hiszen az átmeneti, védelmi időszak 60 hónapra szól. Azt a félelmet azonban, hogy a védelem lejárta után az adósok rendkívüli mértékben elszállt törlesztőrészletekkel találják magukat szembe, számos tényező cáfolja. A legfontosabb, a termékkel kapcsolatos kommunikációból mindeddig kellő hangsúlyt nem kapó garanciális elem az, hogy kormányrendelet rögzíti: az árfolyamgát után az adósok törlesztőrészlete maximum 15 százalékkal haladhatja meg az árfolyamgát utolsó havi törlesztésekor meghatározott szintet. Márpedig 5 éves időtávra tekintve ez az emelkedés − a mai alacsony inflációs szintekkel számolva is − legrosszabb esetben is csak reálértéken történő törlesztésnövekedést jelent.
Az a félelem ettől még megállhat, hogy a gyűjtőszámláról visszakerülő összeg rendkívül magas lesz és a 15 százalékos szabály okán kiszámíthatatlanul megnöveli majd a hitel futamidejét. Ennek viszont ellentmond az, hogy az árfolyamgáthoz tartozó megoldás szerint a gyűjtőszámlára kerülő rész kamatterhét a bankok és a kormány közösen magukra vállalják. Az eddig az árfolyamgátba belépett 170 ezer ügyfél ennek nyomán már 18,4 milliárd forint megfizetésétől mentesült, azaz egy szerződésre már több mint 100 ezer forint megtakarítás jut. Ezenfelül az adósok zöme a gyűjtőszámlára került tőkerészen is nyerhet, az ugyanis a jogszabály szerint mindenkor a 3 havi Bubor mértékével kamatozik. A jegybank adatai szerint ez most hétfőn 3,35 százalék volt, szemben az ugyancsak az MNB által közölt svájcifrank-alapú éven túli piaci lakáshitel szeptemberi átlagos 6,29 százalékos mértékével. Összességében tehát a gyűjtőszámlára került összeg kamatozása is kedvezőbb az ügyfelek számára. A fentiekből is látszik, hogy az árfolyamgát kiszélesítése nem a probléma elodázását jelenti, hanem az ügyfelek számára kézzelfogható könnyítést hozó megoldásként üzemel, amely − ha a helyzet úgy hozza − annak idején elvben prolongálható is lehet majd (hasonló elképzelést fogalmazott meg Szász Károly korábbi PSZÁF-elnök is).
Az persze kérdés, hogy mennyit segíthet a 25 százalékkal csökkenő törlesztőrészlet azon az adóson, aki már hónapok óta képtelen fizetni − a statisztikák szerint ugyanis a fizetési képesség megszűntét nagyjából 80 százalékos mértékben a munkahely elvesztése és a jövedelemkiesés okozza. Ezt a problémát gazdasági megoldással aligha lehet kezelni, itt a szociális elemeknek kell helyet adni − ez azonban nem banki feladat.
A szabályozás általánossá válását és valós devizahitel-mentőcsomagként való alkalmazását segíthetné, ha a kormányzat megfontolná, hogy a kiszélesített árfolyamgátat általánossá teszi, azaz a mostani szabályozással ellentétben minden adósnak "alanyi jogon" kínálná fel a megoldást. Jelenleg ugyanis az ügyfélnek kell bejelentkeznie az adósmentő programba, míg a kiszélesítés során azoknak kellene ilyen jelzést tenniük, akik valamilyen okból nem akarnak élni az árfolyamgát − fentiekből is látszó − előnyeivel.
Szerző: Nagy László Nándor
