Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyomozás méretét jól jelzi, hogy eddig 97 személy, 36 gazdasági társaság és 11 magántőkealap került a hatóságok látóterébe. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője elmondta: volt olyan érintett gazdasági társaság, amelyhez 111 bankszámlaszám tartozott.
Kiss István Zoltán rendőr alezredes, a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője ismertette a lefoglalások eddigi mérlegét.
2025. április 23-án négy magánszemélytől 506,3 millió forint készpénzt foglaltak le. Május 9-én egy gazdasági társaságtól 80,8 milliárd forint értékű értékpapírt vontak el. Július 29-én további 1,5 milliárd forintnyi értékpapír került lefoglalásra, majd július 31-én újabb 500 millió forintot biztosítottak. Szeptember 19-én 8,39 milliárd forintnyi értékpapírt foglaltak le, 2026. május 12-én pedig 130,2 millió forint bankszámlapénzt. Ezt követte május 18-án további 7,9 millió forintnyi értékpapír zárolása.
A lefoglalt vagyon összértéke így elérte a 91 milliárd 830 millió 244 ezer 190 forintot.
„Ezek az összegek bizonyítékként vannak lefoglalva” – hangsúlyozta Kiss István Zoltán.
Két külön eljárás fut
Jeney Áron rendőr dandártábornok, a KR NNI igazgatója elmondta, hogy az ügyben két külön eljárás zajlik.
Az egyik nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja hűtlen kezelés gyanúja miatt. Ebbe tartozik az MNB-székház felújításával összefüggő ügy is.
A másik eljárás pénzmosás gyanúja miatt zajlik az NNI-nél, amely az Állami Számvevőszék jelzése nyomán indult az alapítványok gazdálkodásának vizsgálatával összefüggésben.
Több tíz terabájtnyi adatot foglaltak le
Vokó Annamária megbízott osztályvezető ügyész, az MNB-ügyre létrehozott nyomozócsoport vezetője elmondta, hogy a hatóságok az elmúlt két napban 17 jogi személynél tartottak kutatásokat és lefoglalásokat.
Az eljárási cselekmények mindkét napon az esti órákban fejeződtek be. A munkában gazdasági és számviteli szakemberek, nyomozók, valamint informatikusok is részt vettek.
A hatóságok mintegy 300 doboznyi iratot, jelentős mennyiségű számlát, szerződést és adathordozót foglaltak le. Több helyszínen teljes szervereket és adattároló rendszereket is biztosítottak, amelyek több tíz terabájtnyi adatot tartalmaznak.
Fürcht Pál szerint az ügyben keletkezett adatmennyiség messze meghaladja egy átlagos büntetőeljárás méretét.
A főügyész számítása szerint a múlt héten rendelkezésre álló dokumentummennyiség feldolgozása napi nyolcórás munkával, húszpercenként egy oldal értő elolvasásával mintegy hét évet venne igénybe. Az elmúlt két nap lefoglalásai ezt az állományt további három-négyszeresére növelték.
„Ez az én életemben a legnagyobb ügy” – fogalmazott Fürcht Pál.
Hozzátette: nem egy hagyományos bűncselekményről van szó, hiszen a vizsgált struktúrákat ügyvédek és gazdasági szakemberek alakították ki.
„Nálunk vannak a fejvadászok”
Arra a kérdésre, hogy miért nem történt még kényszerintézkedés az ügyben, Jeney Áron azt mondta: ez a nyomozási taktika része.
A dandártábornok hangsúlyozta, hogy a hatóságok végső célja a jogerős bírósági elítéléshez szükséges bizonyítékok összegyűjtése. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közelmúltban olyan helyeken is találtak készpénzt és ékszereket, ahol azoknak nem lett volna szabad lenniük.
Az Economx kérdésére, hogy az esetleges külföldre menekülés jelenthet-e kockázatot, Jeney Áron úgy válaszolt:
Nálunk vannak a fejvadászok.
Elmondása szerint a magyar hatóságok korábban a világ számos országából, köztük Dél-Amerikából is hoztak már haza körözött személyeket.
„Biztos van olyan ország, ahol el lehet bújni, csak nem biztos, hogy ott élnék” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy a dubaji rendőrséggel kifejezetten jó az együttműködés, ugyanakkor a kiadatási eljárás minden esetben a helyi igazságszolgáltatás döntésétől függ.
MI nélkül már nem lehet végignyomozni az ügyet
Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet az ügy bírósági szakaszba, illetve a lefoglalt több mint 91 milliárd forint mekkora részét jelentheti a teljes vagyonnak, Fürcht Pál nem kívánt becslésekbe bocsátkozni.
A főügyész hangsúlyozta: a társadalmi elvárásokat érzékelik, a nyomozás során ugyanakkor kizárólag a jogszabályok alapján járhatnak el.
Beszélt arról is, hogy a hatalmas adatmennyiség feldolgozásához már nem elegendők a hagyományos módszerek. A nyomozáshoz speciális elemzőszoftverekre, köztük mesterséges intelligenciára épülő rendszerekre van szükség, amelyeket közbeszerzési eljárás keretében szereznek be.
„Az a világ, amikor egy ügyész leült egy Excel-táblával és elkezdte összepárosítani a számlákat, ebben a méretben már nem működik” – érzékeltette az ügy volumenét.
Egyre több a „pentito”
A háttérbeszélgetés egyik legérdekesebb részlete az volt, amikor Fürcht Pál az Economx kérdésére arról beszélt, hogy az áprilisi országgyűlési választások óta jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik együttműködnének a hatóságokkal.
A főügyész az olasz maffiaellenes gyakorlatból ismert „pentito”, vagyis megbánó együttműködő szereplő kifejezést használta.
Mint fogalmazott, már az ügyészségen is viccelődnek a helyzettel: egymilliárd forint fölött balra, egymilliárd és százmillió között jobbra, százmillió forint alatt pedig írásban kérik a jelentkezést.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a humor mögött valós jelenség húzódik meg: az együttműködő tanúk és érintettek jelentősen segíthetik a nyomozás előrehaladását és a bizonyítékok feltárását.
Az ügyész elmondta, hogy 5-15 év közötti börtönbüntetés járhat az elkövetőknek, ha az MNB-körüli pénzmosás bűnszervezetben történt meg, akkor akár 20 évet is ülhetnek a vétkesek.