BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Széles a bankok saját adósmentő palettája

2013. november 5. kedd, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kormányzattal közös adósmentő csomagokon túl (végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő, 90 napnál régebbi adósok kölcsönének kedvezményes forinthitelre váltása) a hitelintézetek saját adósságkönnyítő/adósvédelmi programjai is igen sok ügyfelet tudtak elérni. A Budapest Banknál jelenleg a deviza-jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek nagyjából 30 százaléka volt érintett a saját adósmentő programok valamelyikében, az UniCreditnél 13 százalékuknak kínáltak valamilyen megoldást, míg a legnagyobb kereskedelmi banknál, az OTP Banknál azt közölték lapunkkal, hogy a lakás vagy jelzálog típusú devizahitel-szerződések közel 5 százalékánál éltek ügyfeleik a banki adósmentő programok lehetőségével − ez önmagában több tízezer ügyfelet jelent. A bankok 2008−2009 óta alkalmazzák saját adósvédelmi megoldásaikat, amelyek közös célja, hogy az ügyfél számára is kezelhető ütemezésben és feltételekkel a szerződés szerinti kötelezettség teljesítésre kerüljön. Az elérhető megoldások rendkívül széles körűek − a Budapest Banknál például az elmúlt években összesen 18-féle fizetési könnyítési konstrukciót dolgoztak ki a fizetési nehézségekkel küzdők számára. Általánosságban elmondható, hogy a megoldásokban maximálisan igyekeznek az ügyfelek fizetőképességét figyelembe venni − nem általános, de a Budapest Banknál volt példa arra, hogy az ügyfél akár 60 havi tőkefizetési moratóriumot kapott, az MKB-nál pedig az eredeti fizetési kötelezettség 50 százaléka volt az ügyfél által vállalt új törlesztőrészlet. (Ezzel párhuzamosan természetesen a futamidő meghosszabbodik. A pénzintézeti válaszokból egyértelműnek tűnik, hogy az ügyfelek a rövid távú, pillanatnyi törlesztőrészletüket csökkentő megoldásokat választják legnagyobb arányban.)

Az OTP tapasztalatai szerint az adósvédelmi eszközöket igénybe vevő ügyfelek száma és aránya nagymértékben igazodik a hazai makrogazdasági folyamatokhoz, illetve nemzetközi trendekhez és azok hatásaihoz. A 2008-as pénzpiaci válság időszakában jelentősen megnőtt, azóta fokozatosan csökken a bankhoz benyújtott adósvédelmi eszköz iránti kérelmek száma. A pénzintézetek proaktívan viszonyulnak az adósokhoz − ahogy az MKB-nál elmondták, a késedelemmel rendelkezőket minden esetben tájékoztatják a banknál elérhető, illetve az állammal közös fizetéskönnyítési lehetőségekről, melyek nyitottak a rendben fizetők előtt is. Intő jel lehet, hogy a legkomolyabb gondokat − ilyen a munkahely elvesztése − a banki adósvédelmi programok sem tudják kezelni. Ráadásul több bank, így az UniCredit tapasztalatai szerint is az ügyfelek egyre nagyobb része magyarázza az újbóli késedelembe esést azzal, hogy kivárják az újabb állami mentő csomagot. Az OTP Banknál arról számoltak be, hogy az átstrukturált ügyleteknél nagyobb a nem fizető ügyfelek aránya, mint a normáloknál. Az átstrukturált ügyfelek jelentős része újra elmaradásba esik a Budapest Bank tapasztalatai szerint is, mivel csak átmeneti segítséghez jutottak − kivéve az árfolyamgátba belépett ügyfeleket, ahol ezek aránya elenyésző. A kormánnyal közös adósmentő megoldások közül a 90 napnál hosszabb késedelembe esett, forintosított hitellel rendelkező ügyfelek esetében is sikerült elérni, hogy a régóta nem fizető ügyfelek egy része ismételten fizetőképessé vált.

A bankok jó része ugyanakkor nem adja fel: van, ahol a harmadik-negyedik átstrukturálási megoldást ajánlják fel az adósnak − az OTP-nél 2010 óta van lehetőség az adósvédelmi eszközök igénybevételére.

Adósmentő lehetőségek
− Futamidő-hosszabbítás (prolongáció)
− Törlesztéscsökkentés
− Törlesztéscsökkentés futamidő-hosszabbítással kombinálva
− Tőkefizetési moratórium
− Törlesztés időszakos felfüggesztése
− Adósságrendező hitel
− Devizahitel forintra váltása
− Lakástakarékkal kombinált hitel esetén a lakástakarék-betétbe fizetett összeg csökkentése
− Életbiztosítással, illetve lakástakarékkal kombinált hitelek esetén a biztosítás, illetve lakástakarék-szerződés leválasztása − a hitelszerződés prolongálása
− Törlesztési kötelezettség jövedelmi, vagyoni helyzethez igazítása
− Lejárt tartozás tőkésítése
− Törlesztőrészlet időszakos fixálása
Forrás: banki adatközlések

Szerző: Nagy László Nándor

Napi Gazdaság
Napi Gazdaság

Ez is érdekelhet