Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma kezdődik a parlamentben a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról az általános vita. Vérre menő csörtékre aligha lehet számítani, a kormánypárti politikusok is csupán kéttucatnyi − a büdzsé egészéhez képest csekély összegű − módosító indítványt nyújtottak be.
A főbb számok tekintetében nincsen változás, mint ismert, a kormány költségvetési javaslata két százalék körüli gazdasági növekedéssel, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol. A kabinet várakozása szerint a fogyasztás 1,9 százalékkal, a reálkereset két százalékkal nőhet jövőre, míg az államadósság a GDP arányában mért szintje 76,9 százalékra csökken az ez év végén várható 77,4 százalékról. A költségvetés 220 milliárd forintos biztonsági tartalékot is tartalmaz az előre nem látható kiadásokra.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábban teljesíthetőnek nevezte a jövő évi büdzsét, amelyben "nem megalapozott előirányzat" ezúttal nincs, azonban a testület szerint némi kockázat akad, elsősorban a végrehajtás tekintetében. Ezek közül kiemelték az önkormányzati szektor adósságának becsültnél kedvezőtlenebb alakulását, de a tervezett adóbevételek közül az áfából is némileg kevesebb folyhat be. Problémát jelenthet az ÁSZ szerint az uniós pénzek beérkezése is, ennek következtében több mint 400 milliárd forinttal nőhet a finanszírozási igény az önrész miatt.
A büdzsé tervezetéből jól látszik, hogy a kabinet óvatos a kiadások növelésével kapcsolatos további tételekkel, és mindenképp három százalék alatt akarja tartani a deficitet. A kormánypárti képviselők ennek tükrében a korábbi évekkel ellentétben − a büdzsé egészéhez képest − szerényebb összegű módosító javaslatokkal álltak csupán elő. A legjelentősebb tétellel kapcsolatos módosító indítvány az oktatás támogatását alakítaná át: nemcsak a tanárok létszáma után adna pénzt az iskoláknak, hanem más dolgozók után is.
Szakács Imre fideszes politikus javaslata szerint növelnék a tanárok továbbképzésének, valamint a taneszközök fejlesztésének támogatását is, 200 millió, illetve 12 millió forintra. Az összesen 27 milliárdos többletkiadást a frekvenciahasználati jogok értékesítésének bevételéből fedeznék. Révész Máriusz a külföldi magyar diákok Magyarországra utaztatására költene 2,5 milliárdot, ezt az összeget a Bethlen Gábor Alap keretéből tenné át. A Budai Vár felújítására 1,5 milliárd forinttal költene többet Nagy Gábor Tamás és Rogán Antal, miközben utóbbi további másfél milliárdot csoportosítana át az ügyészségre, amit a Mehib biztosítási tevékenységéből eredő fizetési kötelezettségek csökkentéséből fedezne.
Szerző: Wiedemann Tamás
