Nincs részletes statisztika a végrehajtási ügyek eredetéről, de csak az eljárások töredéke kapcsolódik devizahitel-tartozásokhoz − mondta lapunknak Schmidt Zoltán, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára. Tavaly 470 ezer végrehajtási eljárás indult, a devizahitelesek aránya az adósok között egy százalék körül lehetett. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek sokkal gyakrabban és hamarabb csúsznak tartozásba a közös költség, közüzemi számlák, magántartozások miatt, mint hiteltartozás okán − mondta Schmidt.
Egy végrehajtási ügy hosszú folyamat, hiszen a tartozás lejártát követően akár másfél-két év is eltelhet, mire árverésre kerül sor − már ha egyáltalán eljut idáig az ügy. Az eljárás során ugyanis az adósnak számtalan lehetősége van arra, hogy valamilyen megoldást találjon, és a bankoknak sem az az érdeke, hogy ezeket elutasítsák. Még a végrehajtás során is számos mód van a kiszállásra. A szabályok ráadásul folyamatosan változnak: az idén is életbe lépett olyan módosítás, amely az adós számára újabb védelmet vagy lehetőséget jelent. Így a végrehajtónak kötelező felkínálnia a részletfizetés lehetőségét akkor is, ha az adós nem is akarná ezt, mert úgysem tudja fizetni vagy már túl akar lenni az egészen. Amíg az adós a részletfizetés lehetőségét meg nem kapja - 500 ezer forint alatti, illetve egymillió forint alatti jelzálogjoggal biztosított ügyekben -, a végrehajtó ki sem tűzheti az árverést.
Tavaly összesen − tehát nem csak devizahiteles ügyekben − több mint 30 ezer ingatlan árverését tűzték ki, ezek közül azonban kevesebb mint tíz százalék, 2500 zajlott le. A többi esetben sikerült megoldást találni, erre még az árverés kitűzését követően is számos lehetőség van. A 2500 elárverezett ingatlan fele volt csak lakóingatlan, a többi erdő, üzlethelyiség vagy más ipari ingatlan volt. A nagyjából 1200 elárverezett lakóingatlan többségében nem is laktak már, mindössze 250 esetben kellett kilakoltatni a lakókat.
Azt is látni kell, hogy a végrehajtókra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. A végrehajtó nem dobhatja piacra azonnal az adós ingatlanát, szigorú sorrendje van a lehetőségeknek. Először a számláról kell leemelni az összeget, ezt követi a munkabér letiltása, az ingó tárgyak, az üzletrészek, csak a legvégén következhet az ingatlan.
Összességében az elszállt devizahitelek valóban jelentős problémát jelentenek az adósoknak, ám ez messze nem jelenti azt, hogy százezerszám kerülnének emiatt az utcára az emberek − szögezte le Schmidt −, a késedelmes fizetés messze nem egyenlő a kilakoltatással.
Szerző: F. Szabó Emese
