Napi Gazdaság

Húsáfa: a sertés kulcsa csökken

Az élő sertés és a hasított félsertés áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről döntött tegnapi ülésén a kormány − jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A változás január elsejétől él majd, az adótörvényekhez kapcsolódó módosítást hamarosan benyújtják a parlamentnek. Bízom benne, hogy a frakció is támogatja a javaslatot a parlamenti tárgyalás során, mivel korábban a mezőgazdasági bizottság kormánypárti képviselői körében is megfogalmazódott hasonló elképzelés − válaszolta újságírói kérdésre Fazekas Sándor.

A GDP harmadát német cégek termelik

Az NGM nem enged az online-kassza határidejéből, aki nem áll át január 1-jéig, nem kereskedhet – derült ki a német–magyar kereskedelmi kamara rendezvényén.

Ismét elővette a családi csődeljárást az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új stabilitási jelentése szerint a bankrendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is megfelelő, ám tartósan gyengék a jövedelmezőségi kilátásai, ami versenyhátrányt jelent a külső forrásokhoz jutásban, s a piaci konszolidációs folyamat erőteljesebb mérlegleépítéssel jár. A nem teljesítő állományok mind a vállalati, mind az önkormányzati szegmensben tovább nőnek, ami jövedelmezőségi problémát okoz és hátráltatja a hitelezést. A fentiek nyomán a jegybank szerint a bankrendszer továbbra sem tudja támogatni a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül.

Nagy többletet hozott az október

Az államháztartás központi alrendszere októberben 61,4 milliárd forint többlettel zárt, így az első tízhavi hiány 887,7 milliárd forintra mérséklődött, a következő hónapokra várt bevételek és kiadások alátámasztják, hogy teljesül az idei, GDP-arányosan 3 százalék alatti hiánycél − adta hírül a nemzetgazdasági tárca. (A költségvetési törvény idén szeptemberben elfogadott módosítása szerint a tervezett éves hiány 1050 milliárd forint.) A hónapban a központi költségvetés 24,5 milliárdos, a tb-alapok 21,6 milliárdos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 15,3 milliárdos többletet produkáltak. A kiadások és bevételek egymáshoz képest csúszással teljesülnek, a kormány várakozása szerint decemberben jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés − fogalmazott az NGM. Jelentős egyszeri bevételek is várhatóak az év hátralévő részében: a frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből mintegy 100 milliárd forint bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt − négy ütemben történő − befizetésének második fele, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is befolyik.

Rövid piaci öröm a kamatvágás után

Nem sokáig tartott az ECB kamatvágása okozta eufória az európai piacokon: a bejelentés előtt óvatosak voltak az európai kereskedők, utána viszont beindult a rally. Az európai részvények irányadó indexe, a Stoxx Europe 600 azonnal 0,6 százalékkal emelkedett, miután a piacokra eljutott a hír. Az európai mutatók közül a frankfurti DAX ugrott a legnagyobbat, 1,1 százalékot, a párizsi CAC 0,7, a londoni FTSE viszont csupán 0,1 százalékos emelkedéssel reagált. Mindez azonban nem tartott sokáig, záráshoz közelítve a DAX kivételével mindegyik index esésre állt.

Nagy üzlet a luxus-MBA

A London Business School (LBS) is ki akarja használni a luxuságazat tartós sikereit: a brit intézmény október végén meghirdette első olyan MBA programját, amely kifejezetten e szektorba képez menedzsereket. A kétéves nappali kurzus sok tekintetben hasonlít az LBS másik nyolc MBA-programjához, de több praktikus ismeretet nyújt konzultációk, illetve szakmai gyakorlat révén. Az LBS olyan brit luxusipari cégekkel működik majd együtt, mint a Burberry vagy az Alexander McQueen − számolt be a Bloomberg −, az ágazat szakmai szervezete, a Walpole British Luxury közvetítésével. Minden diák mellé külön mentor kerül az ágazat vezető menedzserei köréből. A luxus kis csapatnak szól majd: a tervek szerint 10-15 jelentkezőt vesznek fel a januárban induló képzésre, amely ugyanannyiba kerül, mint az intézmény többi MBA-programja (jelenleg két évért 61 400 fontot − mintegy 21,7 millió forintot − kell fizetni). Az LBS messze nem elsőként vállalkozik a luxusmenedzserek képzésére: hasonló programot indított már a legjobb európai közgazdasági egyetemek közé tartozó milánói Bocconi, a francia ESSEC, illetve a világ egyik legrégebbi és legmagasabb presztízsű ilyen intézménye, a New York-i Egyetemhez tartozó Leonard N. Stern School of Business is.

Lassabban drágulnak a londoni csúcsingatlanok

Csaknem négy éve a leglassabb ütemben emelkedtek októberben a London belvárosában levő luxusingatlanok árai − derül ki a Knight Frank LLP által összeállított indexből. A legdrágább környékeken értékesített házakat, illetve lakásokat 6,8 százalékkal magasabb áron lehetett eladni, mint egy évvel ezelőtt − ez a legkisebb növekedés a 2009. decemberi 6,1 százalék óta. Az elmúlt évek erős felívelése után mérsékelt árnövekedés mutatkozik a londoni prémium szegmensben − nyilatkozta a Bloombergnek a Knight Frank kutatásvezetője −, a vevők egyre jobban ellenállnak. A belváros legdrágább negyedei közül négyben − Belgravia, Chelsea, Kensington, St. John's Wood − októberben nem változtak az árak szeptemberhez képest, a Hyde Park, illetve a South Bank negyedekben pedig egyenesen csökkentek. A vevőket a valamivel alacsonyabb kategória felé tereli a 2 millió font fölötti ingatlanügyletekre kivetett tranzakciós illeték emelése is: az ennél olcsóbb, de még mindig luxuskategóriájú ingatlanok ára 9,1 százalékkal emelkedett az első tíz hónapban. A bérbeadási piacon tavaly június óta csökkennek a díjak: idén októberben − csakúgy, mint az előző két hónapban − 2,5 százalékkal kevesebbet lehetett kérni London belvárosában a bérlőktől, mint egy évvel korábban.

Brüsszel célkeresztjében a LOT

A lengyel légiforgalmi társaság, a LOT állami támogatása ügyében vizsgálódik az Európai Bizottság (EB). Az EB szerdán döntött arról, hogy megvizsgálja, megfelel-e az uniós versenyszabályoknak a LOT szerkezetátalakításra kapott 804 millió zloty (mintegy 60 milliárd forint) állami támogatása. A vizsgálat különösen arra irányul, hogy megáll-e a LOT a saját lábán, nem kényszerül-e a jövőben további közpénz igénybevételére, ugyanis 10 év alatt csak egyszer részesülhet segélyben. Arra is kíváncsi Brüsszel, hogy a légitársaság kellő mértékben hozzájárul-e önerőből a szerkezetátalakítás terheihez.

Kínaiak nyertek pályázatot hamis papírokkal

Lengyelországban nyomozás indult egy 26 millió zloty (1,8 milliárd forint) értékű csalás ügyében. A megalapozott gyanú szerint hamis papírokkal nyert meg egy tendert egy kínai cég, így szerezve meg a jogot a varsói és a krakkói repülőtér radarberendezéseinek szállítására és installálására. Mint a varsói egyes tévé beszámolt az ügyről, a nyomozást a belbiztonsági ügynökség (ABW) kezdeményezésére indították, amely korrupciógyanús ügyek vizsgálata közben figyelt fel a pályázattal kapcsolatos szabálytalanságokra. Augusztusban kezdték gyanítani, hogy a tenderen induló egyik vállalat valószínűleg hamis dokumentumokat nyújtott be. A pályázaton való indulás egyik feltétele az volt, hogy az indulónak dokumentálnia kellett jártasságát a tender tárgyában és referenciákat adni az általa a világon repülőtereken installált radarberendezésekről. A nyertes cég bemutatta a dokumentumokat, amelyek szerint több kínai repülőtéren végzett sikeresen ilyen munkát, s egy kínai tisztségviselő igazolta radarjai és az installációs munka minőségét. Varsó azonban érdeklődött Pekingben, és kiderült, hogy az okmányon szereplő bélyegző és az aláírás egyaránt hamisítvány.