A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új stabilitási jelentése szerint a bankrendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is megfelelő, ám tartósan gyengék a jövedelmezőségi kilátásai, ami versenyhátrányt jelent a külső forrásokhoz jutásban, s a piaci konszolidációs folyamat erőteljesebb mérlegleépítéssel jár. A nem teljesítő állományok mind a vállalati, mind az önkormányzati szegmensben tovább nőnek, ami jövedelmezőségi problémát okoz és hátráltatja a hitelezést. A fentiek nyomán a jegybank szerint a bankrendszer továbbra sem tudja támogatni a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül.
A háztartási szegmensben a magas kamatmarzsokat is kockázatosnak minősítették a jelentés készítői, ezért az MNB egyebek mellett azt javasolja, hogy visszamenőlegesen a már meglévő jelzáloghitelekre is érvényes legyen az átlátható (benchmarkhoz kötött) árazás, illetve a jelzáloghitelek esetében − szintén a régi szerződések bevonásával − maximálnák a felszámítható kamatmarzsot. Érdekes javaslat az is, hogy az árfolyamgátat úgy alakítsák át, hogy az eddiginél nagyobb részben vagy teljes mértékben megszabaduljanak az árfolyamkockázattól a háztartások.
A portfólió tisztítását a jegybank szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzőkkel kívánja elérni, e tekintetben továbbra is kitartanak korábbi javaslatuk, a családi csődeljárás bevezetése mellett.
Közben a felügyeleti területet érintő húszszázalékos létszámleépítésről határozott a MNB. A csökkentés alapvetően a jegybank pénzügyi felügyeleti területére vonatkozik, ezen belül döntően a támogató (s nem a felügyelői) szervezeti egységeket érinti.
Szerző: Nagy László Nándor
