Továbbra is nagy szerepe van a német vállalatoknak a magyar államháztartás konszolidációs folyamatában, a válság legyűrésében − mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Német−Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 21. konjunktúrafórumán. A tárcavezető szerint alapvetően fontos a német partner teljesítménye, mivel a magyar kivitel 25 százaléka oda irányul. Varga emlékeztetett: hazánk is fontos Németországnak, a legfontosabb húsz kereskedelmi partnerei között vagyunk. A behozatal tekintetében 16., míg a kivitelben a 17. helyen állunk − német szempontból.
Varga hozzátette, a választási évben sem ugrik meg az államháztartás hiánya, jövőre is a GDP 3 százaléka alatt marad a deficit, 2,9 százalék lesz az idei 2,7-2,8 százalékos ráta után. Az online kasszák bevezetésével kapcsolatban megjegyezte: amelyik nagy bevásárlóközpont nem áll át az új pénztárgépekre, az nem fog kinyitni január 1-jén. Kinyithat ugyan, de nem árulhat, legfeljebb kiállítást tarthat − tette hozzá. Az eddigi eredmények között említette, hogy a gazdasági és pénzügyi stabilizáció hatásaként jelentősen csökkentek például a hosszabb, 10 éves futamidejű állampapírok után fizetett kamatok. Míg a 2010 januárjában kibocsátott 10 éves dollárkötvényt 6,25 százalékos kamattal bocsátották piacra, 2013 februárjában 5,38 százalékra csökkent a papír kamata. Az infláció mérséklődése miatt tarthatónak nevezte a jegybank kamatcsökkentési pályáját.
A Magyarországra áramló külföldi működőtőke több mint negyede német, miközben ezek a vállalatok mintegy 300 ezer munkahelyet hoztak létre − jelentette ki Dale A. Martin, a kamara elnöke. A Századvég Gazdaságkutató felmérése szerint az elmúlt 15 évben a közvetlen külföldi befektetések átlagosan 0,7−0,9 százalékponttal járultak hozzá a GDP-hez, ami ugyanerre az időszakra vetítve átlagosan 2,3 százalékos volt. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a hazai gazdasági növekedés harmadát ezek a befektetések adták − hangsúlyozta. A testület elnöke szerint a számszerűsített eredményeken túl érdemes a szerkezeti és innovációs hatásokat is figyelembe venni, mivel a külföldi befektetők technológiai tudást, menedzsment-know how-t is hoztak magukkal, illetve hozzáférést biztosítottak a hazai termékeknek a külföldi piacokon. Emlékeztetett: nem az autógyártással kapcsolatos német beruházások viszik a prímet, hiszen − bár kevesebb szó esik róla − a szolgáltató szektorba fektetnek a legnagyobb mértékben a német cégek, azon belül is az energiaellátás, a pénzügyi szektor, illetve az infokommunikációs ágazatba áramlik a befektetések harmada.
| (Összesen, millió euró) | |
| 2008 | 14 090,3 |
| 2009 | 15 019,6 |
| 2010 | 15 748,3 |
| 2011 | 19 358,5 |
| 2012 | 19 329,9 |
| Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés | |
Szerző: Wiedemann Tamás
