Napi Gazdaság

Csak a Richter erős a magyar piacon

Vegyes napot zártak hétfőn a vezető részvények a magyar tőzsdén, ennek tudható be, hogy a BUX csupán 0,2 százalékkal változott a hét első napján. Az indexet a pozitív irányba az húzta el, hogy az MSCI-átsúlyozással érintett két részvény jelentősebb emelkedést produkált ezen a napon. A sztár továbbra is a Richter volt, amely emelkedésben és forgalomban is az első helyet szerezte meg. Ez utóbbi már-már normálisnak tekinthető, hiszen az utóbbi napokban rendre megverte a gyógyszergyártó az OTP-t. Hétfőn ez olyan jól sikerült, hogy a Richter közel 5 milliárd forintos forgalmától jelentősen elmaradt az OTP mintegy 1,7 milliárd forintja. Ráadásul a Richter 1,1 százalékkal, 4440 forintra emelkedett, míg az OTP 0,3 százalékkal, 4372 forintra csökkent. A bankrészvény zárás előtt nem sokkal még 4400 forint felett is megfordult, végül a jó nemzetközi hangulat sem tudta pluszban tartani a jegyzést. Ugyanez igaz a Mol esetében is; úgy látszik, az olajrészvény hiába lett az elemzők kedvence, ez az árfolyamon még nem tükröződik, tegnap 0,1 százalékkal, 14 255 forintra csúszott vissza. Ezzel szemben a Magyar Telekom 0,7 százalékkal emelkedett. A 276 forintos záróárnál magasabban, 280 forinton is megfordult a részvény napközben.

Óriási bírságokkal sújtották az európai bankokat is

Több mint 77 milliárd dollár büntetést fizettek ki az európai bankok a válság kezdete óta − áll a Bloomberg hétfőn kiadott összefoglalójában. Ezeket a pénzeket perek és egyéb jogi eljárások miatt voltak kénytelenek kifizetni. Az összeg nagyságát jól mutatja, hogy ötszöröse a tavalyi összesített nyereségnek.A bírságokból 24,9 milliárd dollárt a perek lezárása miatt fizettek ki 2008 őszétől, míg az egyéb jogi eljárások következményei 31,5 milliárd dollárra rúgtak. A Bloomberg példaként hozza fel, hogy az ügyfelek kártalanítására csak Nagy-Britanniában 20,9 milliárd dollárt fizettek ki.A pénzintézetek közül a legnagyobb összeget a Lloyds fizette, amelyet több mint 13 milliárd dollár büntetés sújtotta. Sokat fizetett a Deutsche Bank is, azonban a hírügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek csak becslések, hiszen sokszor a kifizetett összegek nem nyilvánosak.

A kamatpálya alakulása mozgathatja a forintot

Szépen lassan, de gyengült a forint árfolyama hétfőn. Igaz, ez a múlt hét péntekhez képest nem jelentett komoly mozgást, hiszen már akkor is járt 298 forinton az euró. A hétfőt ugyanakkor 297 közelében kezdte az árfolyam, azonban napközben a 299-es szintet is érintette, estére viszont ismét 298 közelében volt a forint az euróval szemben. Mindez azt jelentette, hogy a forint nem képes kitörni a 295−300-as sávból, annak azonban már inkább a gyengébb felén tartózkodik. Mindez nem is csoda a keddi MNB-ülés előtt, ahol borítékolható az újabb 20 bázispontos kamatvágás. Sőt, ha további lépésekre kap jelzéseket a piac, amivel akár az eddig a kamatvágási ciklus aljának tartott 3 százalékos szint alá is csökkenhetne az alapkamat, akkor egy negatív piaci hangulatban még a 300-as szint sem biztos, hogy megfogna egy esetleges gyengülést − véli Bámli Károly, a Commerzbank devizakereskedője. Mivel Amerikában is maradnak a laza monetáris kondíciók és változatlan ütemben működik a pénzpumpa, sávozásra állt be az euró/dollár árfolyam. Az elmúlt három hétben az 1,3450−1,3550-es szintek közötti mozgás volt a jellemző. A csütörtöki hálaadás miatt szerdán publikálják a szokásos adatokat, így nagyobb mozgás akkor várható. A keresztárfolyam alakulása az ECB lépéseitől függ, és ha valóban lép az uniós jegybank, az euró egy kiadósat eshet.

Irán mozgatja újra az olajárat

A hét végi, Iránnal kapcsolatos események tegnap délelőtt jelentős olajár-korrekciót idéztek elő, ám a nyersanyagnak a nap végére sikerült ledolgoznia a mínuszokat. Elemzők szerint a geopolitikai események most kisebb mértékben meghatározóak, ami megmozdíthatja az árakat, az egyfelől a jegybanki kommunikáció, másfelől a világ ipari termelésének erősödése.

Furcsa indokkal halasztja részvénykibocsátását a Chrysler

A Chrysler Group LLC a jövő év elejére halasztotta részvénykibocsátását − közölte hétfőn Milánóban az amerikai autógyár többségi tulajdonosa, a FIAT SpA. Az igazgatóság szerint nem lenne praktikus 2013 vége előtt részvényeket kibocsátani, de hogy ezt a jelenlegi kedvező tőzsdei hangulatban mire alapozzák, azt nem lehet tudni. Az ezzel kapcsolatban kiadott közlemény szerint a FIAT támogatja a Chrysler törekvését a VEBA felé fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére és meggyőződése szerint a Chrysler mindent megtesz annak érdekében, hogy a részvénykibocsátás 2014 első negyedévében megtörténjen. Arra azonban, hogy a kibocsátás pontosan mikor lesz, vagy egyáltalán lesz-e, garanciát nem lehet adni, mivel minden részvénykibocsátás az aktuális piaci kondíciók és egyéb más feltételek figyelembevételével történik. Mindez azt sugallja, hogy akár el is maradhat a részvénykibocsátás, hiszen a jövő év eleje az amerikai "pénznyomtatás" befejezésének az árnyékában nehéz időszaknak látszik. A VEBA, a Chrysler alkalmazottainak egészségbiztosítási alapja (Voluntary Employees Beneficiary Association) az autógyár részvényeinek 41,5 százalékát, a FIAT SpA pedig 58,5 százalékát birtokolja.

Vételre ajánlja a BTel-részvényeket a Buda-Cash

Vételre ajánlja hosszú távon a Business Telecom Nyrt. (BTel) részvényeit a Buda-Cash. Rövid távon felhalmozás az ajánlásuk. Mindezt arra alapozza a brókercég, hogy a szektor nagy szereplőivel ellentétben még a gyors növekedés fázisában van az alternatív távközlési szolgáltató, ami már az EBITDA szintjén is érezhető. A cég speciális helyzete miatt a szektorral való közvetlen összehasonlítást félrevezetőnek tartják, a részvény reális értékét diszkontált cashflow-alapú módszerrel becsülték meg. A modell alapjául szolgáló pesszimista tervben az EBITDA jövőre 2,7 milliárd forint fölé bővül, és a későbbiekben 3,2-3,3 milliárd forint lehet a tartósan elérhető szint. A szabad pénzáramlás (FCFF) 2015-től már elérheti az évi 2,5 milliárd forintot, de hosszabb távon a növekedési ütem lassulása miatt ennél alacsonyabb szinttel számolnak. A részvények jelenleg mérsékelt forgalma miatt szükségesnek tartják illikviditási diszkont alkalmazását. Az 1558 forintos becsült részvényérték a DCF értékelés sajátosságai miatt igen érzékeny a 2014−2017 közötti tényleges üzleti teljesítményre, a részvény aktuális tőzsdei árfolyamánál azonban olyan mértékben magasabb, hogy a különféle kockázati tényezők figyelembevételével is jelentős felértékelődési potenciált lát benne a brókercég.

Fellélegezhet Irán a megállapodás után

Cserébe azért, hogy Irán szünetelteti és nemzetközi ellenőrzés alá veti alá atomprogramját, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az Európai Unió beleegyeztek az ország ellen bevezetett gazdasági szankciók részleges feloldásába. Ezzel 7 milliárd dollárral könnyítik meg a gazdasági nehézségekkel küszködő, de nukleáris programjához eddig makacsul ragaszkodó ország helyzetét. Bár Irán továbbra sem növelheti az olajkivitelét − akkor sem, ha betartja a vállalt feltételeket −, viszont legalább hat hónapig nem szigorítják az olajexportjára vonatkozó korlátozásokat. Emellett engedélyezik a nemesfémek és petrolkémiai termékek kivitelét, illetve az iráni autó- és repülőgépipar ismét hozzáférhet a külföldi beszállítóitól várt alkatrészekhez.

Szigorít Brüsszel a társasági adószabályokon

A társasági adó szabályozásában mutatkozó joghézagok megszüntetését javasolta az Európai Bizottság (EB) hétfőn az adóelkerülés elleni küzdelemben. Az anya- és leányvállalat eddig kihasználhatta az adóztatás közös rendszerére vonatkozó irányelv kínálta − a jogalkotók szándékával ellenkező − lehetőséget. Több vállalatcsoport is élt azzal, hogy a csoporton belüli pénzügyi tranzakciókat a tagállamok eltérően adóztatták és így arra is volt módjuk, hogy teljesen elkerüljék az adók megfizetését. Az irányelvet eredetileg a vállalatcsoporton belül több tagállamban működő cégek számára hozták, hogy elkerüljék az azonos jövedelmek kettős adóztatását. Algirdas Semeta, az EB adópolitikáért felelős tagja elmondta, hogy a kezdeményezéssel "nem csak a törvény betűje, de szelleme is érvényesül". A tagállamoknak közös, visszaélés elleni szabályt kell hozniuk, amellyel "felülírhatják" a cégek adóelkerülés céljából kötött mesterséges megállapodásait. Az adó alapja így a tényleges gazdasági tevékenység lesz. Az irányelv kiküszöböli azt a jelenlegi joghézagot is, hogy az anyacégnek nem kell adóznia másik tagállamban lévő leányától kapott osztalék után.

Elődje útját követi az új lengyel pénzügyminiszter

Takarékosság és a kiadások csökkentése jellemzi a jövő évi lengyel költségvetés tervezetét, amelyen nem kíván változtatni Mateusz Szczurek, a hivatalát holnap elfoglaló új pénzügyminiszter sem. Nem módosítanak az adóhatárokon, így a korábbi tervekkel ellentétben nem csökkentik az áfát sem, viszont emelik a jövedéki adókat. Ennek ellenére jövőre az ideihez képest 20 milliárddal, 55 milliárd zlotyra emelkedik a büdzsé hiánya − nem számolva a magánpénztári vagyon több mint felének állami tulajdonba vételével. A GDP az idén várható 1,5 százalék után 2014-ben 2,5 százalékkal emelkedik. Ezt a szakértők többsége igen óvatos becslésnek tartja, s mert az idei év eleji lassulás átmenetinek bizonyult, ennél is nagyobb növekedésre számítanak − a Nemzetközi Valutaalap például 2,7 százalékra, lengyel elemzők szerint a 3 százalékot is elérheti. Míg a nettó export a GDP mínusz 0,1 százalékát, a hazai fogyasztás 2,7 százalékát hozza a GDP-nek.