Takarékosság és a kiadások csökkentése jellemzi a jövő évi lengyel költségvetés tervezetét, amelyen nem kíván változtatni Mateusz Szczurek, a hivatalát holnap elfoglaló új pénzügyminiszter sem. Nem módosítanak az adóhatárokon, így a korábbi tervekkel ellentétben nem csökkentik az áfát sem, viszont emelik a jövedéki adókat. Ennek ellenére jövőre az ideihez képest 20 milliárddal, 55 milliárd zlotyra emelkedik a büdzsé hiánya − nem számolva a magánpénztári vagyon több mint felének állami tulajdonba vételével. A GDP az idén várható 1,5 százalék után 2014-ben 2,5 százalékkal emelkedik. Ezt a szakértők többsége igen óvatos becslésnek tartja, s mert az idei év eleji lassulás átmenetinek bizonyult, ennél is nagyobb növekedésre számítanak − a Nemzetközi Valutaalap például 2,7 százalékra, lengyel elemzők szerint a 3 százalékot is elérheti. Míg a nettó export a GDP mínusz 0,1 százalékát, a hazai fogyasztás 2,7 százalékát hozza a GDP-nek.
Emelik a dohánytermékek, az üzemanyagok, a gáz és a fűtőolaj jövedéki adóját, a szeszes italokét már idén növelték, és számos adókedvezményt felszámolnak. Továbbra is be van fagyasztva az állami alkalmazottak bértömege. A munkanélküliség várhatóan 13,8 százalékra emelkedik, a reálbérek átlag 1,2 százalékkal nőnek, az infláció 2,4 százalékos lesz. A reálbérek növekedése hatodik éve marad el a termelékenységétől, ami javítja a lengyel vállalatok versenyképességét. Jövőre a jegybanki alapkamat a jelenlegivel azonos, 2,5 százalékos lehet − írta a vezető lengyel gazdasági napilap, a Dziennik Gazeta Prawna.
Az optimista várakozásokat két tényező fűti, az egyik az uniós pénzek beáramlása: Lengyelország a 2007−2013-as periódusban a strukturális alapokból 68 milliárd eurót kapott, az új, 2014−2020-as periódusban 73 milliárdhoz jut Varsó − a legtöbbhöz a tagországok közül. Ehhez jön még 28,5 milliárd a lengyel mezőgazdaságnak − emlékeztetett a Financial Times. A másik a magánnyugdíjpénztárak vagyona 51,5 százalékát adó állampapírok "elkobzása", amelynek révén az államadósságot a Bloomberg számítása szerint a GDP 9,2 százalékával csökkenthetik, és átmenetileg 4,6 százalékos költségvetési többletet érhetnek el − ami 2015-ben 3,3 százalékos hiányba fordul át.
Szczurek egyetért elődje költségvetési politikájával, és nem tervez jelentős módosításokat. Szavai szerint "keze nyomát" a 2015-ös büdzsén szeretné hagyni, elsősorban a gazdaság élénkítésével, ami az uniós pénzeken kívül az állami beruházásokra is épülne.
Szerző: Barabás T. János
