Cserébe azért, hogy Irán szünetelteti és nemzetközi ellenőrzés alá veti alá atomprogramját, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az Európai Unió beleegyeztek az ország ellen bevezetett gazdasági szankciók részleges feloldásába. Ezzel 7 milliárd dollárral könnyítik meg a gazdasági nehézségekkel küszködő, de nukleáris programjához eddig makacsul ragaszkodó ország helyzetét. Bár Irán továbbra sem növelheti az olajkivitelét − akkor sem, ha betartja a vállalt feltételeket −, viszont legalább hat hónapig nem szigorítják az olajexportjára vonatkozó korlátozásokat. Emellett engedélyezik a nemesfémek és petrolkémiai termékek kivitelét, illetve az iráni autó- és repülőgépipar ismét hozzáférhet a külföldi beszállítóitól várt alkatrészekhez.
Szintén a megállapodás részeként a nyugati hatalmak 4,2 milliárd dollárt elérhetővé tesznek az olajexportból származó, eddig zárolt bevételekből. A Genfben nyilvánosságra hozott dokumentumban az is szerepel, hogy feloldják az olajszállítmányok biztosítására vonatkozó szankciókat, amely egyes olajipari szakértők szerint önmagában napi 200-400 ezer hordóval bővítheti Irán olajexportját, ezek miatt ugyanis azok az országok is kevesebb olajat importáltak, akikre nem vonatkozik a megkötés (köztük például Japán, India, Kína és Dél-Korea).
A szankciók még így is súlyos dollármilliárdoktól vágják el az iráni gazdaságot, csak az olajexportra vonatkozó tilalom 30 milliárd dollár kiesést jelent a következő hat hónapban. Emellett az eddigi eladásokból származó, megközelítőleg 100 milliárd dolláros devizavagyon nagy része is elérhetetlen marad Irán számára. Az Egyesült Államok által kezdeményezett, 2011 óta érvényes szankciók napi 2,5 millió hordóról egymillióra vágták vissza Irán nyersolajkivitelét 2011 óta a Fehér Ház adatai szerint, aminek hatására az iráni gazdaság mostanra nagyon rossz állapotba került. A térséggel foglalkozó szakértők szerint azonban a szankciók nélkül nem lett volna esély arra, hogy Irán tárgyalóasztalhoz ül. A korlátozások teljes feloldásához azonban egy átfogó megállapodásra lenne szükség, az erről szóló tárgyalás viszont csak most, az iráni atomprogram felfüggesztése után lehetséges, a végleges rendezésnek pedig minden oldalon számos politikai akadálya van. A részleges megállapodásból addig is sok, főleg európai vállalat profitálhat, amelyeket az EU tavalyi csatlakozása a szankciókhoz elvágott az iráni piacoktól.
A genfi megállapodás alaposan megmozgatta a világ olajpiacát, a Brent jegyzése 2,29 dollárral, hordónként 108,76 dollárra, a WTI hordónkénti ára pedig 84 centtel, 93,4 dollárra csökkent. Az alacsonyabb olajár hírére emelkedni kezdtek a légitársaságok részvényei, a BP és más olajcégek árfolyamát viszont lefelé nyomta a hír. A piaci folyamatokról részletesen a 9. oldalon foglalkozik a Napi Gazdaság.
Szerző: Csurgó Dénes
