Napi Gazdaság

Az IVSZ iparági kiáltványa: még több pénzt!

Az IVSZ a múlt héten nyílt levélben kérte a kormányt, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy vizsgálja felül a 2014−2020-as tervezési időszak tervezési logikáját annak érdekében, hogy az infokommunikációs technológiai (ikt) ágazat az Európai Tanács (ET) által támogatott és a közösségi gazdaságélénkítési terveknek megfelelő helyre kerüljön. Az IVSZ azt javasolja, hogy az ikt-szektor GDP-arányos súlyának megfelelően legalább 600 milliárd forintos közvetlen támogatásban részesüljön az uniós társfinanszírozás keretében. A szövetség az ET által kitűzött célok sikeres végrehajtása szempontjából fontosnak tartja ezen források egy végrehajtási szervezeten belüli felügyeletét is. A jelenlegi tervek szerint a 2014−2020-as uniós fejlesztési időszakban közel 300 milliárd forint áll majd az ikt-szektor vállalatainak rendelkezésére. Ezen kívül a k+f erősítésére további 700 milliárdos keretösszeg felhasználására lesz lehetősége a szektornak − nyilatkozta korábban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.

Bírósághoz fordult a Mol a horvát kormány miatt

A Mol Nyrt. választottbírósági eljárást kezdeményez a horvát kormány ellen − közölte a Napi Gazdasággal a magyar olajtársaság kedden este. A cég a beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál (ICSID) indította meg az eljárást a horvátországi befektetéseinek védelmében, miután a horvát kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. Az eljárás megindítását az Energia Charta egyezmény alapján, jogi képviselőjén, a Weil, Gotshal and Manges LLP nemzetközi jogi irodán keresztül kérelmezte a Mol. A magyar olajcég indoklásként azt közölte: meghatározott jogi kötelezettségei vannak saját részvényesei és más érintettek (stakeholders) felé, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytasson, de kötelezettsége az is, hogy érdekeinek érvényesítése céljából megtegye a megfelelő jogi lépéseket.

Európából kapott jó hírt a Richter

A Richter Gedeon Nyrt. bejelentette, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pozitív véleményt adott a társaság által benyújtott indikáció kiterjesztési kérelmére. A hatóság jóváhagyta, hogy az eddigi három hónap helyett kétszer három hónapos időtartamban lehessen alkalmazni a társaság méhmióma kezelésére szolgáló gyógyszerét, az Esmya 5 milligrammos változatát. A Richter arra számít, hogy a most kiadott vélemény alapján az Európai Bizottság két hónap múlva az Európai Unió valamennyi tagállamára vonatkozóan módosítja a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét.

Meglepetést okozott az MSCI-átsúlyozás

A Richter a papírforma szerint emelkedett, a Telekom viszont már nem esett tovább az MSCI indexek tegnapi átsúlyozásánál. Váratlanul nagy eladók jöttek viszont az OTP és a Mol piacára.

Nincs jele fordulatnak a magyar tőzsdén

Továbbra sem költözött élet a magyar részvénypiacba, és a Richter kivételével gyengén teljesítenek a blue chipek. Eközben a nemzetközi börzéken tombol a bika, és az indexeknek eszük ágában sincsen korrekcióba kezdeni. Az S&P−500, a Dow Jones és a német DAX index is napról napra kapaszkodik történelmi magasságokba, és rövid távon további emelkedésre lehet számítani. Ezzel ellentétesen mozog a BUX index, az árfolyama hetek óta morzsolódik le, és hamarosan elérheti a 18 300 pontos támaszát, de akár a sáv aljáig (17 800−17 900 pont) is lejöhet rövid távon az árfolyam. A technikai kép alapján optimizmusra egyelőre nincsen túl sok ok, pozitív fordulatnak kicsi a valószínűsége.

Két héten belül fontos változások jönnek a Budapesti Értéktőzsdén

A tervek szerint december 6-án vezetik be a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a Xetra kereskedési rendszert, mely fontos változásokat hoz a befektetők életében. A BÉT és a brókercégek jelenleg is dolgoznak azon, hogy mindenkihez eljussanak a legfontosabb információk a váltással kapcsolatban.

Újabb csúcsok a Wall Streeten

A spanyol piac kivételével gyengén teljesítettek a nyugat-európai értéktőzsdék kedden, a befektetők kedvét profitfigyelmeztetések és a vártnál rosszabb amerikai fogyasztói hangulatindex vehette el. A legnagyobb esést a londoni FTSE−100 index produkálta, amely 0,88 százalékos csökkenéssel zárt, ezt követi a sorban a párizsi CAC−40 0,56 és a frankfurti DAX 0,11 százalékos lejtmenettel, a milánói FTSE MIB benchmark index 0,05 százalékos mínuszban zárt. A madridi IBEX viszont 0,27 százalékkal emelkedett a nap végére. Az index legjobban teljesítő részvénye a közel 6 százalékkal emelkedő Sacrys építőipari vállalat papírja, az argentin állammal való megállapodás híre pedig 4,28 százalékkal lökte feljebb a Repsol olajtársaság papírjainak árfolyamát.

A magyarok is tartanak a netes támadástól

Az uniós internethasználók igen aggódnak a kiberbiztonság miatt − derül ki a most közzétett Eurobarometer felmérésből. A megkérdezettek 76 százaléka szerint az elmúlt évben nőtt annak az esélye, hogy számítástechnikai bűnözés áldozatává váljanak, ami emelkedést mutat a 2012-es felméréshez képest. Az uniós internethasználók 12 százaléka tapasztalta már közösségimédia- vagy e-mail-fiókjának feltörését, ez az arány Magyarországon csak 9 százalék. Az Európai Unióban, illetve Magyarországon a megkérdezettek 12, illetve 10 százaléka számolt be arról, hogy számítógépes támadások miatt nem tudott csatlakozni az online szolgáltatáshoz, és ezért például nem tudta az interneten elvégezni a banki ügyleteit. Szintén tíz százalék körüli volt azok aránya, akik online csalásnak estek áldozatul, és nem kapták meg a megvásárolt árut.

Okosabb klímapolitika: Japán irányt mutat

Az elmúlt húsz év nemzetközi klímatárgyalásai gyakorlatilag semmiféle eredménnyel nem jártak, és ez nem volt másként a hét végén, Varsóban sem. Japán bátor bejelentése azonban, miszerint szakít az irreális célkitűzésekkel és inkább a zöldtechnológiai kutatásra és fejlesztésre összpontosít, egy új, okosabb klímapolitika áttörésének kezdete lehet.