Az év végével a Mikulás-rally adhat lökést a szűk sávba ragadt kőolajnak, de a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint ez enyhe lesz. Tegnap délelőtt viszont volt egy jelentősebb áresés, főleg a magyar piac számára fontos északi-tengeri Brent esetében, amit a hét végi politikai események idéztek elő. Irán látványosan közeledni kezdett ugyanis a nagyhatalmakhoz, ami miatt az egyik legfontosabb kockázati faktor kiesett az árból − mondja Horváth Dávid, a Solar-Capital üzletkötője. Az áresés főleg a délelőtti kereskedést uralta, délutánra sokat ledolgozott ebből a Brent, így várhatóan tartós mínuszokat az iráni események egyelőre nem idéznek elő.
Horváth az év végéig arra számít, hogy az amerikai könnyűolaj (WTI) egy hosszú emelkedő pálya végére ér és stagnálás áll be, míg a Brentből kiesnek a közel-keleti kockázati árak, így ott lehet egy kisebb korrekció. Mindezek hatására a két olajtermék ára az év végéig közeledni fog. A másik fontos elem, hogy az év vége miatt egy pár dolláros emelkedés benne lehet mindkét termék jegyzésében. Ezt egyfelől a Mikulás-rally idézheti elő, másfelől a decemberi készletadatok jellemzően meglepetést szoktak okozni a piacon, ami kismértékben megtámogathatja az energiahordozókat. Azt mondja Horváth, hogy közelebb leszünk a 100 dolláros hordónkénti árhoz, mint a 90-hez. Jövőre elsősorban a Fed politikája lesz meghatározó, ami egyfelől közvetlenül is mozgatja majd szinte valamennyi piac befektetői hangulatát, másfelől a jelenleg viszonylag gyenge dollárt mozdíthatja el valamilyen irányba, ennek pedig lesznek közvetett hatásai a nyersanyagok árazásában is.
Rövid távon a geopolitika mozgatja az árakat és emiatt az iráni veszély kiárazódik − mondja Pintér András, a Budapest Alapkezelő elemzője. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a feszültség csak rövid távon enyhül, maga a megállapodás is fél évre szól, ráadásul a térségben van még pár gócpont, melyek miatt nagy elmozdulás nem várható az árfolyamban. Tegnap 1,5−2 százalékot esett a hírre a Brent ára.
Az árakat azonban inkább a hosszú távú gazdasági fundamentum határozza meg, konkrétan a kereslet-kínálati egyensúly alakulása. Pintér szerint itt annyiban kedvezőbb a kép, hogy a világgazdaság növekedési momentuma egyes térségekben erősebben, egyes térségekben gyengébben ugyan, de az elmúlt hónapokban érezhetően javult, a hangulatindikátorok egyértelműen ebbe az irányba mutatnak. Ezen belül fontos az olajnak, hogy hogyan alakul a kínai gazdaság, és itt is egy korábbi félelem látszik kiárazódni. Kína valószínűleg nem egy kemény landoláson keresztül fog lassulni, hanem annál jobban menedzselt lesz a stabilizáció.
Pintér azt mondja, hogy az elmúlt két évben a Brent hordónkénti árfolyama gyakorlatilag a 100−120 dolláros sávba volt beragadva, innen leginkább spekulatív mozgások mozdították ki. Ez valószínűleg most sem fog megváltozni, a mostani geopolitikai hírek legalábbis feltételezhetően nem lesznek képesek arra, hogy tartósan elmozdítsák a jegyzést. Pintér szerint a keresleti fundamentumok javulása kérdéses, így felfelé mutató egyértelmű árnyomás sem azonosítható most az olaj piacán, így jó eséllyel az elkövetkező hónapokban is maradhat a sávozás.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a válsághoz kapcsolódó gyors korrekciót követően az olaj is beállt egy relatíve stabil − a kereslet-kínálati viszonyokat tükröző − pályára. Ami a kínálatot illeti, Pintér szerint továbbra is annak a megítélése a központi kérdés befektetői szemmel, hogy a nem konvencionális kitermelési eszközök milyen tartós árhatásokkal járnak. Bár az elemző szerint is van egy egyértelmű technikai megújulás, ám ezzel párhuzamosan a konvencionális kitermelés területén vagy csökkennek a mennyiségek, vagy helyenként egyre költségesebbé válik a kitermelés, ezért az új technológiák inkább helyettesítik a régiek kiesését, semmint teljesen átalakítanák a kitermelési struktúrát. Az árösszeesés ellen hatnak olyan tényezők is, mint a kitermelők kartellszerű ármeghatározó szerepe, ami egy kevés szereplős piacon képes lehet megakadályozni a tartós áresést. Ráadásul az arab tavasszal járó társadalmi feszültségek, illetve például az orosz költségvetés gyenge helyzete a nagy kitermelőket is egyre inkább abban teszi érdekeltté, hogy az árak relatíve magas szinteken stabilizálódjanak.
Szerző: Gerőcs Tamás
